KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘kép’

Gyerekek – gyümölcskék

Talán észrevettétek, hogy kevesebbet írok róluk. Az utóbbi időben egyre több helyen olvasok arról, hogy az Interneten mennyire könnyű belemasírozni a másik személyi szférájába, különösen, ha ők a gyerekeid és mindenféléket megosztasz róluk, amiket nem is szeretnének.

Igyekszem csak röviden összefoglalni.

Viola

Csodálatos, gyönyörű, okos, érzékeny. Egyre jobban kinyílik. Most zongorázik, kórusban énekel, színjátszást tanul, táncolni és úszni tanul, közben ókori történelmet, csillagászatot és fogalmazást is. Közben folyamatosan csinálja az itthoni projektjeit.

Kamilla

Édes, szépséges, szorgalmas, okos(ka). Kezdi felfedezni magát. Szépen olvas, magyarul angolul, mindent jól megjegyez. Nagyon jól mozog, jól úszik, ügyesen táncol, gyönyörű ékszereket gyárt. Ő is szinte ugyanazokat tanulja mint Viola csak nem jár zongora órára.

Endre

Csodálatos, figyelmes, kedves. Nagyon ügyes a technikai dolgokban, de amúgy mindenben. 🙂 Ügyesen mozog, jól számol, nagyon segítőkész. Mindenben utánozza a nagyokat, a huncutkodásban is.

Nagyon szeretem őket és csodálatos gyerekek. Még mindig úgy érzem, a legjobb kis társaság, akikkel a napjaimat együtt tölthetem.

dscn2940

 

Család

Nagyon szeretem az én édes kis családomat. Nagyon jó nekem, hogy együtt vagyunk, látom őket nap mint nap, látom az örömüket, együtt lehetek a bánatainkban, vigasztalhatatlanom, bátoríthatom őket. Jó az is hogy Férjecske a közelben van, ha éppen itthonról dolgozik, mert öröm róla gondoskodni mint érzelmileg, mint fizikailag.

De ennek elég nagy ára van.

A minap felbukkant egy videó a hírfolyamomban, a nagyszülők pozitív szerepéről egy gyerek felnövekedésében.

 

Ma arról beszéltünk Violával, hogy vajon a Dédit fogjuk-e még látni. Persze elméláztam, hogy nekem milyen jó volt mindendscn3150nap együtt lenni a nagymamámmal. 2 hete utazott vissza drága Keresztmamám Magyarországra, aki átlökdösött engem a legnehezebb napokon is.  2 napja született a húgom édes kislánya, ki tudja, mikor foghatom a kezembe. Én nem tudok odabújni az anyukámhoz, ha szomorú vagyok. A gyermeki elkeseredettséget már nem is igazán engedhetem meg magamnak. Sajnálom a gyerekeimet, hogy nincsenek a nagyszüleikkel, akik finomakat főznek, mindig kártyáznak, vagy végtelen sokat olvasnak nekik.

Nekem ez fontos. És hiányzik. Persze vannak barátok, persze van szép ház meg minden.

De ez pont olyan, mint amikor a sósat nem tudod az édessel helyrehozni.

 

Újjáéledés

Itt a TAVASZ. Nagyon szeretem. Tetszik, hogy melegebb az idő, hogy gyönyörű pasztell színek vannak mindenhol. A madarak csipogása örömmel tölt el. Vettem ma virágokat, virágmagokat, meg színes kaspókat. Elhatároztam, hogy valahogy érdekessé kell tenni kell a hátsó kerttel, mert tavaly alig töltöttünk ott időt.

fun garden

A húsvét nagyon jó volt. A gyerekek, a lelkesedésük, a hitük mindent élettel tölt meg. Kivételesen a nyuszi is meglátogatott minket. Ez igen fura volt, mert ezt az ünnepet eddig sikerült szinte teljesen megtartani az eredeti értelmében. De hát ez a nyúl, nagyon adakozó kedvében volt, így hát nem volt mit tenni. 🙂

Finom ecetes tormát csináltam. Ettől minden olyan otthonos lett. A sonka is finomabb volt és minden olyan húsvéti hangulatba került. Egy kedves 5 tagú család volt a vasárnapi vendégünk. Jó volt együtt lenni, együtt enni. Készítettünk tojásokat is. Volt 1-2 locsolkodónk is hétfőn. 🙂

Közben testi-lelki megújuláson is keresztül megyünk. Böjtölünk… ugye milyen jól hangzik? Hát igazság szerint elkezdtünk egy komoly diétát. Én szerettem volna elkezdeni és megkértem a kedves férjemet, hogy igazi együtt érzésként ő is vegyen részt ebben a 30 napos kihívásban. Olyan mélyen sejt szinten együtt érez velem, hogy az már néha fáj. 🙂 Az elején többször megkérdezte, de tényleg nem ihatok kávét? Aztán bármikor kettesbe voltunk “romantikusan” rám nézett és csak annyit mondott: Szörnyű ez a diéta. Végül is kiegyeztünk abban, hogy mind a ketten éhesek vagyunk. Én nem annyira, mert előtte sem ettem nagyon sokat, ő neki persze drasztikusabb volt a váltás. Amúgy nagyon büszke vagyok rá, mert megeszik mindenféle sült cékla, édes krumpli és párolt ánizst meg hasonló érdekes ételeket. Magamra is büszke vagyok és reménykedem, hogy végül is a potenciális gyulladáskeltő ételek elkerülésével az egészségem is hamarabb helyreáll.

Azért valahol böjtölünk is. Vagyis érezzük, hogy valahogy lelkileg is másabbak vagyunk a diéta alatt – én biztosan. Több dolog is felbukkan az életemben, amin dolgoznom kell. Konkrét helyzetek, amiken dolgoznom kell, hogy fel tudjam dolgozni, meg tudjak bocsátani.

Tornázok minden nap! Nagyon jó! A 7 perces test tömeggel végzett edzést együtt is csináljuk. Aztán még néha szoktam mást is.  http://7-min.com/

A gyerekek jól vannak, egészségesek, okosak, ügyesek, szépek. Hihihi 🙂

Az élet értelme

A gyülekezetünkben témakörök alapján szokott tanítás lenni. Volt nemrég egy pár alkalom, ezzel a címmel: “Mi az életem célja?”. Nagyon szeretem a lelkipásztorunk kifejezésmódját; vicces, határozott, mély és érzékeny is. A Női Bibliaórán pedig János leveleit tanulmányozzuk. Tanulunk a szeretetről, a közösségről, az összetartozásról. Ezek persze elindítják a gondolataimat, megmozgatják az érzéseimet és végül kicsúcsosodnak egy ölelésben, vagy egy beszélgetésben, egy elmondott imában. Az tanítás üzenete távirati stílusban a következő:

FOGADD EL ISTEN SZERETETÉT, éld át, hadd hogy átformáljon
SZERESD AZ EMBEREKET, még azokat is, akik téged nem szeretnek
TEDD ŐKET MAGADNÁL IS FONTOSABBÁ, legyél készen a másik mellé lépni

Talán az élet tényleg egy végtelen kirakó, aminek a darabjait csak menet közben kapod meg, fedezed fel. Számomra egy másik kis puzzle darab kezd a helyére esni. Szerves részeként az előző üzenet megélésének.

A megbocsátás 3 lépése:

Valahogy már az advent alatt, vagy a Karácsonyi időszakban, de elöntött egy fajta váratlan békesség és elégedettség. Haha lehet, hogy hat a sok fajta magnézium, amit most hatalmas adagban veszek magamhoz. 🙂 Ez is egy áldás, hogy van lehetőségem a testem ásványanyag hiányát pótolni. Mindenesetre olyan sok okot találok arra, hogy boldog legyek. 🙂 Például, ahogy a kis 4 éves imádkozik és hálát ad minden kis dologért. Ahogy a nagylány süt vagy zongorázik. Ahogy a édes kis középső küzd, hogy megtalálja a saját hangját, barátait. Ahogy a Szerelmes meghallgat vagy mellém áll.

Köszönöm a figyelmeteket, ezért is hálás vagyok.

 

 

 

 

Mennyből az angyal

eljött hozzátok.

Miért is jött az angyal: hogy örömhírt hozzon, hogy Isten békét akar kötni az emberekkel. Ezért önmagát hatalmasságától megfosztva, egy csöppnyi gyermek formájában megjelent. A szabad élet reménye megszületett.

Sokszor önmagunk fájdalmának, saját negatív gondolatainknak a rabjai vagyunk. Kamillával arról beszéltünk, hogy akkor szokott veszekedés lenni, ha valaki vagy mind a két személy csak a saját igényeire figyel. És micsoda erő van az önfeláldozásban. Itt vissza is kanyarodtunk a reménységhez, aminek a világra jöttét ünnepeljük.

János 15:13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.

Most nagyon jó volt a Karácsonyi készülődés. Úgy éreztem, hogy már hetek óta Karácsony van. Igyekeztem apró kis célokat kitűzni és minden nap örülni egy kis eredménynek. Volt Adventi várakozás is, volt izgalmakkal teli készülődés, sok-sok éneklés. Endi ma megkérdezte, hogy én honnan tudom a Kiskarácsony kezdetű dalt. 🙂 Angol és magyar dalokat felváltva énekelünk. https://www.youtube.com/watch?v=4Zh-yR0pbmU
Violával előadtuk a zongora bemutatóján a Mennyből az angyalt. Nagy sikerünk volt! 🙂 betlehemesA lányok maguk is sok karácsonyi dalt tanultak, mert a cserkészet szervezésében Betlehemes játékban vettek részt. Nagyon szépen megtanulták a szövegüket is és a dalokat is. Büszkék vagyunk rájuk és ők is magukra. Nagyon nagy élmény volt nekik ez a szereplés.

Úgy érzem, most nem stresszeltem túl az előkészületeket. A lányok hihetetlen sokat segítettek, nagyon sokat takarítottak, sütöttek, nyalakodtak. 🙂 Attól, hogy nem kell egyedül csinálnom mindent, máris nyugodtabb voltam. Kivéve a 24. estét, az ételt lehetett volna még finomabbra csinálni, bár senki nem panaszkodott. 🙂 Összesen pedig  sütöttünk mézeskalácsot a szomszédoknak, mézeskalácsot magunknak, szaloncukrot, karácsonyi kalácsot, karácsonyi tortát. A barátokhoz vittünk töltött káposztát.

Érdekes, mert idén többet elvégeztünk, mint máskor, kevesebbképeslap izgalommal. Egy dologban viszont nagyon lemaradtunk, semmi vagyis semmi karácsonyi lapot nem küldtünk. Ez tavaly már jobban sikerült, de idén ez sajnos lemaradt. 😦 Vegyétek úgy hogy ezt a lapot megkaptátok tőlünk. Hát jövőre maradnak a pókhálók és kiküldjük a lapokat. 🙂 Amúgy sokatok eszembe jutott, (remélem a gondolatposta megérkezett). Azoknak pedig végtelen hálás vagyok, akik a gyönyörű étkészlettel megáldottak minket. Ettől még emelkedettebb hangulatba kerülünk. Valamint, amikor mosogatom ezeket a szépségeket, sorra eszembe jutnak azok, akiktől kaptam. 🙂 KÖSZÖNÖM. Még egyszer és még majd sokszor.

A gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak. Annak ellenére, hogy lego-t szeretett volna mindegyik és a szülő kupaktanács úgy döntött, (na jó inkább én) hogy lego-t mi nem veszünk. Egymásnak vettek kis lego szetteket, annak nagyon örültek. Nekünk pedig teret adott ez, hogy kreatívabbak legyünk. Kamilla volt nagyon édes, ahogy ezekkel a kifejezésekkel bontogatta a csomagokat: ah, oh, pont ezt szerettem volna!

Együtt vagyunk, egészségesek vagyunk, meleg étel van az asztalon, társasjátékozunk, énekelünk, nem fázunk. A szívünket is puhítja és melengeti Isten minden szerető üzenete. Hálásak vagyunk. Boldogok.

Édesanya

Édesanya, aki az életét, erőfeszítéseit, minden szeretetét belém öntötte, most itt van velünk. Most nagyon jó. Azért is mert nagyon nehéz ilyen távol lenni azoktól, aki az életet adják neked.
Drága Nagymamám is nagyon hiányzik, Keresztmamám, Keresztapám, Nényikém. Egész életemben a tenyerükön hordoztak. Minden olyan dologgal elhalmoztak, ami azzá tett, aki ma vagyok. Elfogadással, biztatással, dicsérettel, gondoskodással, mesékkel, együtt töltött idővel, lehetőségekkel. Persze ajándékokkal is. Mert hogy nekem nem volt olyan sok, így jobban emlékszem rájuk, a nagy macira, a vízzel tölthető babakonyhára, a narancssárga makira, a hosszú kötött kígyóra, a sírós babára,  (Unokaöcsémre 🙂 ).

Édesanya különleges harcos. Soha nem adja fel. A fizikai és lelki teherbírását mindig a végsőkig feszíti. Kicsit mártír hajlamú, de hát ez talán együtt jár. 🙂 Most is nagyon sokat dolgozik itt nekem, ami fura egy helyzet, mert nem szeretném és persze szeretném is egyszerre. Ki ne szeretné, hogy elvégezzenek helyette mindent? 🙂 .

Ezért inkább elmegyünk otthonról és akkor ő sem csak a napi rutinba van beragadva. Meg hát amúgy is egy nagyon aktív nagymama. Szeret kártyázni, táncolni, énekelni, kirándulni, felfedezni új dolgokat.

Voltunk vele már a városban sétálni, vásárolni, karatén, tornaórán, az “iskolában”, arborétumban, múzeumban, indián faluban, cserkész vacsorán, tábortűznél, és itt együtt ünnepeltük a 68 születésnapját. Igyekeztünk kényeztetni őt finomságokkal. Hát a torta tényleg különlegesen finomra sikerült. Az én vicces férjecském először mondta, hogy majd megünnepeljük a 28. születésnapját, majd aznap köszöntötte a 18.-on, de mire a tortára került a sor már csak 8 gyertya maradt. 😀 Hát igyekszünk Jutkamamát fiatalos formában tartani. 🙂

Éljen az én kedves, jószívű, szorgalmas, szeretnivaló drága Édesanyám!

Családi nyaralás

Kicsit le vagyok maradva az élménybeszámolókkal, mert ugyan a nyár elég sűrű volt, de a tanév még sűrűbbnek ígérkezik. Minden napra van 1-2 program már. Közben kézműveskedünk, rajzolunk, színezünk és extra adag házimunkát végzünk. Egy új rendszert vezettünk be. Apa ötlete az volt, hogy ne adjunk több zsebpénzt, hanem dolgozzanak meg a gyerekek a pénzért. Erre már ugye volt próbálkozásunk korábban is. Az én ötletem meg az volt, hogy készítettem egy listát, a napi kötelező munkákról, és egy listát, a választható extra munkákról, amiért lehet pénzt kapni. Ha a kötelező nem megy egy szó nélkül, akkor nem fizetjük ki a pénzest sem.  Alapból azzal, hogy naponta van rendrakás, söprögetés máris sokkal rendezettebb minden. Ők is boldogok mert már kerestek egy pár dollárt. Én is rendezettebb és boldogabb vagyok. A rendszer arra ösztökél, hogy én is sokkal többet csináljak. Szóval ez a jelen. Aztán most kanyarodjunk vissza:

Augusztus végén elmentünk egy Biblia Központba, ami az óceán parton van. Itt voltunk: http://www.hcbible.org/ Harvey Cedars Bible Center. 4 napra mentünk, egy szobában volt a szállásunk, úgy értem 5-en voltunk együtt. Kaptunk napi 3x étkezést, voltak Biblia órák, meg a gyerekeknek is külön órák. Ezek igazán nagyon jók voltak! A gyerekeknek persze nagyon nagyon tetszett és szeretnének jövőre egy egész hétre lemenni. Nem lesz olyan hosszú a nyár, hogy minden beleférjen, amit már elterveztek… 🙂

 

Harvey Cedars a kisváros neve, ami a Long Beach Island nevű zátonyszerű szigeten fekszik. https://en.wikipedia.org/wiki/Long_Beach_Island Mi a sziget északi részén néztünk körül. A hullámok hatalmasak voltak. A központban lehetett kajakot kölcsönözni – egész nyáron erről ábrándoztam. 🙂 Ezt hála Istennek a központ partjainál lehetett használni, ami az öbölre nézett és bár sós volt, de nyugodt víz, így a gyerekeket is nyugodtan bevihettem. A mólónál sokan rákásztak, mi csak a rák ollókat gyűjtöttük, amik itt-ott hevertek. Egy elég nagy patkó alakú rákot találtunk. Már ki volt száradva. Ezt haza is hoztuk. Érdekességként pont ezen a héten volt egy bankett, amit egy új épületszárny átadásának megünnepléseként rendeztek. Kaptunk finom vacsit, és láttuk a szalag elvágást is. Utolsó napon pedig búcsúzóul egy jó kis étteremben ebédeltünk. A gyerekeknek nagyon tetszett a gluténmentes hot-dog. Nekem meg a tenger gyümölcsei. 🙂 Apa is nagyon jól lakott a szendvicsével. Tényleg jó lenne jövőre visszamenni. 🙂

Az első VBS

Vacation Bible School – VBS – Vakációs Biblia Iskola

Ez is egyike azoknak a rövidítéseknek, amik mindenki számára egyértelműek. Mivel Amerikában nagy hagyománya van a gyülekezeti életnek, a nyári biblia táborok is már régen megjelentek. A wiki szerint 1894-ben volt az első ilyen nyári iskola. https://en.wikipedia.org/wiki/Vacation_Bible_School Ezeket amolyan napközi tábornak képzeljétek. A miénk 9-től 12-ig tartott.  Ez kicsit nehéz volt nekünk Endivel. Oda-vissza cikáztunk egész délelőtt. Aztán egyik nap ott maradtunk a közelben és megnéztük, hogy a játszótér közelében hogyan vágnak ki egy fát. Izgi napunk volt nekünk is. 🙂

A gyerekeim szerencsések lehetnek, hogy egy szuper helyen, nagyon kedves és lelkes emberek között tölthették ezt a pár napot. Abban az épületben volt a tábor, ahol az otthontanulós iskolánk van. Volt egy-két ismerős gyerek is. A tini vezetők fantasztikusak voltak. A téma is nagyon jó volt, a sok-sok érdekes kémiai kísérlet nagyon megmaradt a gyerekekben. Rajzoltak, vágtak ragasztgattak. Aztán meg volt csapat verseny is. Tanulták a Bibliai igéket, meg a tini vezetőknek volt vicces próba, amire szintén kapott pontot a csapat. És a nap végén volt a szappanos csúszda. Első körben Kamillát kicsit meg kellett taszítani, de aztán már nagy élvezettel futottak neki.  🙂

11885075_762114910565772_5686157366648590730_n slide

 

Itt vannak még képek:

első nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762114713899125.1073741850.308454025931865&type=3

második nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762546720522591.1073741851.308454025931865&type=3

harmadik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762966170480646.1073741852.308454025931865&type=3

negyedik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.763486550428608.1073741853.308454025931865&type=3

Az ötödik napra már nem mentünk, mert aznap elutaztunk az óceánpartra. Érdekes mennyivel hamarabb oldódnak már a lányok. Már 2 nap után 🙂 barátkoztak és meg ígértették, hogy jövőre is mennek, de akkor mind az 5 napra. 🙂

Alakul már a jövő nyári programunk. 😀

 

Kempingezés az Igéret földjén

Én úgy hiszem, nekem jó gyerekkorom volt. 🙂 Sokat játszottam szabadon, sokat hintáztam, homokoztam, babáztam. Kirándultam is mindenfelé. De a fák szeretete szerintem hamarabb indult. Emlékszem a nagy gesztenyefára Mezőhegyesen. Nem ez volt, de így állt méltóságteljesen az  iskola udvar közepén.

gesztenyefa

Egyik legszuperebb élményem az volt, amikor Pestújhelyen kivágták az udvarban a nagy fákat. Persze nagyon csupasz lett a kert tőle, de a levágott gallyak, levelek és faforgács ott volt az udvaron egy pár napig. Fantasztikus bunkert találtunk az ágak alatt. Előttem van az egész kép, a friss forgács illata, az élmény. Kórus találkozó Békéscsabán, a barátnőmmel sétálunk és lessük a fákat alulról, az ágak kusza rendszerét, a rejtélyt.  A kirándulások pedig egy egész erdő rengetegébe visznek. Persze teszed a lábaidat egymás után, de ha körülnézel mindenhol csak fák vannak. Amikor először ideérkeztünk New Jersey-be, az rögtön feltűnt, hogy mennyi fa van mindenhol. Hogy nem irtják ki a fát mindenáron, hogy még több embert odazsúfoljanak, hanem óriási több évtizedes fák vannak mindenfelé. Hogy az autópályák mellett is hatalmas zöld sávok húzódnak. Nagyon jó ennyi fa között lenni.

A klassz gyerekkor része volt a sok kaland is. A vadkempingezés Szlovákiában, a cseppkőbarlang felfedezése éjjel, a lanovkázás, a gát építés minden pataknál, a tűzgyújtás rutinja. Aztán a rendszeres Tisza-parti sátorozás Mindszent mellett. Évente két hetet biztosan ott töltöttünk. Milyen más nyaralás ez. Ott vagy a semmi közepén, nincs semmilyen technikai eszköz sem veled. (Akkoriban a legtöbb mai eszköz még nem is létezett.) Órákon át homokvárat építettem. Vagy csak a parton sétálgattam. Talán Ancsel Évát olvasgattam és azon elmélkedtem. Ez volt az egyik kedvenc idézetem:

„A dadogás az élő beszéd gondolatjelekben gazdag központozása.”

18 éves korom táján, sok elmélkedést olvastam tőle. Rágtam, emésztettem a szavait. Egy másik kedvencem:

„Az erény papjai kevélyek, mégse szabad komolyan megorrolni rájuk, mert az ő gőgjüknek is vége, mihelyt utoléri őket a fogfájás. … Hogy miért éppen fogfájás? Mert egy szívrohamban van némi méltóság, lévén közelebb a halálhoz.”

Szóval természet, nyugalom és elmélkedés ezek összetartoznak nálam. Tipikus szülői hozzáállásként, ha nekem jó volt, akkor ez a gyerekeimnek is csak jó lehet. 😀

Tavaly a lányok sátoroztak a cserkész nagynénivel. Idény nyáron Magyarországon nem volt erre lehetőség. Ott motoszkált ez a gondolat a fejemben és beszélgettem a barátaimmal erről, aztán egy hirtelen pillanatban meg volt a terv. Van egy család, akikkel párszor találkoztunk, ők már sátoroztak itt az USA-ban, nekik is tetszett az ötlet. Aznap este  megnéztem a neten, lefoglaltam, kifizettem a sátorhelyet.

A piros pöttynél voltunk:

promised

Mivel először mentünk, nem nagyon vásároltam felszerelést, hanem éltem a kedves barátok felajánlásaival és kölcsön sátorral, kölcsön matraccal, kölcsön hálózsákkal indultunk útnak.

Nagyon szép helyen voltunk. Jól kiépített kempingben. Hatalmas lakókocsik szomszédságában. 🙂 Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy emberek ilyenekben kempingeznek. 😯

https://www.youtube.com/watch?v=pA5ZWYCZxOY

3 anyuka, plusz 1 felnőtt és 8 gyerek vert sátrat. Bográcsban főztünk. 2 éjszakára mentünk. Első éjszaka sz*rrá áztunk. Sajnos nagyon viharos eső esett és a sátor oldalán bevert, így mind a 3 sátor elázott. Másnap több túrát is tettünk a szárítógépekhez, hogy mindent kiszárítsunk. Több eső nem volt, de az idő sem volt olyan nagyon meleg, így nem nagyon tudtak a gyerekek fürödni. A harmadik napon rendeztek a park területén egy gyerek rajzos – barkácsolós programot. Klassz volt az is. A gyerekek összességében nagyon jól érezték magukat, jót tüzeskedtek, nagyot kalandoztak az erdőben, medvével sem találkoztak 😀 és álmodoznak, hogy jövőre majd egy hétre menjünk vissza. ❤

 

 

Augusztus 2015

Nagyon fantáziátlan cím. Nincs sok energiám ezen gondolkozni most. Sűrű az élet. Hol ide megyünk hol oda, de ritkán vagyunk egy helyben.

Voltunk egy esti fürdős buliban. Ez az otthonoktatós csoportunk egyik tagja szervezte. Érdekes, amikor meghívnak egy ilyen hatalmas házba hatalmas medencével. Vegyes gondolataim vannak. Egyrészt milyen kedvesek, hogy megosztják, amijük van, de közben az is, hogy ez most mennyire magamutogatás…

Mi kedvesen elbeszélgettünk a felnőttekkel. Endi szisztematikusan elfújta az összes gyertyát. Ettek a tábortűznél sült pillecukrot (marshmallow). Érdekes kulturális különbség: a magyarok a tábor tűz körül énekelnek, meg szalonnát sütnek, esetleg a hamuban almát. Az amerikaiak szerintem csak a pillecukrot pirítják és rémtörténeteket mesélnek.   A gyerekek persze nem akartak hazaindulni, de azért 9 után már összeszedtük magunkat.

Voltunk a barátainknál BBQ buliban. Meghívtak több magyar családot vagy félig magyar családot. Ettünk, beszélgettünk, ismerkedtünk, a gyerekek barátkoztak, szaladgáltak, legóztak. A házigazda azt mesélte, hogy ők minden este grilleznek. Hát érdekes módon a mi környékünkön ez nem nagyon jellemző. A környező szomszédaink nem nagyon szoktak grillezni, de bulizni is ritkán. Csöndes utcában lakunk több idősebb lakóval…

Vendégeink is voltak. Gyülekezeti házaspár, nagyon kedvesek barátságosak. 2 nagyobb gyerek mellett 2 másfél éves kis lurkó körül rohangáltak. Anyuka minden 5 percben bocsánatot kért, mert a kicsik után kellett rohangálnia. Hát most ez még nagyon nehéz lehet, mert ilyenkor alig tud az ember másra figyelni, mint, hogy nehogy kiöntsenek valamit, vagy lenyeljenek olyat, amit nem kellene. Ezzel együtt nagyon kellemes társaság voltak. 🙂 A lányaink meg kifejezetten örültek, hogy a gyülekezeten kívül is tudnak időt tölteni, jobban megismerkedni a gyerekeikkel.

Egyik este kaptam kimenőt és találkoztam az egyik szülőtársammal, akivel az otthonoktatós csoportban ismerkedtem meg. Érdekes, mert ő egy nagyon csinos nő, ha messziről nézed, akkor olyan kimértnek és távolságtartónak tűnik, de hosszú perceken át olyan figyelmesen hallgatta a mondani valómat, hogy később már kerestem a társaságát. Most hogy más keretek között is találkoztunk és megismerhettem a hihetetlen életútját örülök, hogy a sors összehozott minket. Érzem, hogy mennyivel gazdagabb az életem, hogy ismerhetem őt. 🙂

Kezdeményeztem egy találkozót a női bibliakörnek is. Kb 10 jöttek hozzánk látogatóba. Egy délelőtti kerti parti volt, sok finom étellel és jó beszélgetésekkel.

Ez egy szuper sűrű hét volt. Elmentünk a Hopatcong tóhoz a Zsófiékkal, előző héten voltunk ott egy másik magyar családdal is. Melegben nagyon kellemes a vize. Bár elég kicsinyke helyen lehet megfürdőzni. Homokos part, szép erdős környezet.

Másnap elmentünk az Óceán partra. Elvileg a szomszéd nénivel mentünk volna, de volt valami félreértés, így én elindultam a 3 gyerekkel. Sajnos elég borús idő volt, fújt a szél is. Egy gyors zivatar után összepakoltunk, aztán hazafelé olyan felhőszakadás volt, hogy nem láttam az autópályán semmit. Inkább kiálltam és mikor csendesebben esett haza autóztunk. A lányoknak nagyon tetszettek a hullámok, Endre inkább félt tőle, meg a sós víz nem is tetszett neki. 🙂

Következő nap látogatóba mentünk egy magyar családhoz. Nagyon kedvesen fogadtak minket. Velük tervezünk egy közös sátorozást a jövő hétre. A csajok a medencéjükben áztatták magukat egész délután Endre meg a lovagi felszerelésekkel meg kardokkal tőrökkel játszott. Időben haza szerettem volna indulni, de a házigazda tanácsára vártunk még, mert az egyik legnagyobb autópályán kellett volna menni, ahol hatalmas dugók szoktak kialakulni. Hihetetlen, de sokszor ez 6 + 6 pályás autópálya is bedugul. Maradtunk még és így megvendégeltek minket egy kis jókai bablevessel vacsorára. Aztán a fiúk egymással versengve ajánlgatták Endinek a kardjukat kölcsönbe. A gyerekeim a főtt ételtől olyan boldogok lettek, mint más valami pénznyereménytől. Én meg csak csodálkozom, amikor látom, hogy mennyire nagylelkűek és adakozók egyes emberek. Ez mindig nagyon elgondolkoztat, hálára indít és ösztönzőleg hat rám.

Vasárnap Zsófi barátnőmmel NY-ba szerettem volna menni egy magyar népzenei koncertre és táncbemutatóra. Elég meleg volt aznap és hát Zsófinak elég nagy pocakja, így végül is egy közeli városba mentünk egy festős buliba. Vannak itt ilyen laza helyek, ahol csoportos festegetést csinálnak az emberek. Kaptunk egy vásznat, volt egy mintakép és a csoportvezető lépésről lépésre vezetett minket.  Közben lehet beszélgetni, enni inni. Azt hiszem van még borkínálata is helynek. Mi Zsófival csak kombuchát iszogattunk. 🙂 Még egy kulturális érdekesség: mindennek van egy emléknapja, a hot-dognak, a fánknak, a mustárnak, a testvéreknek, a balkezeseknek, a lustálkodás napja, Frankenstein napja, bárminek, ami eszetekbe jut… Hát amikor Zsófival mentünk az a épp a barátság nap volt. Nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 És fel is került a kép a falra.

Aztán újabb medencés buliban voltunk. Most a női biblia kör találkozott megint. A gyerekek már egyre bátrabbak a vízben. És nagyon hálásak voltak, hogy egy másik kislány is eljött.

Aztán itthon lenni is jó. Néha lehet mosni főzni takarítani is. 🙂 Megint tartottunk egy klassz családi napot. A rendrakás után elmentünk az erdőbe, majd megnéztük a Csingiling és a Kalóztündér című filmet. 🙂 Ma Viola apával járta a nagyvárost. És már csak hármat alszunk mielőtt az Ígéret Földjére indulnánk…

Címkefelhő

%d blogger ezt szereti: