Tavaszra várva

Azzal viccelődnek a helyi emberek, hogy Tennesseen-ben, nem négy évszak van, hanem 12. 🙂

Téli időszakban néha téli időjárás van, de elég enyhe, kevés fagyos nappal, néha olyan mint a tavasz, aztán újabb hideg, fagy – (második tél) és most várjuk az igazi tavaszt, ami reméljük nem nyári meleg lesz hirtelen. Pedig jó lenne elültetni a növénykéimet, amik szeretik a hideget. Vettem hortenzia bokrokat is. De hát fáj még a hátam, nem tudok ebbe nagyon belemerülni.

Világosabb van és a madarak nagyon hangosan csivitelnek. Szeretem a madarakat, a fényt, a melegséget időjárásban és viselkedésben is.

Mindennapi szösszenetek:

A lányok panaszkodnak, hogy a kis baráti körükben sok a balhé. Mert mindenki mindent félreért, vagy félre magyaráz, ezt másokkal kibeszéli, beindul a pletyka csatorna.
Én nem emlékszem balhéra a középiskolai éveimből. Arra emlékszem, hogy stréber voltam, mindenttudomka. Valószínű ezért csak 1-1 barátom volt az osztályban. Első évben egy, aztán második, harmadikban másik, aztán negyedikben megint más. A középiskolai évekből nem is maradt meg igazán maradandó barátságom. Mire főiskolába mentünk, már túl voltunk a serdülőkor bizonytalanságain, ott több barátom volt. Igazán jó, maradandó kapcsolataim azután alakultak, hogy Krisztushoz tértem. Mert benne új teremtés lettem. 🙂

Azt remélem, hogy a gyerekek találnak Jézushoz hűséges, kiegyensúlyozott barátokat hamarosan.

Akik rendszeresen olvasnak, azok tudják, hogy “eszem” a mobiltelefonokat. Sajnos most a balesetem kapcsán vízbe esett a mobilom és pár nap után valószínű annyira korrodálódott, hogy a képernyője elment. Sajnos újabb telefonra várok. Szóval ma nincs kép semmiről, mert a héten nem fotóztam.

Gyere meleg, gyere tavasz, gyere jó idő!!

Változások

Sok minden változik bennünk és körülöttünk. Gondolom, ti is megtapasztaltok sok furcsaságot, ahogy a világ alakul. Tudjátok, hogy a Mesterséges Intelligencia milyen sok helyen megjelenik már? Én nem nagyon tudok sokat erről, mert félek ettől a témától és nem szeretnék olyan dolgokba túl sok időt fektetni, ami aztán a félelmet és a szorongást növeli bennem. Ilyen a politika is vagy a dinoszauruszok. 🙂

A mi életünkben sok kis változás van.
Pár hónapja új szomszédaink vannak. Végtelen kedves emberek, jó barátok lettünk rövid idő alatt. Van, hogy én viszem őket autóval, ha ugyanoda megyünk, de például ők fizették nagy részét a közös favágás díjának. Aztán újabb új szomszédokkal ismerkedtünk meg és elkezdtünk reggelente együtt sétálni; 4 keresztény hölgy. Régóta imádkoztam azért, hogy a szomszédokkal kapcsolatba tudjak kerülni, hát most a reggeli séták során néha integetünk ennek, vagy annak. És persze a mi kis sétáló közösségünk nagyon nagy áldás.

Viola elkezdett gyerekekre vigyázni, most hogy van autója, így ezt teljesen önállóan kezeli. Közben felvették egy kis kubai pékségbe, ahol finom leveles tésztából készült sütiket fog majd készíteni és eladni. Egy rövid bemutató, egy másik kubai pékségről. Meglepő módon nagyon hasonlít a magyar péksüteményekre, de persze más a töltelékekkel.

Amióta Viola egyedül is vezethet, sokkal sűrűbb lett az életünk és sokkal kevesebb időt vagyunk együtt mint család. Apa mindig megkérdezi, hogy ki hol van. Mert elég nehéz követni mindenki külön időbeosztását. Van, hogy Viola viszi Kamillát munkába, vagy múlt hétvégén a szomszéd lánnyal mentek valami kávézóba. Néha Endit is elviszi. Nagyon kedves.

Most egy érdekes változás történik, remélem rövid távú lesz csak. Hétfőn elmentünk kirándulni Violával meg Endivel. Nagyon szép helyen voltunk, kalandos volt az útvonal, vízesést láttunk, de visszafele csúnyán elestem, a lábam kicsúszott alólam és a hátamra estem. Érdekes amikor fáj valami, amit előtte észre sem vettünk. Szerencsére nem tört el semmim. Nehéz pihenni is, mert fura fájdalmak vannak akkor is ha fekszem, de ha mozgok, akkor persze több. Az első két nap nehéz volt leülni és nagyon fájdalmas volt felállni. Most már minden könnyebben megy.