KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Archive for február, 2014

Úttörő vagy pionír

pioneer

Nem csak a mi dicső gyerekcsapatainkat hívták úttörőknek, hanem az első telepeseket, akik az amerikai vadnyugatot meghódították. Nem volt könnyű dolguk. Csupa járatlan út, műveletlen föld, mindent maguknak kellett elkészíteni.

Én is pionírnak érzem magam. Ugyan nem azért mert itt előttem senki nem járt hanem mert én még nem jártam itt és számomra ez teljesen új környezet, ahol meg kell harcoljam a magam harcait.

Mikor eldőlt, hogy kiköltözünk nagyon nem akartam eljönni. Nagyon sok aggodalom és félelem volt bennem. Féltem attól, hogy egyedül kell majd csinálnom egy csomó dolgot. Egy kedves barátunkkal beszélgettünk és azt javasolta, hogy próbáljam úgy látni ezt a helyzetet, hogy mit tudok ebből nyerni, mire lesz ez jó, hogy tudja jó irányba megváltoztatni az életemet. Kérdezte, hogy mit remélek ilyen formán ettől a változástól. Azt válaszoltam, hogy remélem, hogy önállóvá válok. Kerek szemekkel nézett rám és kicsit mosolyogva mondta, hogy szerinte máris elég önálló vagyok, határozott véleményem van egy csomó dologról és ha én szabadjára leszek engedve akkor lesz nemulass. 🙂 Ezek a szavak nagyon sok erőt adtak. Egy másik érdekes kérdése az volt, hogy a félelmeim, azok vajon a saját félelmeim vagy a mások kivetített érzései. Ezt nagyon sokszor nem olyan egyértelmű megkülönböztetni.

Nagyon érdekes élményem az volt, amikor az egyik éves értékelésemben azt emelte ki a főnököm, hogy milyen önálló vagyok. Valahogy eddig a pontig az életemben egyáltalán nem gondoltam ezt magamról. 🙂 Egy csomó olyan helyzet villant be, amikor valaki helyettem vagy nekem csinált meg valamit. Persze leginkább a családomról van itt szó. Valószínűleg ennek a mai önállóságnak a kialakulásához kellett az a 10 hónap, amit fiatal felnőttként külföldön töltöttem. Persze előtte sem voltam egy tömeg gyerek. Emlékeim szerint nem álltam be a nagy klikkesedésbe az általánosban sem. Középiskolában is inkább a különc lettem mint a bulizós. Aztán a főiskola nagyon szuper volt, élveztem az új lehetőségeket de egy magasabb cél érdekében (nyelvtanulás) kihagytam egy évet és Angliába mentem. Na ez egy igazi jó kis bulis időszak volt. 🙂

Nagyon sok érdekes dolgot hallottam Pécsi Ritától,arról hogyan alakul ki az önálló egyéniség. A kisiskolás korban kezdődik el az a folyamat, amit ő a döntésképesség kialakításának hív. Érdemes meghallgatni a következő riportot, mert nagyon jó támpontokat ad.

Döntésképesség

Sok minden előfeltétele van annak, hogy valaki jó döntést hozzon, például, hogy a szempontokat észre vegye. Ám ahhoz, hogy meg hozza magát a döntést 4 fő dologban kell erősnek lenni. Ezek a pillérek nem minden felnőttben sem vannak meg, de a személyiség fejlődése egy soha véget nem érő folyamat, értem ez alatt azt, hogy sok pozitív élmény, esetleg mások bizalma, mások támogatásával később is képessé válhatunk döntéseket hozni. A pillérek:

  • Önbizalom: legyen lehetőség megtapasztalni, hogy tudok, hibázás lehetősége, újrakezdés lehetősége
  • Önállóság: egyedül  képes vagyok rá, a sok szabály bizalmatlanságot sugall
  • Öntudat: legyek szereplője a saját életemnek, érezzem, hogy befolyásolom a környezetem, alkotás!
  • Önkontroll: saját indulatomat, hangulatomat tudom befolyásolni, lelkesíteni tudom magam 🙂

A gyerekeink életében is nagyon nagy feladat ez, de egy felnőtt számára nagyon fontos vagy az erős hit, amikor is Isten lép az őt biztató személy helyére, vagy olyan emberi környezet, amiben ezek az önerők meg tudnak erősödni.

Úgy érzem, hogy most egy olyan pontján vagyok az életemnek, hogy bízhatom abban, hogy ezek a pillérek egyre jobban megerősödnek. 🙂 Az amerikai barátnőm már szinte mosolyog azon, hogy saját gyurmával gyurmázunk, saját készítésű csokival kínálom és a saját kenyerünket sütöm. A környezetvédelem szerepe az életemben is összekapcsolódik azzal, hogy tudom, hogy befolyással lehetek a környezetemre. Vagy az egészséges életmód melletti döntés is én-erőtől függ. Képes vagyok rá és befolyással lehetek rá.

Nézzetek körül, keressetek egy kihívást és csak bátran vágjatok bele! Menni fog!

Nem saját kép :)

Nem saját kép. 🙂

 

 

 

 

Reklámok

Esti mese

Amikor kicsi voltam, akkor folyamatos mesélésben voltam. Anyukám leírta amit meséltem, egy kislányról szóltak a történetek, én meg készítettem hozzá illusztrációt. Ez egy nagyon maradandó emlékem, bár a füzet elveszett az egyik költözéskor. Nagyon sok mesét olvastam és sokat babáztam is. Szerintem elég sokat szerepjátékozhattam, bár mivel nem volt testvér körülöttem, így ez nyilván nem volt olyan intenzív mint a lányaimnál most. Mesék szőtték be az egész életemet. A férjecském, amikor még csak udvarolt és maratoni telefonbeszélgetéseket folytattunk volt hogy zárásként egy mesét mesélt nekem a Hétfejű Tündérből, én meg bágyadtan csak letettem a telefont. 🙂

Nena3

Talán mindezek hatására kezdtem bele az életünk meséjébe. Ezekbe a (nekem) esti mesékbe. 🙂

Jakab 1:2-3 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek. Miért? Mert ezek a nehézségek a hiteteket teszik próbára. Ha pedig hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket.

Most Jakab könyvét tanulmányozzuk a Női Bibliakörben. Ez az ige pedig igen jól jellemzi az életünket. Nem volt könnyű elindulni otthonról és néha nem könnyű a mindennapokat jól befejezni. Mégis úgy érzem, hogy családként sokkal erősebb a kapcsolatunk, az egységünk. Közös döntés volt, hogy ideköltözzünk és közösen igyekszünk a nehézségekkel is szembenézni. Pedig mi ketten annyira mások vagyunk, de ha megtaláljuk és értékeljük egymás erősségeit, akkor tudom, hogy még jobban össze fogunk kovácsolódni.

Kitöltöttem egy személyiség tesztet (már megint 🙂 ), az elsőt amikor kitöltöttem, akkor jó volt rádöbbenni, hogy milyen vagyok. Most is volt egy olyan megerősítő értéke, hogy bár nem mindig tudok rendet tartani, de azért van sok olyan dolog, amiben jó vagyok. 🙂

Ilyen jellemzést dobott ki ez a weboldal http://www.ipersonic.com/:
extrovertált, praktikus, érzelmi, spontán, lelkes, barátságos, játékos, élénk, beszédes, hanyag, toleráns, vidám, kellemes, nagylelkű, rugalmas, ravasz, vonzó, kapcsolat-orientált, nagylelkű, kalandos, vidám, kreatív, segítőkész, akció-szerető, kényelmes, barátságos, nyitott, érzékeny, túl érzékeny, kiszámíthatatlan, kíváncsi, semleges.

Persze nem mindenben vagyok teljesen ilyen, de 90%ban magamra ismertem. Na ennyi átvilágítás után térjünk a mindennapokra. 🙂

A hó elég meghatározó. Tisztítják az utakat, nálunk itt a városban, ugyan legutóbb a hókotró eltorlaszolta a kocsibehajtót, amire ráesett a jegyes eső és alig tudtuk feltörni, hogy ki tudjak állni. A barátnőméknél nem takarítják az utat, így szinte lehetetlen közlekedni. Amikor az első nagy hó leesett Apa nem tudott hazajönni a közeli városból, mert a busz nem indult el az emelkedőn. Elég hegyes völgyes ez a vidék. Én mentem érte a 3 gyerekkel. Azóta, ha jeges az idő vagy nagy hóesést mondanak, akkor el sem indul, hanem az alagsori dolgozó szobában dolgozik. Ez jó is, meg nem is. Jó mert főzhetek neki. 😀 Nem jó, mert a gyerekek játszószobája pont a dolgozó felett van és a trappolás nagyon lehallatszik. Itt nem csak a falak vannak papírból, hanem a mennyezet is. Jó mert fel szokott jönni és megölelgeti őket, de nehéz a kismanóval megértetni, hogy apa itt van, de nem lehet zavarni.

Megismerkedtünk az új szomszédokkal. Vittünk nekik sütit, aztán áthívtuk a 9 éves kislányukat, majd meghívtak minket vacsorára. 🙂 Vittünk nekik egy üveg bort. Az egyetlen üzlet, ami gyalogosan megközelíthető az az italbolt. mondjuk elég életveszélyes volt, mert minden tiszta jég volt és nem mindenhol takarítják a járdát. Megnéztem a bolt választékát. Találtam egy magyar bort. 5 puttonyos Tokajit akciósan $35.  Nem azt választottam. 🙂 Nem csak azért mert ennyi pénzért 2 másikat is lehet venni, hanem mert a desszert borokat szerintem nem mindenki szereti. Kiderült, hogy a szomszédaink is bio rajongók, és szeretnének majd tavasszal üvegházat a kertjükbe, amúgy meg a pasi nagy Barca rajongó, így jól eldiskuráltak férjecskémmel. A finom Kaliforniai vörösbor kicsit lelassított, így miután mindenkit rekord idő alatt ágyba dugtunk, én is nagyon jót aludtam.

Viola egyik reggel úgy ébredt fel, hogy Anya, én tudod mit akarok megtanulni?! Micsoda öröm ezt hallani. Szeretne megtanulni angolul írni és olvasni. Bele is lendültünk. Van egy angol ABC-s füzetünk és naponta 1 betűt megtanulunk. Tegnap egy rövid kis beszélgetésünk is volt angolul. 🙂 Megbeszéltük az amerikai barátinkkal, hogy hetente egyszer összeeresztjük a gyerekeket. Egyszer mi voltunk, aztán ők jöttek, most megint mi mentünk és most pedig jön a… Valentin nap. Megszakad a sorozat. 🙂 Hirtelen most az én mondandómnak is vége szakad, már holnap van. 🙂

11863201-valentine-tree-with-hearts-leaves-and-birds

Nagyon sok szeretettel nagyon sok szertetetet kívánok mindnyájatoknak!! 🙂

Téli képek

P1120176 P1120178 P1120179 P1120182 P1120287 P1120288 P1120289 P1120290 P1120292 P1120294 P1120295

Otthon is lehet

Ki gondolta volna, hogy otthon egyedül valaki megtanulhat olvasni? (Hát sok okos ember sokat gondolkozott ezen. 🙂 ) A mi környezetünkben nem igazán vannak ilyen emberek, akik bíztak volna benne, vagy elhinnék. Nekem most már a második lánykám halad ezen az úton. Sokszor a nagyobb tanítgatja. Édes drága gyerek mind. 🙂

https://www.dropbox.com/s/lhaj4rt6auvdq5u/P1120291.MOV

Folyt köv…

Úgy érzem, hogy egy hatalmasat haraptam legutóbb. Még mindig rágódom rajta és lassan nyelem a darabjait.

Amúgy jól vagyunk, megvan a heti ritmus. Sokat sütök főzök. Barátkozunk.

Love and Peace
Kata

KépKépKépKép

KépKépKépKépKépKép

Címkefelhő