KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘rendrakás’

Augusztus 2015

Nagyon fantáziátlan cím. Nincs sok energiám ezen gondolkozni most. Sűrű az élet. Hol ide megyünk hol oda, de ritkán vagyunk egy helyben.

Voltunk egy esti fürdős buliban. Ez az otthonoktatós csoportunk egyik tagja szervezte. Érdekes, amikor meghívnak egy ilyen hatalmas házba hatalmas medencével. Vegyes gondolataim vannak. Egyrészt milyen kedvesek, hogy megosztják, amijük van, de közben az is, hogy ez most mennyire magamutogatás…

Mi kedvesen elbeszélgettünk a felnőttekkel. Endi szisztematikusan elfújta az összes gyertyát. Ettek a tábortűznél sült pillecukrot (marshmallow). Érdekes kulturális különbség: a magyarok a tábor tűz körül énekelnek, meg szalonnát sütnek, esetleg a hamuban almát. Az amerikaiak szerintem csak a pillecukrot pirítják és rémtörténeteket mesélnek.   A gyerekek persze nem akartak hazaindulni, de azért 9 után már összeszedtük magunkat.

Voltunk a barátainknál BBQ buliban. Meghívtak több magyar családot vagy félig magyar családot. Ettünk, beszélgettünk, ismerkedtünk, a gyerekek barátkoztak, szaladgáltak, legóztak. A házigazda azt mesélte, hogy ők minden este grilleznek. Hát érdekes módon a mi környékünkön ez nem nagyon jellemző. A környező szomszédaink nem nagyon szoktak grillezni, de bulizni is ritkán. Csöndes utcában lakunk több idősebb lakóval…

Vendégeink is voltak. Gyülekezeti házaspár, nagyon kedvesek barátságosak. 2 nagyobb gyerek mellett 2 másfél éves kis lurkó körül rohangáltak. Anyuka minden 5 percben bocsánatot kért, mert a kicsik után kellett rohangálnia. Hát most ez még nagyon nehéz lehet, mert ilyenkor alig tud az ember másra figyelni, mint, hogy nehogy kiöntsenek valamit, vagy lenyeljenek olyat, amit nem kellene. Ezzel együtt nagyon kellemes társaság voltak. 🙂 A lányaink meg kifejezetten örültek, hogy a gyülekezeten kívül is tudnak időt tölteni, jobban megismerkedni a gyerekeikkel.

Egyik este kaptam kimenőt és találkoztam az egyik szülőtársammal, akivel az otthonoktatós csoportban ismerkedtem meg. Érdekes, mert ő egy nagyon csinos nő, ha messziről nézed, akkor olyan kimértnek és távolságtartónak tűnik, de hosszú perceken át olyan figyelmesen hallgatta a mondani valómat, hogy később már kerestem a társaságát. Most hogy más keretek között is találkoztunk és megismerhettem a hihetetlen életútját örülök, hogy a sors összehozott minket. Érzem, hogy mennyivel gazdagabb az életem, hogy ismerhetem őt. 🙂

Kezdeményeztem egy találkozót a női bibliakörnek is. Kb 10 jöttek hozzánk látogatóba. Egy délelőtti kerti parti volt, sok finom étellel és jó beszélgetésekkel.

Ez egy szuper sűrű hét volt. Elmentünk a Hopatcong tóhoz a Zsófiékkal, előző héten voltunk ott egy másik magyar családdal is. Melegben nagyon kellemes a vize. Bár elég kicsinyke helyen lehet megfürdőzni. Homokos part, szép erdős környezet.

Másnap elmentünk az Óceán partra. Elvileg a szomszéd nénivel mentünk volna, de volt valami félreértés, így én elindultam a 3 gyerekkel. Sajnos elég borús idő volt, fújt a szél is. Egy gyors zivatar után összepakoltunk, aztán hazafelé olyan felhőszakadás volt, hogy nem láttam az autópályán semmit. Inkább kiálltam és mikor csendesebben esett haza autóztunk. A lányoknak nagyon tetszettek a hullámok, Endre inkább félt tőle, meg a sós víz nem is tetszett neki. 🙂

Következő nap látogatóba mentünk egy magyar családhoz. Nagyon kedvesen fogadtak minket. Velük tervezünk egy közös sátorozást a jövő hétre. A csajok a medencéjükben áztatták magukat egész délután Endre meg a lovagi felszerelésekkel meg kardokkal tőrökkel játszott. Időben haza szerettem volna indulni, de a házigazda tanácsára vártunk még, mert az egyik legnagyobb autópályán kellett volna menni, ahol hatalmas dugók szoktak kialakulni. Hihetetlen, de sokszor ez 6 + 6 pályás autópálya is bedugul. Maradtunk még és így megvendégeltek minket egy kis jókai bablevessel vacsorára. Aztán a fiúk egymással versengve ajánlgatták Endinek a kardjukat kölcsönbe. A gyerekeim a főtt ételtől olyan boldogok lettek, mint más valami pénznyereménytől. Én meg csak csodálkozom, amikor látom, hogy mennyire nagylelkűek és adakozók egyes emberek. Ez mindig nagyon elgondolkoztat, hálára indít és ösztönzőleg hat rám.

Vasárnap Zsófi barátnőmmel NY-ba szerettem volna menni egy magyar népzenei koncertre és táncbemutatóra. Elég meleg volt aznap és hát Zsófinak elég nagy pocakja, így végül is egy közeli városba mentünk egy festős buliba. Vannak itt ilyen laza helyek, ahol csoportos festegetést csinálnak az emberek. Kaptunk egy vásznat, volt egy mintakép és a csoportvezető lépésről lépésre vezetett minket.  Közben lehet beszélgetni, enni inni. Azt hiszem van még borkínálata is helynek. Mi Zsófival csak kombuchát iszogattunk. 🙂 Még egy kulturális érdekesség: mindennek van egy emléknapja, a hot-dognak, a fánknak, a mustárnak, a testvéreknek, a balkezeseknek, a lustálkodás napja, Frankenstein napja, bárminek, ami eszetekbe jut… Hát amikor Zsófival mentünk az a épp a barátság nap volt. Nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 És fel is került a kép a falra.

Aztán újabb medencés buliban voltunk. Most a női biblia kör találkozott megint. A gyerekek már egyre bátrabbak a vízben. És nagyon hálásak voltak, hogy egy másik kislány is eljött.

Aztán itthon lenni is jó. Néha lehet mosni főzni takarítani is. 🙂 Megint tartottunk egy klassz családi napot. A rendrakás után elmentünk az erdőbe, majd megnéztük a Csingiling és a Kalóztündér című filmet. 🙂 Ma Viola apával járta a nagyvárost. És már csak hármat alszunk mielőtt az Ígéret Földjére indulnánk…

Reklámok

Folyamatos mozgásban

Mindennek úgy kell lenni, ahogy van. Szeretni az életet, úgy ahogy van. Nem vitába szállni a valósággal. Hálásnak lenni minden pillanatban.

2 Péter 1:4 Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket.

  • Hétfőn
    Zsófiék jöttek, délutánra is vártunk barátokat, akik végül nem jöttek. Elkezdődött Viola munkavállalása. Reggel már elkezdte, mielőtt én felkeltem volna. 🙂 (Azt kérte, hogy nagyobb ajándékot kapjon a szülinapjára, így az volt a megállapodás, hogy egy hétig komoly házimunkákat kellett végeznie minden nap.)
  • Kedd
    Női Bibliaóra, délután barátok jöttek át.
  • Szerda
    Barátokat látogattunk, egy kedves hölggyel megpróbálunk rendszeresen együtt imádkozni. A gyerekek nagyon cukik voltak olyan halkan játszottak az imádkozás alatt. 🙂 Délután torna volt. Kamilla imádja, Viola kicsit fél, Endre egyre ügyesebb. Azt hiszem azért is, mert egyre többet ért angolul. 🙂
  • Csütörtök
    Gyerekek a Zsófiéknál, anya bevásárol. Amikor indultam hazafelé a kocsi nem ment. nyikorgott és fékezett akármit csináltam. Végül bevontattak a szervizbe, ott felmérték, hogy a fék elrozsdásodott és a hidraulika nem húzta vissza, ezért folyamatosan befékezett. Előtte héten is szerelték a féket, akkor meg nem fogott. Izgalmas ezzel az autóval vezetni. 😀 Aznap még barátok jöttek át játszani. Nekik csináltunk fagyit meg teát. Aznap este kicsit zizi voltam, megpróbáltam kitalálni mi legyen másnap. Autó nélkül suliba se tudunk menni… Meg rájöttem, hogy a bevásárlás a csomagtartóban maradt. Agh. Árpit elvitte a szomszéd a minusz 10 körüli időben, de a kocsi már nem kint parkolt, hanem bent volt a szerelő műhelyben.
  • Péntek
    Nem mentünk suliba, pedig Viola szerette volna bejelenteni közelgő 9. születésnapját. 11 körül el akartam menni a szervizbe, de lekéstem a buszt. Szétfagytam a megállóban, majd megkértem a másik szomszit, hogy vigyen el. Kb 40 perc séta, de a járdát nem tisztítják és amúgy is rém hideg volt. Kocsi rendben, rakás pénzt megint kifizettünk. Talán venni kéne egy másik kocsit gondolt fontolgatása… Otthon egész délután főzés, pakolás, takarítás, felmosás.
  • Szombat
    Szomszédok jönnek vacsorára, lakás előkészítése vacsora készítés. Brokkoli leves, rizs + quinua, párol zöldbab, főtt tojás, szalonnába tekert máj, gluténmentes brownie.
    http://empoweredsustenance.com/coconut-flour-brownies-paleo/
  • Vasárnap
    Ebédre jött egy kedves magyar család, Endi kicsit taknyi volt így a gyülekezetet kihagytuk. Hatalmas ebéd. Zöldséges, tésztás csontleves, hagymás krumpli, rizs, rozmaringos, kakukkfűves szűzérme, párolt lilakáposzta, rizskoch, ami túl lágy lett, de finom. Nagyot sétáltunk, szinte tavaszi idő volt. Minuszból plusz, majd vissza minusz. Egész délután mosogatás, a mosogatógép/tabletta fehér filmet vont minden edényre és evőeszközre. Alapos átmosás, ecetes öblögetés.

Nahát vége a hétnek. 🙂

Gedeon történetét tanulmányozzuk a női körön. Gedeon gyengeségét Isten a saját dicsőségére használta fel. Néha nagyon gyengének éreztem magam, de közben meg nagyon sok mindent elvégeztünk, én is meg a gyerekek is. Sajnos a diétámat megsínylette a rohangálás, a hasam is fájt, a stressz nem tesz jót. Most egy kicsit újra kell kezdjem a dolgokat… 😦

 

Szörp

Itt Amerikában nem nagyon lehet szörpöt kapni. Nincs fent a polcon. Vannak mindenféle dzsúzok, de én szeretnék szörpöt, amit jobban beoszthatok és úgy hígítom, ahogy nekem tetszik.

Hát igaziból az elmúlt időszakról jutott eszembe ez a szó. Édes volt, de jó lett volna kicsit hígítani. 🙂  Bár nem tudom erre kinek, milyen ötlete van. Hogyan lehet felkészülni a Karácsonyra, úgy hogy ne is idegeskedjél, de időben elkészüljél. Hát igen, ismertem egy lányt, aki már nyáron megvette az ajándékokat. 😀

A készülődés jó volt, kicsit sűrű, de jó. Nagyon sok mézeskalácsot sütöttünk, szép is lett, a szomszédok és barátok is örültek, de lehet, hogy jövőre inkább bejglivel kínálom meg őket, mert azt csak egyszer megsütöm és kész. Sajnos a mézeskalács díszítését is kicsit görcsösre vettem, mert begyulladt a kezem. Ínhüvelygyulladás vagy sem, nem tudom, de már többször volt ilyen. Úgy hiszem a betegség az jelzés. A testünk jelez, hogy a gondolataink nem jó irányba vannak. Tudtam, hogy görcsösen csináltam valamit, ezért a görcsösségen kell változtatni. Ekkor döntöttem el, hogy anyai ágon kapott örökségemet (az egész lakás karácsony előtti kitakarítását) idén leteszem és igyekszem csak annyit feladatot bevállalni, amennyit be tudok. Azért így is sikerült elfogadhatóvá tenni a nappalit. 😉 Például ez lehet egy olyan feladat, amit jó lehet “hígítani”, szóval ez lesz jövőre a célkitűzés. A kezem szerencsére pár nap alatt rendbe jött.

Egy ideig nem volt világos, hogyan ünnepeljünk együtt az otthoniakkal, végül innen az Interneten rendelgetve megszerveztem, hogy kinek mit, hogyan, legyen meglepetés is, meg tartalmas is. Az “átadás” is elég jól sikerült. Webkameráztunk. Anyukám úgy kommentálta, hogy egészen olyan volt, mintha ott lettem volna.  🙂  Jó volt látni az örömöt az arcukon. Sajnos a Himalaja só kiömlött. 😦 Ez úton is üzenem a shopline.hu-nak, hogy nagyon el vagyok itt kényeztetve a kiszállítás és ügyfélszolgálat terén, így úgy döntöttem jövőre biztosan nem őket választom. down

A gyerekek minden évben készítenek ajándékot, a rokonoknak, egymásnak és persze nekünk szülőknek is. Nagyon cuki ajándékokat készítettek egymásnak és nagyon várták egymás ajándékát, meg a meglepetést a másik arcán. A családtagoknak, barátoknak szép képeslapokat készítettek, amiket gondosan feladtunk, de sajnos van, ami mai napig nem érkezett meg. 😦

P1120141 (800x600)

A képeslap gyártással elég sok idő eltelt. Jövőre olyan technikát kell találjunk, ami haladósabb, ha ilyen sok embernek akarunk szeretet postát küldeni. Itt egyébként az a szokás, hogy valami családi karácsonyi képet küldenek szét üdvözlőlapként az emberek. Most már itt az idő, hogy mi is készítsünk, valami szépen beállított igazi amcsi típusú családi képet. 🙂 Lehetőleg egymáshoz passzoló ruhákban. 🙂

set

24-én voltunk a gyülekezetben is. Ez számukra nem olyan sűrű nap, mivel másnap reggel bontják az ajándékokat. Mi siettünk haza. Hagyma levest ettünk, sült halat, sült krumplival és francia salátával. Utána jöttek az ajándékok, majd az után a torta. 🙂

P1120089 (800x600) P1120090 (800x600) P1120091 (800x600) P1120093 (800x600) P1120094 (800x600) P1120095 (800x600) P1120132 (800x600)

A gyerekeknek játékot szoktunk venni Karácsonyra. Nem szeretünk nagyobb dolgokat “csakúgy ” vásárolni, és nem szoktuk jó viselkedéshez kötni az ajándékokat sem. Igaziból csak a születésnap és a Karácsony marad. Azért kapnak év közben is ezt-azt, de nagyobb dolgokat csak ilyenkor. Idén kértem, hogy készítsenek egy listát, de igaziból ez csak figyelem elterelés volt, mert már akkor megvolt az ajándékuk. 🙂 Vicces, mert otthon olyan sok mindent szoktak kapni a nagyszülőktől rokonoktól, hogy azt szoktuk kérni, hogy csak keveset adjanak, de úgy tűnt, hogy idén mi halmoztuk el őket, mert annyi sok kis apróság megtetszett a készülődés közben, hogy végül egész sok csomag összegyűlt.

P1120096 (800x600)P1120100 (800x600) P1120104 (800x600) P1120107 (800x600) P1120108 (800x600) P1120111 (800x600) P1120113 (800x600) P1120119 (800x600) P1120126 (800x600)

Viola többször is megkérdezte már, hogy az miért van, hogy a felnőttek a boltban veszik az a ajándékot, a gyerekek meg készítik. Na gondoltam idén én is készítek valamit. Úgyhogy éjjelente még ezeken a kis képeken is dolgoztam. A gyerekek monogramjait raktam ki gombokból. Úgy vettem észre ez is egy olyan amerikai dolog. 🙂

P1120081 (800x600) P1120123 (800x600)

Másnap barátokhoz mentünk látogatóba. Nagyon kedvesek voltak. Sokat ettünk (a gyerekek főleg édességet) és jókat játszottunk.
Aztán csendesebb itthon játszós napok jöttek. Szuper apa mindenkivel jókat játszott. 😀

Most már nagyon késő van, így a szörp többi cseppje későbbre marad.  🙂

Októberi hétvége

A hetünk összefoglalva:

Hétfőn az egészségbiztosítási számunkat intéztük, izzasztó meleg volt és nem a legjobb környék East Orange.

1001131532-00

Erdei kisvasút

Kedden meghatalmazással aláírtuk a lakásvásárlási szerződést – (igen eladtuk a csömöri házunkat), és elmentünk a közeli állatkertbe.
turtle

Egy papírral igazoltam, hogy a megyében lakunk, így fejenként 1 $ belépővel mentünk be! Nagyon klassz kis hely. Aranyosak voltak a pingvinek, a fókák, ráját lehetett simogatni, a medvék és a farkasok meg igazán közel jöttek az üvegfalhoz. Ja, és kisvonatoztuk!! Nem mindent tudtunk megnézni, de majd megyünk legközelebb is. Úgy láttam hogy lesznek ott OO-s események is. OO az otthonoktatás rövidítése. 🙂 Itt találkoztunk egy ismerős családdal őket az előző héten látogattuk meg. Amerikai apuka és magyar anyuka 3 kedves kis gyerekkel. Az anyukával elég hasonlóan gondolkozunk az élet dolgairól, mint OO 🙂 vagy kókuszzsír, vagy gyógyszermentes élet. Nagyon örülök, hogy ő egy támpont itt a kalandozásunk labirintusában.

a fiúk szerelnek

a fiúk szerelnek

Szerdán elmentünk elintézni a kocsi műszaki vizsgáját. Alig 30 perc alatt ingyen megcsinálták és ebbe benne volt a sorbaállás is. Elég meleg volt aznap is, de már kicsit felkészültebb voltam, mert a mindig éhes gyermekeimnek vittem szendvicset. Hazafelé vettünk zöldségeket, gyümölcsöt, meg cserepes virágot.

Csütörtökön volt egy OO-s találkozó, elég sokat kóvályogtunk mire megtaláltuk. Ez egy bolhapiac volt, ahol lehetett mindenféle OO-hoz használható dolgot vásárolni. Az utóbbi napokban minél többet találkoztam ilyen anyagokkal annál egyértelműbb számomra, hogy nem szeretném angolul tanítani a gyerekeimet, sem angolra, sem angolul beszélve semmire.  Volt ebben a parkban egy játszótér is, és a kisbarátaink is ott voltak, így jókat játszottunk, ismerkedtünk.

Pénteken bevásárolni voltunk. Meg akkor tévedtem arra a nagy autópályára, ami állítólag Pennsylvania-ba vezet. Aznap eléggé ki is merültem.

Szóval ezek után jött a hétvége. 🙂 Szombaton nagy átrendezéseket tartottuk. Igyekeztünk szépen elpakolni, amit lehet. Még nincsenek szekrényeink a felnőtt ruháknak meg könyvespolcaink sincsenek. Viszont megbeszéltük, hogy a sunroom – zárt terasz lesz a dzsungel-tanulószoba. Nem a dzsungelről akarunk itt tanulni, hanem én tanulószobát szeretnék ide, Viola meg dzsungelt, így abban maradtunk, hogy lesznek benne növények meg egy nagy asztal. Már van egy szép pálmánk, reméljük életben is marad. 🙂  A kaméleonról, békáról, meg aranyhalakról még folyik az egyezkedés. 🙂 Délután a kínai tulajdonos jött hogy szereljen itt egy-két dolgot. Eljött vele a felesége meg a 2 gyermeke is. Nagyon kedves emberek. Endre figyelte a szereléseket, meg az 1 hónapos kicsi babát, én beszélgettem az anyukával, a lányok meg hatalmasat fogócskáztak a vendég kislánnyal. A végén még meg is hívtak minket vendégségbe… majd egyszer… 🙂 Vasárnap délelőtt megnéztük azt a helyi gyülekezetet, amit a mi stílusunknak megfelelőnek tartottunk. Azt hallottuk Amerikáról, hogy itt minden sarkon gyülekezet van. Hát máshol nem tudom mi van, de itt a mi városunkban ezekből lehet választani:  http://livingston.patch.com/directory/religious-institutions, most nézem csak, hogy ahova mi elmentünk, az nincs is ezen a listán 🙂 http://thecrossingchurchnj.org

Egy kicsit szerintem késtünk, mert az éneklés alatt érkeztünk. Egy elég modern, szép épületben van a gyülekezet. Nincs rajta semmi hivalkodó, szerintem  max 5 éve épülhetett. Szóval elsőre leküldtek minket az alsó szintre, hogy a gyerekeket regisztráljuk. Ez azt jelenti, hogy fel kell írni a gyerekeket, a nevüket, meg egy számot. Aztán kapnak egy matricát, a nevükkel, a szülő nevével, meg hogy mire allergiások 🙂 (ez is tiszta Amerika) aztán a matrica egyik része a gyerekre kerül a másik meg a szülőnél lesz. Mi ezek után felvittük az összes gyereket és bementünk az alkalomra. 🙂 Persze volt gyerekóra mindenki részére, de mi elsőre nem terveztük beadni őket. Vittünk színezőt, meg kisautót, meg könyveket és a csömöri Baptistáktól tanult módszerekkel felfegyverkezve beültünk a tanításra. A gyerekek meglepően jól viselkedtek. Egyedül Endre csábos mosolya terelte el sok ember figyelmét, így végül kimentünk az előtérbe. Itt vártuk meg az utolsó 20 percet. Ismerkedtünk a hellyel. Majd amikor vége lett az alkalomnak, akkor a lányokkal lementünk megnézni a gyerekszolgálatot. Itt találkoztam OOs családokkal is, akik majd talán összekapcsolnak minket más OOs családokkal is. És megismerkedtünk egy nagyon kedves házaspárral egyiptomi apuka és latinos anyuka és  3 kedves kislány, hasonló korban mint a mi gyerekeink. Amúgy az egész hely nagyon hasonlít a mi eredeti gyülekezetünkre, mind hangulatában, mint zeneileg, mind a tanítást hallgatva, ezért úgy döntöttünk, hogy legközelebb is elmegyünk. 🙂

Viola a gyülekezet előtt

Viola a gyülekezet előtt

Gyönyörű őszi gyülekezeti parkoló

Vasárnap délután pedig átjöttek a másik kedves ismerőseink, magyar anyuka amerikai apuka és egy kisfiú meg egy kislány. Nagyon örültünk, hogy eljöttek, hiszen még nincs kanapénk. 🙂 Bár ez a gyerekeknek ugye nem szokott problémát jelenteni. 🙂 Én készítettem rizseshúst, meg salátát. Nagyon jó volt látni, hogy ki milyen lelkesen fogyasztja. 🙂

Játék és vacsora képekben:

P1110650 (640x480) P1110648 (640x480) P1110652 (640x480)P1110647 (640x480) P1110646 (640x480)

Most pedig megint gyorsan kell aludnom, mert a következő hét is sok kalandot tartogat. 🙂

Akadálypálya

Ezen a hatalmas kalandtúrán szinte biztosra vehető, hogy nem lesz fehér szőnyeg leterítve, hogy merre menjünk. Sőt sokszor kanyargós utak lesznek, néha sötét erdők, vagy völgyek és sok sok akadály, amit ügyesen meg kell ugrani.

Ölünkbe pottyant a zöld kártya és ezzel a lehetőség, hogy szabadon éljünk az Amerikai Egyesült Államokban. A vízum ugyan anyagi befektetés volt, de mivel rendes kis család vagyunk szinte biztos volt, hogy megkapjuk. A munka kicsi izgalommal járt, de úgy indultunk el, hogy tudtuk, hogy Árpinak biztos és jó állása lesz New Yorkban. A lakás már nagyobb akadálynak tűnt. Az Internet ebben az esetben hatalmas segítséget jelentett, mert előre kitatáltuk a környéket és találtunk egy kedves ingatlan ügynököt, akivel sokat leveleztünk, majd itt a helyszínen is sokat segített. Nagyon kedves kínai tulajdonosok egy szépen rendben tartott házat adtak át nekünk. Ma  megérkeztek az edényeink ruháink, bútorok és a JÁTÉKOK!

Most az előttem álló napok legnagyobb akadálya az, hogy a mindig éhes gyermekeimmel 🙂 egy házban hogyan takarítsak ki mindent, hogyan találjak helyet az összes apróságnak. Attól tartok, hogy totális káoszban leszünk egy darabig… na de hajrá, a visszaszámlálás elkezdődött. Vigyázz, kész, RAJT!

Címkefelhő