Egy éve nagyon fájt a hátam, miután megütöttem, nagyon nehezen aludtam. Hála Istennek, idén nem erről szólt a tavasz várás. 🙂
Február végén Viola 18. születésnapját ünnepeltük. Az én drága pöttöm kicsi lányom, szépséges, kedves, önálló fiatal hölggyé nőtt fel. Hatalmas kiváltság szülőnek lenni, de soha nem szabad elfeledni, hogy a gyermek Isten ajándéka, hozzá tartozik és nem a mi tulajdonunk. Néha aggódom miatta, hogy hogyan szervezi az életét, gondoskodik-e a testéről, közeledik-e Istenhez, de el kell engedjem ezeket az aggodalmakat. Először is Viola Istenhez tartozik, másodszor Isten sokkal jobban szereti és jobban akar gondoskodni róla, mint én. Azért nagyon szeretem őt és izgatottan várom, hogy milyen jövő áll előtte.
Másnap megérkezett Anyukám a férjével. Nagyon vártam őket és eléggé izgultam is. Voltak elvárásaik, amikre megpróbáltam felkészülni. Őszintén az életem eléggé lecsendesedett amióta a gyerekek sokkal önállóbbak. Nem szoktam reggelit készíteni, se vacsorát. Főleg azért mert nem szoktam reggelit sem enni, se vacsorát. Tudom, ez elég fura, szerintem csak megszoktam már. Szeretek én enni, de akkor sok emésztési problémám van, így meg sokkal jobban érzem magam. Szóval ez volt az egyik nagy különbség a szokásainkban. Anyukámék naponta háromszor leülnek enni. Erre fel kellett készüljek, kávét venni, amit szintén nem iszunk. Kenyeret venni, amit nem szoktuk enni. Vili Papa nagyon szereti a rántott húst, de nekem nincs fritőzöm, és nem sütök zsírban semmit. 🙂 Csak a sütőben légkeverésen.
Az első pár nap után minden helyre rázódott. Árpi megkóstoltatta velük az amerikai édességeket, kenyér fajtákat, és mindent, amit különlegesnek gondolt. Voltunk velük amerikai étterembe (ahol hagyományosan steaket, rántott húst és hamburgert lehet enni.) Voltunk egy mexikói gyorsétteremben, meg egy indiai étteremben, ami igazán csípős volt.
Szóval az első napon körbe mentünk a kis utcákon a ház körül. Nagyon klassz kis séta. Dombra fel, völgybe le, jó kis testmozgás. Második napon elmentünk Lenoir City-be. Aztán kórus koncerten is voltunk. Nagyon szép élmény volt. Azon a hétvégén Atlantába mentünk, mert Endit vittük a közelbe vízilabdázni. Atlantában csak a belvárosban sétálgattunk, az olimpiai parkban megkerestük az összes magyar érmet szerzett sportolót. Végül belefutottunk egy palesztinok mellett tüntető tömegbe. Tiszta Amerika.
Aztán mentünk Knoxville-be. Sajnos a gyönyörű színházba nem tudtunk bejutni, mert elmaradt az a bemutató, amit kinéztem. Elmentünk kávézókba, ez a lányok kedvenc időtöltése: a barátokkal kávézókban találkozni. Persze Anyukáék nem akartak mindenféle szirupos kávékat inni, a helyi sör is szuper érdekes volt, valamilyen kávéval erjesztett sört kóstolt Vili Papa, ami után kijelentette, hogy több sört nem akar kóstolni. Nagy kacagás lett ennek a vége.
Elmentünk Gatlinburg-be a Füstös hegység egyik turista központjába. Nagyon szép hegyek között voltunk. A magyar hegyeknél kb kétszer magasabb csúcsokat láttunk. Átmentünk egy függőhídon, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt. Voltunk moonshine kóstoláson is. Moonshine a helyi pálinka, amit az erdőkben titokban pároltak 100 éve, kukorica és árpa maláta az alapja. Mindenféle édesített krémes változatot is árulnak, az már inkább likőrre hasonlít.
Aztán elutaztunk Nashville-be, útközben megálltunk és vízeséseket látogattunk. Nagyon szép helyeken voltunk. Múzeumokban, a Tenneessee Parlamentben, csizma boltban meg persze sörözőkben, ahol nagyon jó zenét hallgattunk. Nashville-ből egy napos túrát tettünk Graceland-be, Elvis Presley birtokára.
Memphis
Én nagyon szeretem B.B.King-et, ám Anyukáék nem ismerték ezelőtt. Út közben sokat hallgattuk a blues csatornát a rádióban és a végén már felismerték. 🙂
Még volt egy-két kisebb kirándulásuk a környéken, aztán végül hazautaztak.
Édesanyának több agyvérzése is volt az elmúlt pár évben. Tavaly a tüdejét műtötték, így nagy csoda volt, hogy milyen sok helyre el tudtunk menni és mennyi sok élményt átélhettünk együtt. Nagyon szerettem volna megosztani velük az életünket és örülök, hogy erre sor kerülhetett.
Drasztikus változásként holnap 3 napos léböjtöt kezdek. 🙂 Egyrészt egészségügyi okokból, de remélem a Húsvétra is ráhangolódok így.
Kalandozásaink 