KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Archive for október, 2014

Képes beszámoló

Viola étterme:

Vegyes képek, hajvágásról, kirándulásról, barátokról és a végén a zord férfiról, aki kockás szoknyát hord.

😀

Az étkezés pszichológiája

Amerikába költözés nem csak azt jelentette számomra, hogy ki kellett lépni a megszokott környezetből és új kihívásokkal kellett szembenézni, hanem egy nagyon érdekes lépése az önmagam megismerésének útján.

Ez a “kaland” valószínűleg akkor kezdődött, amikor  a gyerekeim megszülettek. Akkor eléggé felborult az eddigi életem és újra fel kellett ismerjem, hogy ki vagyok én, merre megyek és hova akarok eljutni. Haha, most arra gondoltam, hogy, aki itt az én uschooling-ról szóló bejegyzéseimet olvasgatja el se tudja képzelni, hogy milyen messziről jövök. Az első gyermekemet 3 óránként szoptattam és külön kiságyban aludt, szigorúan megbüntettem, ha engedetlen volt (akkoriban azt gondoltam ez a fő célja egy anya nevelésének.) Aztán jöttek azok a kedves barátaim, akik mindenféle más eszmékkel kihívásra késztettek. Én nem csak gondolkodó ember vagyok, hanem kutató is. Szeretek egy problémát sok oldalról megvilágítani, megkeresni a legjobb, leghatékonyabb, legolcsóbb megoldást.

Így bukkantam Pécsi Ritára és az összefoglaló neveléselméletére. Közben találkoztam valakivel, aki otthonoktatta a leánykáját, az ő révén eljutottam egy találkozóra, majd ennek az egyesületnek a gyűlésén találtam magam: http://www.demokratikusneveles.hu/ itt hallottam először a Summerhill-i iskoláról.

Nagyon megtetszett ez a szabadság. Hm. Szabadság. Vajon miért bukkan fel ez olyan sokszor sok helyen a gondolkodásomban… Szóval a szabadon vállalt tanulás koncepciója indított el az unschooling vonalán.

Aztán  kiköltöztünk ide. Nagyon sok minden megváltozott, de egy újabb barátság kapcsán ez egészséges életmód megvalósítása is sokkal konkrétabb formában jelent meg. Egyrészt nagyon sok emberről hallottam, hogy a megszokott amerikai étrend tönkre teszi a szervezetét, így szinte első perctől kezdve keresem az egészséges beszerzési forrásokat. Másrészt olyan forrásokat kezdtem minden napi szinten olvasgatni, amik elindítottak egy életmód változtató úton.

Közben felfedeztem, hogy itt vannak bizonyos ingyenes online konferenciák, amiken keresztül egyszerűen évekre való sűrített információhoz juthatsz (ingyen 🙂 ).  Az elmúlt fél évben többet tanultam ez emberi testről mint előtte valaha. Megnéztem egy előadás sorozatot a pajzsmirigyről, utána egy glutén-ről szólóba néztem bele, aztán jött ez: http://sexybacksummit.com , ez is nagyon érdekes volt 😉 . Aztán rájöttem milyen jól lehet ez alatt az előadás alatt vasalni. http://naturalcuressummit.com  – ez e természetes gyógymódokról szólt, étkezés, aromaterépia, mozgás, minden volt benne.  Most ebbe kukkantottam bele: http://women.paleohacks.com – hogyan fogyjunk le -nőknek. 🙂 Nem mintha el lennék hízva, de azt hiszem nem véletlenül kattintottam rá az “Étkezés pszichológiája” című előadásra. Hirtelen a beszélgetés alatt bevillant valami. Igen ezt akarom csinálni! Igen, szeretnék segíteni az embereken, hogy jó kapcsolatban legyenek magukkal, az élettel, az étellel. Nagyon sok érdekes aspektusról beszéltek, ami meghatározhatja az evéshez való viszonyunkat. Beszéltek a lehetséges lelki okokról, amik miatt nem tudunk lefogyni, vagy valamilyen rendellenes viszonyunk lesz az ételekkel. Nagyon nagyon érdekfeszítő volt.  http://psychologyofeating.com

(Lesz még egy emésztésről szóló előadás sorozat is, alig várom!)

Boldogságot és finom ételeket kívánok! 😀

Olvasás

Ti szerettek olvasni? Mi nagyon. Bár én mostanában elég keveset teszem, de remélem majd lesz még rá alkalmam. (Vagyis megteremtem.) Apa nagyon sokat olvas, de mindenki nagyon szereti a könyveket.

Viola talán egy éve kezdett el könyveket kiolvasni. Nem szoktuk megkérdezni, hogy mit olvas, nem kérdezzük az sem, hogy érti-e. Ha kérdése van, akkor válaszolunk, ha esetleg látjuk a szövegben, hogy van furcsa szó, akkor rákérdezünk. Elmondtuk többször, hogy ha nem ért valamit, akkor kérdezzen. Most ott tartunk, hogy 100 oldalas könyveket olvas ki 1-2 nap alatt. Ha valami érdekeset, vicceset talál, azt mindig felolvassa.

P1130527 P1130480

Egyik könyv után jön a másik, van, amit többször is elolvas. Néha Kamilla panaszkodik is. Hogy Viola csak olvas és olvas. Máskor meg Apa rácsodálkozik, hogy ezt meg honnan tudod? Most már nagyon kér egy újabb magyar könyvet, ugyan van tartalékom, de ez a könyv már úton van. Nagyon nagy öröm lesz, mert ez egy sorozat utolsó része:

diamantevagott2a

Kamilla is elkezdett olvasni. Egyelőre inkább csak a hangokat olvassa össze, de már egyre gyorsabb. Ja és Endre is elkezdett olvasni. 😀 Leül a kanapéra, egyedül lapozgatja a könyvet és ha megkérdezed mit csinál, akkor elmondja, hogy most egyedül olvas. 🙂

Íme (kép + videó):

P1130448

Ami nagy újdonság, hogy Viola angolul is olvas már. Persze nem tud mindent, de minden szót megkérdez, és elég sok szót tud már, így azzal nem lő mellé. Eddig is nézegette az angol könyveket és mondta azt is hogy érti az egyszerűbbeket. Mostantól pedig hangosan is olvas nekünk. 🙂

P1130545

Ma pedig még ennél is tovább ment! Vett Endrének egy Tesz-Vesz Városos kis könyvet a zsebpénzén, elolvasta neki angolul, és közben le is fordította, egész jó magyarsággal!  Csúcs ez az otthonoktatás! Hát még az “otthon nem okatatás”. Hihi. 🙂

 

LL

Megint. 🙂 Most röviden abból egy olyan aspektusból, hogy mit tanulok én. (Éppen most.)

Nagyon nagyon szeretnék egészséges lenni. Már pár hónapja sokkal egészségesebben eszek, mint előtte, de nem érzem olyan sokkal jobban magam. Most nagyon várom, hogy ezt az előadást meghallgassam: http://digestionsessions.com/ Aki teheti hallgassa meg. Nagyon jó lesz!

Már az előzetesből 3 tippet hallottam a jó emésztéshez:

1) igyunk sokat, együnk jó dolgokat zöldség gyümölcs, zsírok, fehérjék.

2) menjünk el naponta 15-20 percet sétálni, kikapcsolódni, az idegrendszerünknek van erre nagyon szüksége

3) nagyon sok magnéziumot vegyünk magunkhoz (sok élet funkcióhoz alapvető), ha túladagoljuk, akkor max hasmenésünk lehet

Ti mit tanultok mostanában?
Szép napot és jó tanulást!

Az élet iskolája

LL – (Nem a La Leche Liga rövidítése), hanem egy angol kifejezésé: Lifelong Learning, vagyis egész életen át tartó tanulás.  Ezt legtöbbször a felnőtt oktatással kapcsolatban hozzák szóba és már meg is jelenik szemünk előtt az kb 80 éves bácsi, néni, aki az egyetem padjait koptatja.

Persze gondolom tudjátok hova akarok kilyukadni. 😉 Az elkötelezett otthonoktatók azt vallják, hogy az otthonoktatás már csecsemőkorban elkezdődik, és ugye az extrém képviselők azt is vallják, hogy amilyen természetesen felfedezik a világot a kicsik, ahogy a járást, beszédet, étkezést megtanulják, ilyen természetességgel fognak minden mást is elsajátítani.

Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy látom őket, ahogy nagy örömmel felfedezik az életet.

Mit csinálunk mostanában:
Hétfőn továbbra is van egy közös időnk a Zsófiékkal. Zsófi nagyon rendesen mindig készül valamilyen feladattal, kézműveskedés vagy írás. Nálam általában szaladgálnak, indiánosat játszanak fára másznak, akadálypályán ugrálnak. Legutóbb elmentünk a közeli erdős részre. A két tökmagot is vittük, így a két meg három éves kisfiú is átmászott a kidőlt fatörzseken és felmászott a meredek rézsűn.  A nagy kihívás az volt, hogy végig menjünk a kb 25 méter hosszú csatorna csövön, ami a végén elkanyarodik, így kvázi sötétben kell végig botorkálni rajta. Legutóbb Endre hozta az elemlámpáját, de aki lemaradt, az ugyan olyan sötétben ment, mintha nem lett volna lámpa. Néha beleakadt a hajam valamibe –  csak reménykedtem, hogy nem denevérbe. 😯 A lányaim mindenkinek elmondták, hogy így végigmenni piskóta, mert ők apával úgy is mentek már, hogy víz volt a csatornában.

Október közepétől délutánonként egy zenei foglalkozásra fogunk majd járni.
Kedden megyünk a Női Bibliaórára. Hát igaziból ez remek alkalom lenne arra, hogy anya jó példával járjon elől, ugyanis a mostani órákhoz is tartozik házifeladat, amit minden nap meg kellene csinálni. Hát ez még nem megy. Talán nincs is elég motivációm hozzá. A szöveg nagyon nehéz és sok elmélkedős kérdés van, amihez olyan nyugalom kellene, amit nehezen érek el, még ha nincsenek is körülöttem a gyerekek (este).
Szerdán reggel szoktunk menni a csontkovácshoz. Aztán ebéd után megyünk a tornaterembe. Feliratkoztunk egy otthonoktatós gimnasztika órára. Főleg szertorna, de vannak talajtorna elemek is benne.  Mind a 3-an különböző csoportban, de egyszerre tornáznak. NAGYON ÉLVEZIK! Itthon is állandóan tornázni akarnak. Folyton arra panaszkodnak, hogy a 60 perc úgy elrepült mint egy pillanat. Érdekes, kulturális különbség, hogy itt minden külön órát, már 3 -4 évesen elkezdenek. A barátaink gyerekei már táncra, küzdősportra járnak. Itt a tornateremben is ki vannak rakva a versenyző csapatok képei és látható, hogy nagyon kicsi gyerekekből is van csapat. Endre 3 évesen ugyanazokon a szereken van, mint a lányok. Ugyanúgy dobbantózik, kis korláton kell kitartania magát, a gerendán kell egyensúlyoznia, bukfenceznie kell (már tud is egyedül!!) a kézenállást gyakoroltatják velük, mint a nagyobbakkal.

Csütörtök a szabadnapunk, ilyenkor szoktunk a könyvtárba menni.
Pénteken megyünk az “iskolába”.  A pénteki alkalmaink eredménye, hogy egyre jobban beszélnek a gyerekek angolul. Ma Endre válaszolt 2 angol kérdésre is: Hogy hívnak és hogy hívják a nővéredet. 😀 Ez egy fárasztó nap. Általában reggel főzöm meg az ebédet, mert akkor a termo táskában meleg marad és ebédkor nem kell melegíteni. Az órák között sokat kell pakolgatni. 2 hete az első órán elvittük a kicsiket a közeli tanyára. Nagyon jól megjegyezték az állatokat. Viszont nem értünk vissza pontosan ebéd időre, így a lányaim igazán kétségbe estek. Na nem annyira azért, hogy hol vagyok, hanem, hogy mi lesz az ő ebédjükkel. 😉

Szombat a skype napja 🙂 és a Csillagok Háborúja napja :D. A háromtagú kórus már reggeli közben elkezdi kérdezgetni apát, hogy mikor nézünk CSIL-LA-GOK HÁ-BO-RÚ-JÁT.  Ezt csak apával lehet nézni és csak napközben, hogy ne estére maradjanak a félelmetes részek (amiket egyébként sokszor át is ugranak).
Vasárnap gyülekezetbe megyünk. Legutóbb már mindenki külön csoportban volt. Violát nagyon megdicsérték. Micike végig durcázta, bár elmondása szerint mindent értett, ami szerintem neki is sikerélmény volt. Szegény tanító nem értette, hogy amikor megkérte, hogy csatlakozon a játékhoz, akkor miért akarta felöklelni a szemeivel. Oh my… Endi meg mivel egyre többet ért, így szépen megcsinálja, amit kérnek és jó sokat játszik, a szerszámaival, autóival vagy a babakonyhában. Korábban megkértek minket egy párszor, hogy vállaljunk szerepet a gyerekszolgálatban (mint szülők), de most jelentkeztem, hogy rendszeresen tanítsak az ovis korcsoportban. Remélem Kamillának is jót tesz majd ez.

Címkefelhő