Tavaszváróban

Hát már kicsit nehezen viseljük az időjárás zordságát. Még mindig van a kertben olyan hó folt, ami nem olvadt el, de azért már az utcák szépen letisztultak. Nem volt latyak. Semmi. Szerintem nagyon jó a csatornarendszer és mivel elég sok zöld felület van, így az utak nem voltak latyakosak. Amikor a hatalmas hókupacokat néztük azt gondoltuk, hogy itt is úgy lesz, mint otthon. Ó, a régi szép csömöri latyak… 😀 A csömöri házunk előtt minden víz megállt és olyan sárban kellett ki-be járnunk télen nyáron, hogy az felháborító volt. Szóval itt semmi latyak. Állítólag néha szokott áradás lenni, majd meglátjuk. Most már 2 napja folyamatosan szemerkél vagy esik. Ez kicsit elkeserítő. A gyerekek már alig várják, hogy minél többet a szabadban legyenek.

Katimama már 1,5 hónapja itt van velünk. Az ő biztatására és jó példájára a lányok is futnak vele 1-2 kört a háztömb körül. Viola nagyon lelkes és meglepően kitartó. 🙂 Kamillát nehéz motiválni. Ha ő akar valamit, akkor annak elég jól hangot is ad, de ha nem, akkor nehéz abból az állapotából kibillenteni. A biztatás egyébként szárnyakat ad neki. Endre futna, ha engednénk, én szoktam néha sétálni vele, amíg a többiek futnak, mert hát az ő tempója az más, de mozogni nagyon szeret.

2 hete voltunk egy Szt. Patrick napi felvonuláson. Előtte a Zsófiéknál volt egy kis elő ebéd. Igaziból magyarul talán villásreggelinek hívjuk ezt, de itt van egy tipikusan se nem reggeli se nem ebéd: branch. Aztán kivonultunk az utca szélére. Ez olyan tipikusan amerikai felvonulás volt. Dudás felvonulás, hatalmas kocsik, táncoló lányok. Egyetlen hiba ott is a hideg széllel volt.

 

Most, hogy van egy beépített bébiszitterünk, néha mi is elmegyünk Árpival randizgatni. Jól esik csak sétálni, de már kétszer voltunk moziban is. Egyik  hétvégén elvittem Katimamát egy kis városnézésre az egyik közeli kisvárosba. Az a helyzet, hogy Livingstonban az tetszik, hogy nagyon nagy terek vannak, nagyon sok a zöld. A házak elég lazán vannak egymás mellett, meg nyugisnak is tűnik. Ezzel szemben nincs igazán központi része, ahol több étterem lenne, és jókat lehetne sétálgatni. Millburn is nagyon szép, van sok kertvárosi része, plusz egy nagyon hangulatos a központja is. Ide látogattunk el. Ha jó lesz az idő a gyerekeket is mindenképpen szeretnénk elvinni.

 

A gyerektársaság a szokásos, néha Elizabeth a szomszéd kislány átjön, ha lehet, akkor kint játszanak együtt. A Zsófi gyerekeivel meg már kezdenek egész jól összebarátkozni. Igaziból Kamilla a szűk keresztmetszet, de mostanában már ő is bekapcsolódik a közös játékokba. A legutóbbi gyerek esküvő képei:

A héten még sokat szépítkeztünk. Kamillát elvittem a fodrászhoz, aztán Endikét itthon megnyírtam, majd Viola kozmetikát nyitott. Katimama cenzúrázta a házi arcpakolásról készült képet, de a hajpakolásról, azért felteszek egyet. 🙂 Endrének nagyon tetszett, és így rögtön neki is lett ezüst színű sisakja.

Közben én meg még akit rá tudok beszélni 🙂 próbálunk cukormentesen, most már glutén mentesen étkezni, kombucha teát inni, diólevél teában fürödni. Tudunk ám mi élni! 😀

Az élet cukra

?

Ezt még senki nem hallotta, pedig a mai mindennapjainknak szerves része lett a cukor fogyasztás. Vagy egyszerű cukrokat eszünk, amik hirtelen fel is emelik a vércukorszintünket. Vagy lassan felszívódó összetett cukrokat eszünk, amik szép lassan rakódnak le a szervezetünkben.  Nem is gondolnánk, azt hogy tulajdonképpen lehet cukor nélkül is élni. Energiát ad, és szinte függővé tesz minket.

Lehet, hogy van olyan ember, aki nem eszik minden nap édességet, péksüteményt, cukros üdítőt, cappucinót, kenyérrel,  krumplival, tésztával és rizzsel. Én viszont 9 éve ilyen ember voltam. Mivel az első gyermekem ennek az életmódnak a hatására nem úgy született meg, ahogy az neki és nekem is jó lett volna, a második gyermekvárásom alatt sokkal tudatosabban készültem. Kiderült, hogy ha megfelelő diétát követek, akkor én is és a gyermekem is egészséges lesz. A radikális életmód váltáshoz az kellett, hogy kiderüljön a terhességi cukorbetegségem. Amikor megtudtam szó szerint sírva fakadtam. Felrémlett előttem, hogy nem ehetek a diéta alatt csokoládét és ettől nagyon felborult a lelki békém. Akkor ismertem meg a stevia-t. Ez egy kis enyhülést hozott, ezzel együtt nagyon kemény diétát tartottam a terhesség végéig. Utána visszatért a régi életmód, bár a stevia meg maradt édesítőnek. Közben nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a szénhidrátokról kedves barátnőm táplálkozással kapcsolatos értekezéseiből: http://www.zimonyi.hu Ennek eredménye lett a kevesebb cukorbevitel lett a mindennapokban. Következő terhesség, következő cukormegvonás, édes egészséges kisbaba. 🙂 Még kevesebb mindennapi cukorbevitel.

Sajnos Amerika nem a cukormentesség hazája. Szerintem sokkal több cukrot ettem amióta itt élünk. Itt a sima kenyérben is cukor van, a szalonnából csak cukrosat tudsz a boltban venni. Olyan dolgokban is cukor van, amiben nem is számítasz rá. Egy nagyon jó kis rajzfilmet találtam, ami bemutatja hogyan jutott ide Amerika, és most ennek milyen hatása van az emberekre.
http://keybiotics.com/science.html
A szervezetre nagyon rossz hatással van a cukor, ám ha még bármilyen betegség is van, akkor ajánlatos a cukortól megszabadulni először. Sajnos én is olyan gyulladásos tünetekkel küszködtem hónapokig, ami miatt a mai napon úgy döntöttem nem eszek többet cukros táplálékot. A stevia marad és kevés gyümölcsöt is enni fogok, de se csoki se cukorka, se süti… 😦

Drukkoljatok nekem!

Tanulás

A régi pszichológia könyvemhez hasonló meghatározást találtam az egyik magyar főiskola honlapján.

Definíció

“A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás. A tanulás során sajátítjuk el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra, melyek viselkedésünkben viszonylag állandó változást idéz elő. Megtanuljuk az illemszabályokat, bekötni a cipőfűzőnket, a történelmi ismereteket, a szobatisztaságot és hosszú oldalakon keresztül folytathatnánk a felsorolást arról, hogy mi mindent sajátítunk el tanulás révén életünk során. A tanulás alatt a mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását és a tudás megszerzését értjük.

A tanulás pszichológiai meghatározása komplexebb és több aspektusból közelíti azt meg:

• A viselkedés oldaláról: a tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében a bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás.
• Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a tanulás.
• A személyiség oldaláról: a tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik.

A tanulási folyamatok fajtái

A tanulási folyamatokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk.
Annak alapján, hogy a tanulás milyen viselkedésben eredményez változást, megkülönböztetünk:

• Mozgástanulást: mozgássorok, cselekvések elsajátítására épül. Ennek különböző formái lehetségesek: helyváltoztató mozgás (pl. járás, futás, ugrás stb.), helyzetváltoztató mozgás (pl. törökülés, fejenállás stb.), vagy manipulációs mozgásokat. (pl. toronyépítés, origami hajtogatás stb.)
• Perceptuális (észlelési) tanulás: gyakorlás révén az észlelésben bekövetkező minőségi változás. (pl. egypetéjű ikrek megkülönböztetése)
• Verbális tanulás: csak az emberre jellemző tanulási forma, mely az emberi nyelv segítségével megy végbe (pl. egy mondóka megtanulása stb.)”

Ez  egy nagyon általános meghatározás és ebből fakadóan nagyon sok helyzetre igaz lehet, ami a mindennapokban történik velünk. Nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is nagyon sokszor tanulnak, új ismeretekre tesznek szert, újabb dolgokat sajátítanak el.

Én úgy gondolom, hogy sokszor ez az elsajátítás a lehető legtermészetesebben történik. Endre ennek a leglátványosabb példája. 2 évesen megkeni a kenyeret,  szabálytalan kört vág ki papírból, és mindenkinek lelkesen köszön érkezéskor és búcsúzáskor is. Az ismereteinek a 90%-át nem strukturáltan tanítottuk neki, hanem figyelt, másolt és csinálja. A többi gyermekünknél is úgy érzem, hogy a legtöbb ismeretük a mi lelkes “mindent el akarunk nektek mondani” hozzáállásunk illetve a saját felfedezésük eredménye.

Van egy olyan irányzat az otthonoktatáson belül, ami a szabadon tanulást, vagy természetes tanulást helyezi előtérbe. Ennek a legfontosabb alapelve, hogy az ismeretek elsajátításának egyik meghatározó motivációja a kíváncsiság. Ebben az esetben a szülő, nem tanár, hanem először is bízik a gyermek kíváncsiságában és saját maga által vezérelt tanulásban. Másrészt, reagál a gyermek érdeklődésére, úgy, hogy válaszol a témával kapcsolatos kérdéseire és bátorítja a gyermekét a felfedezésben, illetve további kérdések felvetésében. Harmadrészt, pedig lehetőséget teremt számára sokféle tevékenység és helyzet szabad megismerésére pl. különböző érdekes helyekre, múzeumokba, épületekhez viszi, illetve a ház körüli teendőkbe bevezeti. Akik nagyon radikálisak ebben az életvitelben, azok az élet minden területére kiterjesztik ezt a szabadságot legyen szó alvásról, étkezésről, számítógépezésről. Amikor ilyenek családokról olvasok, akkor egyrészt nagyon begörcsölök, hogy ez már túl nagy szabadság, ennyit nem lehet kicsi gyerekeknek megengedni. Másrészt elképzelem, hogy milyen elfogadásban, bizalomban és megértésben élhetnek, erre viszont nagyon vágyok.

Mi ott tartunk, hogy minden kérdésre válaszolunk, mindennel foglalkozunk, ami érdekli őket. Sokat olvasunk, nagyon sokat mesélünk. Madarakat nézünk, állatokról nézünk filmeket, az emberi testről, a rák betegségről beszélgetünk, az egészséges életmód szinte minden nap felmerül beszédtémaként. Társasjátékozunk. Egyetlen szervezett dolog a matek. Találtam egy egészen jó oldalt, ami az alapokat jól begyakoroltatja: http://xtramath.org/ Napi 10-15 perc. Szépen kezdik felvenni a ritmust. 🙂

Otthontanulunk képekben:

Ígéret

Viola 8 éves!

Ez döbbenetes. Magas, szépséges, önálló, odafigyelő, játékos, kreatív hölgy lett.  Emlékszem az örömre, amit akkor éreztem, amikor megszületett. Bár sok akadály volt az életünkben, mire megszületett (vagy talán éppen ezért) határtalan örömöt éreztem, amikor a kezemben tarthattam.

A szülinapján itthon ünnepelgettünk.

Beszéltünk a nagyszülőkkel skype-on. Finom puncstortát ettünk. A tetejére nem akartam cukormázt, így céklával színezett pudingos krém lett rajta. A sok könyv mellett ez egyik nagy kedvence a scrapbook lett. Ez egy fényképes emlékkönyv, amit mindenféle matricákkal és egyéb sablonokkal lehet dekorláni.  Rögtön el is készítette a saját oldalát. 🙂

6 éves kora óta megszerveztem neki a szülinapi gyerekzsúrokat. Amikor kiderült, hogy kiköltözünk, az egyik félelme az volt, hogy nem lesznek majd barátai, és amikor elérkezik a születésnapja, akkor majd ki lesz ott a szülinapi buliján? Akkor megígértem neki, hogy mindent megteszek azért, hogy legyen egy jó kis szülinapi bulija. 🙂

4 éves volt, amikor felfedeztem, hogy a játszótéren maga köré gyűjti a gyerekeket és elkezdi szervezni a játékot. Szegényke az óvodában 3 év alatt 3 csoportban volt. A végére már egészen hamar tudott kapcsolatokat kiépíteni, de most úgy tűnik nem ragaszkodnak hozzá a barátok nagyon. Itt is nagyon hamar megtalálja a hangot a kicsikkel és a nagyobbakkal is. Én nem aggódtam annyira, hogy lesz-e itt majd barátja. 🙂

4 családot hívtunk meg és összesen 10 kisgyerek jött el. Ebből egy kisbaba. 🙂

Itt voltak a gyülekezeti barátaink, az otthonoktatós barátaink, a szomszéd kislány és a másik magyar amerikai család, akiket megismertünk.

Az elején finomságokkal vártuk a vendégeket. Volt bólé, amit nem tudtak mire vélni, így sok megmaradt. Volt kelt tésztában kisütött virsli, ez mind elfogyott. Volt kígyószendvics, meg kekszek. Utána képkereteket készítettek a gyerekek, amibe kinyomtattunk egy csoportképet és ezt a buli végén hazavihették.

Szépséges playmobil figura volt a torta dísze. Ez látszik, hogy mind a két kislánynak nagy örömet okozott. 🙂 

 

A torta bontás után két szinten folyt a móka. Fent arcfestés volt, lent pedig Angry Birds célba dobás.

  

A kicsit hamar feltalálták magukat és a végére a nagyok is felszabadultak. A fiúk a konzervdobozokat dobálták a lányok meg egymást pingálták ki a végén. 🙂

Viola nagyon élvezte a nyüzsgést. Kivágtunk mindenféle vicces kelléket a vicces fotózásainkhoz. Most így a résztvevő felnőtteket is felrakhatom inkognitóban. (hihi)

Itt vannak a képek az előző napi tesztelésről is:

Mind nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük jövőre is minden hasonlósan jól alakul.

Isten éltesse a drága kis nagylányomat.