KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘pécsi rita’

Egy új keret

Nagyon sűrű volt a május. Kedves Szerelmes úgy döntött, hogy vegyünk házat. Iszonyúan lefárasztott a folyamat, többször összeomoltam, hogy úgyse találunk olyat, ami igazán jó lenne. Végül is találtunk egy olyat, ami mind a kettőnknek tetszett. Érdekes folyamat az amerikai házvásárlás, egy újabb új tapasztalat. Augusztus közepén költözünk egy közeli városba a saját házunkba. Szóval ezt lerendeztük, aztán május végén Magyarországra utaztunk.

Annyi sok dolog történt velünk, hogy az majd egy külön történet lesz. Az egyik első élményem az volt, hogy elmentem egy Pécsi Rita előadásra. Ez annyira kell a lelkemnek, hogy semmiképen nem hagyhattam ki. Az előadás címe: Önbizalom, önértékelés, önbecsülés. Ez is nagyon jó volt, szerezzétek meg, ha tudjátok. Itt valami hasonlót lehet meghallgatni: http://pecsirita.csrt.hu/wp-content/uploads/2013/02/RadioAktiv_Suliora_2013-02-28.mp3

A sok praktikus tanácsból, hadd emeljek ki egyet. Az újrakeretezés képessége, az a képesség, ami segít egy egy helyzetet más szemszögből látni, ha sikerül megváltoztatnod a meglátásodat egy két dologgal kapcsolatban, belehelyezkedni egy másik helyzetbe és újraértékelni a dolgokat, akkor megtalálhatod az örömöt az új helyzetben is. Ezzel az élménnyel pedig az önbizalmad, önbecsülésed is nő.

Biztosan azt gondoljátok, hogy nekem, nekünk erre sok lehetőségünk van. Hát valóban sokszor van “újratervezés” az életünkben, de ha nem is ekkora változásokkal kell szembenézzél, akkor is jó az ha egy helyzetet máshogy is átgondolsz, igyekszel egy másik ember szemszögéből megvizsgálni.

A magyarországi utazásaink számomra legfontosabb célkitűzése a kapcsolattartás. Az, hogy a gyerekek a rokonaikkal, barátaikkal kapcsolatban maradjanak, az hogy én is a családommal, barátaimmal, kedvenc helyeimmel, a hazámmal kapcsolatban maradjak. Kapcsolatban maradni mindig egy tudatos döntés, még azokkal is akikkel egy fedél alatt élünk. Egy kapcsolat elvesztése pedig számomra mindig elég fájdalmas. A mostani utazás sommájára is felkerült, hogy kivel milyen kapcsolatot tudtam fenntartani, kiépíteni, helyreállítani.  És ilyenkor szomorúan el is gyászolom a fájdalmasan véget ért kapcsolataimat. Lehet hogy néha többet meditálok ezen, mint kellene, végül is el kell tudni engedni ezeket is…

Az itteni barátaim nagy szeretettel fogadtak és örömmel várnak mindig engem. 🙂 Újrakeretezés.

Reklámok

Összefonódás

XNagyon furcsa toporgással vártam a visszautat. Kedves Szerelmesem már nagyon elhagyatottnak tűnt a telefonban és már én is reméltem, hogy megölelhetem és, hogy majd megint a magam dolgait rendezgethetem. Pedig különleges helyzetben voltunk, ajándék volt a lakás, ahol tartózkodhattunk, ajándék az autó, amit használhattunk. A rokonaink ugrásra készen várták, hogy mikor melyikünkkel tölthetnek egy kis időt. Sok finom ételt készítettek nekünk. Ez az egyik, ami nagyon hiányzik, a magyar ízek és a jó hangulatú családi ebédek.

Sok barátommal találkoztam, ami nagyon szuper volt. Nincs is bennem semmi keserűség ezzel kapcsolatban. Mert a barátságokról már megtanultam egy univerzális dolgot: nem számít sem az idő, sem a távolság, csak az, hogy rokonlelkek vagytok-e. Úgy érzem hogy például drága Daisy barátnőmmel, aki pár hónapig volt szobatársam valamikor majd 20 éve, bármikor le tudnék ülni beszélgetni és pár perc múlva teljesen együtt rezegne a lelkünk. Tudtátok, hogy akik egy hullámhosszon vannak, azoknak valóban összehangolódnak az agyhullámai? 🙂

A családjainknak nagyon fáj, hogy nem lehetnek az életünk részei. Igen, ez sok szempontból fájdalmas is, de úgy érzem, hogy ez azért is sokkal rosszabb nekik, mert nehezen fogadták el mindig is, hogy felnőttünk és a saját hibánkat elkövetve, a saját életünket éljük. Annak idején biztos örültek is, hogy összeházasodtunk, de valahogy mégis megakartak tartani maguknak. Az én családom engemet, a Kedvesem családja őt.  Most nagyon rossz azzal szembesülniük, hogy elszakadtunk.

A kötődés nagyon fontos az ember életében, az anyához való ragaszkodás az első és legfontosabb állapot a kis csecsemő életében. Mégis azt mondják, hogy a “jól kötődő” gyerekek szebben és hamarabb leválnak a szüleiktől. Meg van az a biztonságuk, amit abból a kötődésből kaptak, hogy bármerre megyek, bárhol vagyok vigyáznak rám. (Isten vigyáz rám.) Pécsi Ritának vannak nagyon jó előadásai a kötődésről is. Egybe belehallgattam régen, de aki teheti személyesen hallgassa meg őt. 🙂

A mi közös életünkben mindig is volt egy olyan “földöntúli” összefonódás, ami mindent felülírt. Hiszem, hogy valóban egy hármas fonál tart össze minket.

Préd 4,9-12 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.

PrintMinap odabújtam a Kedvesemhez és mondtam, hogy igen nehéz arra gondolni, hogy lesz majd egy nap, amikor a gyermekeink majd nem hozzánk, hanem a társukhoz fognak jobban ragaszkodni. Valójában pedig erre akarjuk jól felkészíteni őket. Hogy majd a felnőtt életüket, a kapcsolataikat belátással, együttérzéssel, kedvességgel megtöltve éljék meg. Hogy hűségesek és ragaszkodók legyenek. Hogy kitartsanak, akkor is, ha épp nem a gazdagság és az egészség szakaszai vannak. Hogy a másikat maguknál többre tartsák.

Álmodozom… pedig ez nélkülem, nélkülünk nem fog megtörténni.

Magyarországon

Persze nagyon vártam, hogy a családommal találkozzam és vártam, hogy a gyerekek is találkozzanak a nagyszüleikkel, nagybácsikkal, nagynénikkel unokatesókkal. A nagyszülők felváltva élvezték a gyerekek társaságát, hogy egy, hol kettő csemetével mentek játszóházba, strandra, kirándulni, hajókázni.

2014 1334 2014 1353 2014 1354 2014 1374

Nagyon jó volt a barátokkal is találkozni. Sajnálom, hogy Csömörön  nem tudtunk (még) több időt tölteni. (Erika, többször hívtalak, de még beszélni sem tudtam veled. 😦 ) Köszönöm mindenkinek, aki szánt rám, ránk időt. Nagyon jó volt veletek lenni!! Kedves Barátaim mind nagyon hiányoztok.

Ezt a fantasztikus virágszőnyeget Csömörön fotóztuk, aki teheti az menjen is el oda jövőre, az Úrnapi körmenetre:

DSCN1530 DSCN1532 DSCN1533 DSCN1541 DSCN1544 DSCN1549

Már hónapokkal az utazás előtt igyekeztem Olvasókörös  találkozót is szervezni. Tavaly írtam, hogy még a kiköltözés előtt szerveztem egy kis családos tábort, izé azt nem írtam, de én szerveztem akkor. 😉 A tavalyi volt a 2. tábor és reménykedtem, hogy idén is sikerül összehozni, de sajnos rá kellett jöjjek, hogy nem kezdtem el időben a szervezést.  A mostani egy olyan Pécsi Ritás találkozó volt, ahol Rita nem volt jelen. 🙂 Nagyon jó volt együtt lenni, elmélkedni, a gyerekek nagyot bandáztak, ment a vízipisztolyozás meg minden. Itt a nagy nyilvánosság előtt is köszönöm a Dallos Miki kedvességét, aki megnyitotta az otthonát mindenki előtt és külön nekünk való bográcsos ételt készített. 😀

10357719_10202783020070987_7518097902236575956_o

Egy nap Endikével elmentünk tömegközlekedni. Nagyon élvezte.

DSCN1568 DSCN1564 DSCN1565 DSCN1569 DSCN1570 DSCN1571

Édesanyám kérte, hogy egy pár napot utazzunk el kettesben és tulajdonképpen ezt az utazást kaptam a családomtól a születésnapomra. Hát igen idén, (Magyarországon) töltöttem a 39. életévemet. Egerszalókon volt a szállásunk. Voltunk Egerben, az egerszalóki fürdőben és a demjéni fürdőben is.  A Shiraz hotelben fantasztikusan finom Egri Muskotályt ittunk a Thummerer pincészetből. Ezt mindenkinek meg kell kóstolni!! Voltunk Felsőtárkányban, ahol épp aznap volt a Tárkányok Találkozója. Tóth Vera koncertre szerettünk volna menni, de gyanúsan mindenki az ellenkező irányba ment. Mint kiderült pont vége lett annak a koncertnek, de pár óra múlva kezdődött a Bon-bon együttes koncertje. Sikerült Anyukát meggyőznöm, hogy a várakozás ideje alatt másszunk hegyet. 🙂 Nagy élmény volt. A koncert  meg hatalmas bulivá kerekedett. A Bon-bon egy nagyon jó zenekar, nem csak élőben nyomták, hanem még fúvósok is felléptek. Másnap megnéztük a szalóki barlanglakásokat is.

DSCN1513DSCN1576DSCN1578DSCN1582DSCN1592DSCN1597DSCN1600DSCN1611DSCN1618DSCN1622DSCN1619DSCN1634DSCN1656

Ezt a dalt is játszották, de ez a verzió talán még jobb. 🙂

Ezzel a június hónap beszámolója is befejeződött, meg az én mai napi krónikáim is.

Úttörő vagy pionír

pioneer

Nem csak a mi dicső gyerekcsapatainkat hívták úttörőknek, hanem az első telepeseket, akik az amerikai vadnyugatot meghódították. Nem volt könnyű dolguk. Csupa járatlan út, műveletlen föld, mindent maguknak kellett elkészíteni.

Én is pionírnak érzem magam. Ugyan nem azért mert itt előttem senki nem járt hanem mert én még nem jártam itt és számomra ez teljesen új környezet, ahol meg kell harcoljam a magam harcait.

Mikor eldőlt, hogy kiköltözünk nagyon nem akartam eljönni. Nagyon sok aggodalom és félelem volt bennem. Féltem attól, hogy egyedül kell majd csinálnom egy csomó dolgot. Egy kedves barátunkkal beszélgettünk és azt javasolta, hogy próbáljam úgy látni ezt a helyzetet, hogy mit tudok ebből nyerni, mire lesz ez jó, hogy tudja jó irányba megváltoztatni az életemet. Kérdezte, hogy mit remélek ilyen formán ettől a változástól. Azt válaszoltam, hogy remélem, hogy önállóvá válok. Kerek szemekkel nézett rám és kicsit mosolyogva mondta, hogy szerinte máris elég önálló vagyok, határozott véleményem van egy csomó dologról és ha én szabadjára leszek engedve akkor lesz nemulass. 🙂 Ezek a szavak nagyon sok erőt adtak. Egy másik érdekes kérdése az volt, hogy a félelmeim, azok vajon a saját félelmeim vagy a mások kivetített érzései. Ezt nagyon sokszor nem olyan egyértelmű megkülönböztetni.

Nagyon érdekes élményem az volt, amikor az egyik éves értékelésemben azt emelte ki a főnököm, hogy milyen önálló vagyok. Valahogy eddig a pontig az életemben egyáltalán nem gondoltam ezt magamról. 🙂 Egy csomó olyan helyzet villant be, amikor valaki helyettem vagy nekem csinált meg valamit. Persze leginkább a családomról van itt szó. Valószínűleg ennek a mai önállóságnak a kialakulásához kellett az a 10 hónap, amit fiatal felnőttként külföldön töltöttem. Persze előtte sem voltam egy tömeg gyerek. Emlékeim szerint nem álltam be a nagy klikkesedésbe az általánosban sem. Középiskolában is inkább a különc lettem mint a bulizós. Aztán a főiskola nagyon szuper volt, élveztem az új lehetőségeket de egy magasabb cél érdekében (nyelvtanulás) kihagytam egy évet és Angliába mentem. Na ez egy igazi jó kis bulis időszak volt. 🙂

Nagyon sok érdekes dolgot hallottam Pécsi Ritától,arról hogyan alakul ki az önálló egyéniség. A kisiskolás korban kezdődik el az a folyamat, amit ő a döntésképesség kialakításának hív. Érdemes meghallgatni a következő riportot, mert nagyon jó támpontokat ad.

Döntésképesség

Sok minden előfeltétele van annak, hogy valaki jó döntést hozzon, például, hogy a szempontokat észre vegye. Ám ahhoz, hogy meg hozza magát a döntést 4 fő dologban kell erősnek lenni. Ezek a pillérek nem minden felnőttben sem vannak meg, de a személyiség fejlődése egy soha véget nem érő folyamat, értem ez alatt azt, hogy sok pozitív élmény, esetleg mások bizalma, mások támogatásával később is képessé válhatunk döntéseket hozni. A pillérek:

  • Önbizalom: legyen lehetőség megtapasztalni, hogy tudok, hibázás lehetősége, újrakezdés lehetősége
  • Önállóság: egyedül  képes vagyok rá, a sok szabály bizalmatlanságot sugall
  • Öntudat: legyek szereplője a saját életemnek, érezzem, hogy befolyásolom a környezetem, alkotás!
  • Önkontroll: saját indulatomat, hangulatomat tudom befolyásolni, lelkesíteni tudom magam 🙂

A gyerekeink életében is nagyon nagy feladat ez, de egy felnőtt számára nagyon fontos vagy az erős hit, amikor is Isten lép az őt biztató személy helyére, vagy olyan emberi környezet, amiben ezek az önerők meg tudnak erősödni.

Úgy érzem, hogy most egy olyan pontján vagyok az életemnek, hogy bízhatom abban, hogy ezek a pillérek egyre jobban megerősödnek. 🙂 Az amerikai barátnőm már szinte mosolyog azon, hogy saját gyurmával gyurmázunk, saját készítésű csokival kínálom és a saját kenyerünket sütöm. A környezetvédelem szerepe az életemben is összekapcsolódik azzal, hogy tudom, hogy befolyással lehetek a környezetemre. Vagy az egészséges életmód melletti döntés is én-erőtől függ. Képes vagyok rá és befolyással lehetek rá.

Nézzetek körül, keressetek egy kihívást és csak bátran vágjatok bele! Menni fog!

Nem saját kép :)

Nem saját kép. 🙂

 

 

 

 

Címkefelhő