KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘Pensylvannia’

Kempingezés az Igéret földjén

Én úgy hiszem, nekem jó gyerekkorom volt. 🙂 Sokat játszottam szabadon, sokat hintáztam, homokoztam, babáztam. Kirándultam is mindenfelé. De a fák szeretete szerintem hamarabb indult. Emlékszem a nagy gesztenyefára Mezőhegyesen. Nem ez volt, de így állt méltóságteljesen az  iskola udvar közepén.

gesztenyefa

Egyik legszuperebb élményem az volt, amikor Pestújhelyen kivágták az udvarban a nagy fákat. Persze nagyon csupasz lett a kert tőle, de a levágott gallyak, levelek és faforgács ott volt az udvaron egy pár napig. Fantasztikus bunkert találtunk az ágak alatt. Előttem van az egész kép, a friss forgács illata, az élmény. Kórus találkozó Békéscsabán, a barátnőmmel sétálunk és lessük a fákat alulról, az ágak kusza rendszerét, a rejtélyt.  A kirándulások pedig egy egész erdő rengetegébe visznek. Persze teszed a lábaidat egymás után, de ha körülnézel mindenhol csak fák vannak. Amikor először ideérkeztünk New Jersey-be, az rögtön feltűnt, hogy mennyi fa van mindenhol. Hogy nem irtják ki a fát mindenáron, hogy még több embert odazsúfoljanak, hanem óriási több évtizedes fák vannak mindenfelé. Hogy az autópályák mellett is hatalmas zöld sávok húzódnak. Nagyon jó ennyi fa között lenni.

A klassz gyerekkor része volt a sok kaland is. A vadkempingezés Szlovákiában, a cseppkőbarlang felfedezése éjjel, a lanovkázás, a gát építés minden pataknál, a tűzgyújtás rutinja. Aztán a rendszeres Tisza-parti sátorozás Mindszent mellett. Évente két hetet biztosan ott töltöttünk. Milyen más nyaralás ez. Ott vagy a semmi közepén, nincs semmilyen technikai eszköz sem veled. (Akkoriban a legtöbb mai eszköz még nem is létezett.) Órákon át homokvárat építettem. Vagy csak a parton sétálgattam. Talán Ancsel Évát olvasgattam és azon elmélkedtem. Ez volt az egyik kedvenc idézetem:

„A dadogás az élő beszéd gondolatjelekben gazdag központozása.”

18 éves korom táján, sok elmélkedést olvastam tőle. Rágtam, emésztettem a szavait. Egy másik kedvencem:

„Az erény papjai kevélyek, mégse szabad komolyan megorrolni rájuk, mert az ő gőgjüknek is vége, mihelyt utoléri őket a fogfájás. … Hogy miért éppen fogfájás? Mert egy szívrohamban van némi méltóság, lévén közelebb a halálhoz.”

Szóval természet, nyugalom és elmélkedés ezek összetartoznak nálam. Tipikus szülői hozzáállásként, ha nekem jó volt, akkor ez a gyerekeimnek is csak jó lehet. 😀

Tavaly a lányok sátoroztak a cserkész nagynénivel. Idény nyáron Magyarországon nem volt erre lehetőség. Ott motoszkált ez a gondolat a fejemben és beszélgettem a barátaimmal erről, aztán egy hirtelen pillanatban meg volt a terv. Van egy család, akikkel párszor találkoztunk, ők már sátoroztak itt az USA-ban, nekik is tetszett az ötlet. Aznap este  megnéztem a neten, lefoglaltam, kifizettem a sátorhelyet.

A piros pöttynél voltunk:

promised

Mivel először mentünk, nem nagyon vásároltam felszerelést, hanem éltem a kedves barátok felajánlásaival és kölcsön sátorral, kölcsön matraccal, kölcsön hálózsákkal indultunk útnak.

Nagyon szép helyen voltunk. Jól kiépített kempingben. Hatalmas lakókocsik szomszédságában. 🙂 Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy emberek ilyenekben kempingeznek. 😯

https://www.youtube.com/watch?v=pA5ZWYCZxOY

3 anyuka, plusz 1 felnőtt és 8 gyerek vert sátrat. Bográcsban főztünk. 2 éjszakára mentünk. Első éjszaka sz*rrá áztunk. Sajnos nagyon viharos eső esett és a sátor oldalán bevert, így mind a 3 sátor elázott. Másnap több túrát is tettünk a szárítógépekhez, hogy mindent kiszárítsunk. Több eső nem volt, de az idő sem volt olyan nagyon meleg, így nem nagyon tudtak a gyerekek fürödni. A harmadik napon rendeztek a park területén egy gyerek rajzos – barkácsolós programot. Klassz volt az is. A gyerekek összességében nagyon jól érezték magukat, jót tüzeskedtek, nagyot kalandoztak az erdőben, medvével sem találkoztak 😀 és álmodoznak, hogy jövőre majd egy hétre menjünk vissza. ❤

 

 

Reklámok

Címkefelhő