KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Család

Nagyon szeretem az én édes kis családomat. Nagyon jó nekem, hogy együtt vagyunk, látom őket nap mint nap, látom az örömüket, együtt lehetek a bánatainkban, vigasztalhatatlanom, bátoríthatom őket. Jó az is hogy Férjecske a közelben van, ha éppen itthonról dolgozik, mert öröm róla gondoskodni mint érzelmileg, mint fizikailag.

De ennek elég nagy ára van.

A minap felbukkant egy videó a hírfolyamomban, a nagyszülők pozitív szerepéről egy gyerek felnövekedésében.

 

Ma arról beszéltünk Violával, hogy vajon a Dédit fogjuk-e még látni. Persze elméláztam, hogy nekem milyen jó volt mindendscn3150nap együtt lenni a nagymamámmal. 2 hete utazott vissza drága Keresztmamám Magyarországra, aki átlökdösött engem a legnehezebb napokon is.  2 napja született a húgom édes kislánya, ki tudja, mikor foghatom a kezembe. Én nem tudok odabújni az anyukámhoz, ha szomorú vagyok. A gyermeki elkeseredettséget már nem is igazán engedhetem meg magamnak. Sajnálom a gyerekeimet, hogy nincsenek a nagyszüleikkel, akik finomakat főznek, mindig kártyáznak, vagy végtelen sokat olvasnak nekik.

Nekem ez fontos. És hiányzik. Persze vannak barátok, persze van szép ház meg minden.

De ez pont olyan, mint amikor a sósat nem tudod az édessel helyrehozni.

 

Még tartozom ezzel a bejegyzéssel, de olyan sok sürgős és fontos dolog volt az utóbbi hetekben, hogy nem is gondoltam vele.

Május végén utaztunk el és július elején érkeztünk vissza. Sok szép helyen voltunk, sok jó emberrel találkoztunk.  Íme az emlékeztető.

Emberek akikkel találkoztunk: kedves családtagok, régi barátok.

 

Érdekes helyek:

Voltunk Zalaegerszegen, Keszthelyen, Csömörön, Hollókőn, Tapolcán,  Révfülöpön, Balatonbogláron,  Makón, Szolnokon.

 

Egy új keret

Nagyon sűrű volt a május. Kedves Szerelmes úgy döntött, hogy vegyünk házat. Iszonyúan lefárasztott a folyamat, többször összeomoltam, hogy úgyse találunk olyat, ami igazán jó lenne. Végül is találtunk egy olyat, ami mind a kettőnknek tetszett. Érdekes folyamat az amerikai házvásárlás, egy újabb új tapasztalat. Augusztus közepén költözünk egy közeli városba a saját házunkba. Szóval ezt lerendeztük, aztán május végén Magyarországra utaztunk.

Annyi sok dolog történt velünk, hogy az majd egy külön történet lesz. Az egyik első élményem az volt, hogy elmentem egy Pécsi Rita előadásra. Ez annyira kell a lelkemnek, hogy semmiképen nem hagyhattam ki. Az előadás címe: Önbizalom, önértékelés, önbecsülés. Ez is nagyon jó volt, szerezzétek meg, ha tudjátok. Itt valami hasonlót lehet meghallgatni: http://pecsirita.csrt.hu/wp-content/uploads/2013/02/RadioAktiv_Suliora_2013-02-28.mp3

A sok praktikus tanácsból, hadd emeljek ki egyet. Az újrakeretezés képessége, az a képesség, ami segít egy egy helyzetet más szemszögből látni, ha sikerül megváltoztatnod a meglátásodat egy két dologgal kapcsolatban, belehelyezkedni egy másik helyzetbe és újraértékelni a dolgokat, akkor megtalálhatod az örömöt az új helyzetben is. Ezzel az élménnyel pedig az önbizalmad, önbecsülésed is nő.

Biztosan azt gondoljátok, hogy nekem, nekünk erre sok lehetőségünk van. Hát valóban sokszor van “újratervezés” az életünkben, de ha nem is ekkora változásokkal kell szembenézzél, akkor is jó az ha egy helyzetet máshogy is átgondolsz, igyekszel egy másik ember szemszögéből megvizsgálni.

A magyarországi utazásaink számomra legfontosabb célkitűzése a kapcsolattartás. Az, hogy a gyerekek a rokonaikkal, barátaikkal kapcsolatban maradjanak, az hogy én is a családommal, barátaimmal, kedvenc helyeimmel, a hazámmal kapcsolatban maradjak. Kapcsolatban maradni mindig egy tudatos döntés, még azokkal is akikkel egy fedél alatt élünk. Egy kapcsolat elvesztése pedig számomra mindig elég fájdalmas. A mostani utazás sommájára is felkerült, hogy kivel milyen kapcsolatot tudtam fenntartani, kiépíteni, helyreállítani.  És ilyenkor szomorúan el is gyászolom a fájdalmasan véget ért kapcsolataimat. Lehet hogy néha többet meditálok ezen, mint kellene, végül is el kell tudni engedni ezeket is…

Az itteni barátaim nagy szeretettel fogadtak és örömmel várnak mindig engem.🙂 Újrakeretezés.

Levegőt!

Van egy dal, amit mostanában szinte minden nap meghallgatok. Nagy áldás, az, hogy az autóban vagy otthon is keresztény zenét játszó csatornákat lehet hallgatni. Az külön édes, ahogy Viola megjegyzi az előadókat aztán rákeres az interneten és azt hallgatja. Múltkor is mondja, hogy a Newsboys-t hallgassuk.😉

Szóval ez a dal úgy kezdődik, mint sok másik, ütemes, lendületes, aztán arra figyeltem fel, hogy egyszer csak lelassul és szinte suttog. Nekem suttog és azt mondja: Breathe = Lélegezz! Abban a pillanatban elernyedtem és rájöttem, hogy csak egy mély levegőt kell vennem.

Arról szól a dal, hogy milyen zűrös tud lenni az életünk, pörgünk ezerrel és akkor Isten azt mondja, hogy nyugi. Állj meg, vegyél egy nagy levegőt, pihenj, maradj nyugton, csendesedj el, hogy megérezhesd az Ő jelenlétét.

Van egy kedves barátnőm, aki a nyugodt és bölcs szavaival szokott így visszazökkenteni. Szeretem, amikor arról beszél, hogy a leghatékonyabb ha csak a saját életemet élem, mert ha állandóan azon pörgök, amire nem vagyok hatással (pl ezer kilométerrel lévő családtagok élete), akkor nem tudok a jelenben sem részt venni. Az a kedvenc mondása, hogy minden nap egy új nap és azt a napot kell jól átélni, megélni.

Nagyon jók a bibliaórák is. János leveleit tanulmányoztuk. Eleinte kényelmetlen volt, mert ugye János elég fehéren feketén festi le a dolgokat, ha ezt csinálod, akkor Isten gyereke vagy és van benned szeretet, ha meg nem akkor meg tuti nem. Mindenesetre a legjobb az volt, hogy volt sok beszélgetés, sok imádkozás, ami közel hozza az embereket.

Ezzel együtt volt egy két igazán depis napom, ami eléggé elkeserített.🙂 Agyalni kezdtem, hogy miért és mi miatt, de aztán virágokat ültettem, minden nap sétálok egyet és igyekszem szépen de azért megfogalmazni, ha valakivel problémám akad a környezetemben. Itt a tavasz, a színek, az illatok, a természet feltámadása. Ez számomra egy reménnyel teli időszak.

P1170804 P1170806 P1170808 P1170812 P1170825 P1190900 P1190919

Újjáéledés

Itt a TAVASZ. Nagyon szeretem. Tetszik, hogy melegebb az idő, hogy gyönyörű pasztell színek vannak mindenhol. A madarak csipogása örömmel tölt el. Vettem ma virágokat, virágmagokat, meg színes kaspókat. Elhatároztam, hogy valahogy érdekessé kell tenni kell a hátsó kerttel, mert tavaly alig töltöttünk ott időt.

fun garden

A húsvét nagyon jó volt. A gyerekek, a lelkesedésük, a hitük mindent élettel tölt meg. Kivételesen a nyuszi is meglátogatott minket. Ez igen fura volt, mert ezt az ünnepet eddig sikerült szinte teljesen megtartani az eredeti értelmében. De hát ez a nyúl, nagyon adakozó kedvében volt, így hát nem volt mit tenni.🙂

Finom ecetes tormát csináltam. Ettől minden olyan otthonos lett. A sonka is finomabb volt és minden olyan húsvéti hangulatba került. Egy kedves 5 tagú család volt a vasárnapi vendégünk. Jó volt együtt lenni, együtt enni. Készítettünk tojásokat is. Volt 1-2 locsolkodónk is hétfőn.🙂

Közben testi-lelki megújuláson is keresztül megyünk. Böjtölünk… ugye milyen jól hangzik? Hát igazság szerint elkezdtünk egy komoly diétát. Én szerettem volna elkezdeni és megkértem a kedves férjemet, hogy igazi együtt érzésként ő is vegyen részt ebben a 30 napos kihívásban. Olyan mélyen sejt szinten együtt érez velem, hogy az már néha fáj.🙂 Az elején többször megkérdezte, de tényleg nem ihatok kávét? Aztán bármikor kettesbe voltunk “romantikusan” rám nézett és csak annyit mondott: Szörnyű ez a diéta. Végül is kiegyeztünk abban, hogy mind a ketten éhesek vagyunk. Én nem annyira, mert előtte sem ettem nagyon sokat, ő neki persze drasztikusabb volt a váltás. Amúgy nagyon büszke vagyok rá, mert megeszik mindenféle sült cékla, édes krumpli és párolt ánizst meg hasonló érdekes ételeket. Magamra is büszke vagyok és reménykedem, hogy végül is a potenciális gyulladáskeltő ételek elkerülésével az egészségem is hamarabb helyreáll.

Azért valahol böjtölünk is. Vagyis érezzük, hogy valahogy lelkileg is másabbak vagyunk a diéta alatt – én biztosan. Több dolog is felbukkan az életemben, amin dolgoznom kell. Konkrét helyzetek, amiken dolgoznom kell, hogy fel tudjam dolgozni, meg tudjak bocsátani.

Tornázok minden nap! Nagyon jó! A 7 perces test tömeggel végzett edzést együtt is csináljuk. Aztán még néha szoktam mást is.  http://7-min.com/

A gyerekek jól vannak, egészségesek, okosak, ügyesek, szépek. Hihihi🙂

Az élet értelme

A gyülekezetünkben témakörök alapján szokott tanítás lenni. Volt nemrég egy pár alkalom, ezzel a címmel: “Mi az életem célja?”. Nagyon szeretem a lelkipásztorunk kifejezésmódját; vicces, határozott, mély és érzékeny is. A Női Bibliaórán pedig János leveleit tanulmányozzuk. Tanulunk a szeretetről, a közösségről, az összetartozásról. Ezek persze elindítják a gondolataimat, megmozgatják az érzéseimet és végül kicsúcsosodnak egy ölelésben, vagy egy beszélgetésben, egy elmondott imában. Az tanítás üzenete távirati stílusban a következő:

FOGADD EL ISTEN SZERETETÉT, éld át, hadd hogy átformáljon
SZERESD AZ EMBEREKET, még azokat is, akik téged nem szeretnek
TEDD ŐKET MAGADNÁL IS FONTOSABBÁ, legyél készen a másik mellé lépni

Talán az élet tényleg egy végtelen kirakó, aminek a darabjait csak menet közben kapod meg, fedezed fel. Számomra egy másik kis puzzle darab kezd a helyére esni. Szerves részeként az előző üzenet megélésének.

A megbocsátás 3 lépése:

Valahogy már az advent alatt, vagy a Karácsonyi időszakban, de elöntött egy fajta váratlan békesség és elégedettség. Haha lehet, hogy hat a sok fajta magnézium, amit most hatalmas adagban veszek magamhoz.🙂 Ez is egy áldás, hogy van lehetőségem a testem ásványanyag hiányát pótolni. Mindenesetre olyan sok okot találok arra, hogy boldog legyek.🙂 Például, ahogy a kis 4 éves imádkozik és hálát ad minden kis dologért. Ahogy a nagylány süt vagy zongorázik. Ahogy a édes kis középső küzd, hogy megtalálja a saját hangját, barátait. Ahogy a Szerelmes meghallgat vagy mellém áll.

Köszönöm a figyelmeteket, ezért is hálás vagyok.

 

 

 

 

Mennyből az angyal

eljött hozzátok.

Miért is jött az angyal: hogy örömhírt hozzon, hogy Isten békét akar kötni az emberekkel. Ezért önmagát hatalmasságától megfosztva, egy csöppnyi gyermek formájában megjelent. A szabad élet reménye megszületett.

Sokszor önmagunk fájdalmának, saját negatív gondolatainknak a rabjai vagyunk. Kamillával arról beszéltünk, hogy akkor szokott veszekedés lenni, ha valaki vagy mind a két személy csak a saját igényeire figyel. És micsoda erő van az önfeláldozásban. Itt vissza is kanyarodtunk a reménységhez, aminek a világra jöttét ünnepeljük.

János 15:13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.

Most nagyon jó volt a Karácsonyi készülődés. Úgy éreztem, hogy már hetek óta Karácsony van. Igyekeztem apró kis célokat kitűzni és minden nap örülni egy kis eredménynek. Volt Adventi várakozás is, volt izgalmakkal teli készülődés, sok-sok éneklés. Endi ma megkérdezte, hogy én honnan tudom a Kiskarácsony kezdetű dalt.🙂 Angol és magyar dalokat felváltva énekelünk. https://www.youtube.com/watch?v=4Zh-yR0pbmU
Violával előadtuk a zongora bemutatóján a Mennyből az angyalt. Nagy sikerünk volt!🙂 betlehemesA lányok maguk is sok karácsonyi dalt tanultak, mert a cserkészet szervezésében Betlehemes játékban vettek részt. Nagyon szépen megtanulták a szövegüket is és a dalokat is. Büszkék vagyunk rájuk és ők is magukra. Nagyon nagy élmény volt nekik ez a szereplés.

Úgy érzem, most nem stresszeltem túl az előkészületeket. A lányok hihetetlen sokat segítettek, nagyon sokat takarítottak, sütöttek, nyalakodtak.🙂 Attól, hogy nem kell egyedül csinálnom mindent, máris nyugodtabb voltam. Kivéve a 24. estét, az ételt lehetett volna még finomabbra csinálni, bár senki nem panaszkodott.🙂 Összesen pedig  sütöttünk mézeskalácsot a szomszédoknak, mézeskalácsot magunknak, szaloncukrot, karácsonyi kalácsot, karácsonyi tortát. A barátokhoz vittünk töltött káposztát.

Érdekes, mert idén többet elvégeztünk, mint máskor, kevesebbképeslap izgalommal. Egy dologban viszont nagyon lemaradtunk, semmi vagyis semmi karácsonyi lapot nem küldtünk. Ez tavaly már jobban sikerült, de idén ez sajnos lemaradt. :( Vegyétek úgy hogy ezt a lapot megkaptátok tőlünk. Hát jövőre maradnak a pókhálók és kiküldjük a lapokat.🙂 Amúgy sokatok eszembe jutott, (remélem a gondolatposta megérkezett). Azoknak pedig végtelen hálás vagyok, akik a gyönyörű étkészlettel megáldottak minket. Ettől még emelkedettebb hangulatba kerülünk. Valamint, amikor mosogatom ezeket a szépségeket, sorra eszembe jutnak azok, akiktől kaptam.🙂 KÖSZÖNÖM. Még egyszer és még majd sokszor.

A gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak. Annak ellenére, hogy lego-t szeretett volna mindegyik és a szülő kupaktanács úgy döntött, (na jó inkább én) hogy lego-t mi nem veszünk. Egymásnak vettek kis lego szetteket, annak nagyon örültek. Nekünk pedig teret adott ez, hogy kreatívabbak legyünk. Kamilla volt nagyon édes, ahogy ezekkel a kifejezésekkel bontogatta a csomagokat: ah, oh, pont ezt szerettem volna!

Együtt vagyunk, egészségesek vagyunk, meleg étel van az asztalon, társasjátékozunk, énekelünk, nem fázunk. A szívünket is puhítja és melengeti Isten minden szerető üzenete. Hálásak vagyunk. Boldogok.

Címkefelhő