KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘New York’

Mi történik?

Az élet sok kis apró pillanatból áll. Olyan pillanatokból, amiket élvezni kell, megélni és néha bölcsen túlélni. Sokszor a múlt és a jövő olyan erővel rohan meg minket, hogy szinte lehetetlen a jelent megélni.

moments

Múlt

Visszanézve kicsit olyan mintha a múltat (Magyarország) kivágtam volna, talán annyira el is szeparáltam, hogy ne a fájdalomba éljek, mintha nem is lenne. Hátrahagytam a hazám, a házunkat, a családot, a barátokat… az életünket.

Jövő

Május végén hazarepülünk 7 hétre.  Nagyon intenzív a jövő jelenléte: a tervezés, a programok szervezése miatt. Az is ott zakatol, hogy mi lesz 5 év múlva, mi lesz 15, 25 év múlva… az örökkévalóságban

Jelen (olyan nincs is, már el is múlt) 🙂

A jelen figyelmem sok százaléka az egészségmegőrzés és egészséges életmód körül forog. Valahogy belém ragadt az a gondolat, hogy a boldogság keresés egyik lépése a megfelelő egészségi állapot. Nagyon frusztrált korábban, amikor azzal szembesültem, hogy a szervezetet a hormonok rángatják ide-oda (így éreztem) és most ugyan ekkora lelkesedéssel vetem magam arra a témára, ami a hormonháztartás rendbehozatalával foglalkozik. Közben újra gyülekezetbe járunk, Isten nyilvánvalóan szólni akar hozzám. 🙂 Évek óta az életemben lebegő kérdések, most hirtelen az arcomba vágódnak.

  • Isten miért teremtette a hormonokat?
  • Miért kaptam bizonyos lelki ajándékokat, ha olyan helyzetben vagyok, hogy nem is használhatom?
  • Hogyan szerethetek mindenkit egyszerre a neki megfelelő módon?
  • Lehetséges életcél, hogy nagymama szeretnék lenni?
  • Igaz-e, hogy ahogy a világot érzékelem az tulajdonképpen a belsőm tükre?
  • Hogyan tudnám még jobban kifelé élni az életem?
 Az elmúlt pár nap pillanatai

Minden héten megyünk a  könyvtárba, a női bibliaórára, találkozunk a Zsófiékkal, kirándulunk érdekes helyekre. Sokat főzünk, sokat eszünk. A Kedvesemmel sétálgatunk, randizunk, holnap éppen Suzan Vega koncertre megyünk. 🙂

Reklámok

Katimama

DSCN0001

Édesanyám testvére, ő az én névadó szülőm, de mindig csak a Keresztmamámnak hívtam, röviden Keresztke volt mindig. Amióta megszülettek a gyerekek ő lett a harmadik  tiszteletbeli nagymama. Saját unokái nincsenek, de a szíve mindig is olyan hatalmas volt, hogy akármennyi gyerek beleférne. 🙂 Nem hogy a saját vére… Amikor az unokaöcsémmel kicsik voltunk, akkor minden fincsi és csini dolgot megkaptunk tőle. Ha bármilyen falatot eszik és ízlik neki, akkor egy perc múlva már biztosan a te szádban is van egy falat. 🙂 Mindenét odaadná azoknak akiket szeret. A szolgálatkészsége példaértékű. Mind csak tanulhatunk tőle. 🙂

Jó vele lenni, mert sokat lehet vele nevetni. Olyan játékötletei vannak, ami nagyon sok helyzetet megold. Nagyon sokszor van, hogy egy hirtelen kreatív ötlettel megold helyzeteket, akár főzés terén van ez, akár a gyerekekkel. Abszolút konfliktuskerülő, ami néha azzal jár, hogy a saját igényeit nyomja le. Szeretném, ha ezen változtatna, mert hiszek abban, hogy mindig mindenki elmondhatja, hogy mit érez, még azt is talán, hogy mit szeretne, a megfelelő hangon. Nagyon rugalmas és nagyon igyekszik mindenkire odafigyelni. Ha valaki volt már ilyen ember körül, az tudja, hogy ez mekkora áldás. 😀

Mindig is törékeny, apró, de szívós kis nő volt és még ma is kő keményen dolgozik és vígan elsétálgat akár egész nap. Nagyon nyitott az én egészségbarát ötleteimre. Amióta itt van még fogyott is, amire ő is meg én is büszkék vagyunk. Nagyon barátságos is. A női Bibliaórára el szoktam vinni és bár frusztrálja, hogy nem érti a nyelvet a kedvessége már mindenkinek feltűnt. Mindenkivel tud kommunikálni. Olyan dolgokat “mondott” el embereknek, amikor nem voltam ott, hogy csak ámultam. Volt, hogy Kamilla le akarta inteni, a zöldség boltban, hogy úgy sem értik, ha magyarul akar beszélgetni, de pont kifogott valakit (talán valaha erdélyi lehetett), aki tudott egy két szót magyarul. 😀

DIGITAL CAMERAP1120358 P1120369-közepes P1120587  DIGITAL CAMERA DIGITAL CAMERA DIGITAL CAMERA P1120676DSCN0134 DSCN0138 DSCN0169

Néha megijed és pánikba esik, de ilyenkor megnyugtatom – én nem szoktam pánikolni. A gyerekeket sokszor úgy kiszolgálná, ami már az önállóságuk kárára van. Sok házimunkára “ráugrik”, ami az én feladatom lenne, már győzködtem, hogy horgoljon, de nem az az egy helyben ülős fajta. 😉

Otthon voltunk (Csömörön) és már nem dolgozott, akkor Ő volt az én nagy segítségem. El tudtam menni vásárolni, tudtam rendszeresen randizni a férjemmel, eljárhattam kórusban énekelni. Hajnalban felkelt, amikor Violát kora reggel vittem tornázni és így a hidegben nem kellett 3 gyereket cipelnem ide-oda. Nagyon sokat segített és főzött, hogy mindig saját főtt ételeinket ehessük. Amikor kiderült, hogy költözünk, persze ő is teljesen maga alatt volt. Őszintén az első gondolatra én is, mert el sem tudtam képzelni, hogy a mindennapos segítsége nélkül hogyan boldogulnék. Rögtön felajánlotta, hogy együtt elrepül velünk, hogy ne kelljen 3 gyerekkel bumliznom az első úton és segít a berendezkedésnél. Akkor a férjem azt mondta, hogy nem szeretné ezt. Ha kijön Amerikába, akkor ne a legelején, hanem később. Ez egy nagy béka volt nekem. Nehezen ment le. Végül is elfogadtam és nem is bántam meg, hogy így történt. Igaza volt a Kedvesemnek, hogy az első kemény hónapokat együtt kell megküzdeni. Amikor már közeledett a az Amerikába érkezésének a napja, akkor már egyre furábban éreztem magam. Kialakítottam egy rendszert, már kezdett beállni, hogy mikor mit és hogyan csinálok. Úgy éreztem, hogy frissen szerzett önuralmamat a helyzet felett veszélyeztetni fogja a kedves szolgálatkészsége.

Igen, hátradőltem, nem kapkodom ki a kezéből a dolgokat, na jó néha igen, mert főzni én is nagyon szeretek. A mosógépet meg szárítógépet nem engedem, hogy használja 🙂 meg sem mutattam, hogy hogy működik. 🙂 Még mindig kicsit fura, mert azt sem szeretném, ha csak ücsörögne és lesné, hogy én mit csinálok, de ha elkezd csinálni valamit, akkor meg úgy kell rugdosnom magam, hogy én is beszálljak, ha meg nem szállok be, akkor meg tiszta lelkiismeret furdalásom van, hogy azt nekem kéne csinálni.

A múlt vasárnap nagyon klassz volt. Kedves férjem elvitte Katimamát New Yorkba. Nagyon jól érezték magukat, sokat sétáltak, múzeumban voltak, beszélgettek. Én meg nagyon szépen rendezgettem itthon a dolgokat. A lányok igazán odatették magukat, minden szépen időben megtörtént. Nagyon örültem, mert úgy éreztem, hogy azután is lesz élet, ha hazautazik.  😀 Ám addig is jól megpuszilgatom, megölelgetem a mi Angyalkánkat.

angel

Juice :)

A szörp folytatása a juice. 🙂 Találtam az egyik boltban lefagyasztott gyümölcslé sürítményt. Általában ezt használják szörp helyett. Azért a Dettiféle bodzaszörp mindenképpen hiányozni fog. 😦

Szóval ott hagytam abba, hogy 25-én a barátainkhoz voltunk hivatalosak. Nagyon meglepődtünk, amikor kiderült, hogy családtagok is lesznek a vacsorán. Én nem is hallottam olyat Magyarországon, hogy Karácsonykor ne a családjával és csakis a családjával ünnepeljen valaki. Na persze nem arról beszélek, hogy mondjuk randiznak és elhívja a barátját, hanem hogy egy baráti házaspárral együtt karácsonyozzanak… Ehhez képeset ott voltak a férj egyiptomi szülei, a perui feleség szülei, testvérei,  még egy kínai-tajvani baráti házaspár. P1120143 (800x600)Nagyon érdekes volt a vacsora. Én vittem pogácsát, amin csodálkoztak, hogy ezt én sütöttem. Ha-ha, meg se közelítette az otthoni pogikat. Az ázsiaiak nagyon fincsi kínai levest hoztak. Minden volt benne, gomba, rügyek, csirke és rák is. Volt persze marha sült, rakott rizses hús, szaftos húsgombóc, saláta. Az édességek még érdekesebb voltak. Finom pisztáciás arab süti, valamilyen tojásfelfújt, klasszikus brownie – ami mondjuk tömény csoki sütinek felel meg. Sorbet fagyi, ami tejmentes.Candy_canes A gyermekeim olyan szinten teleették magukat édességgel, hogy talán már aznap fájt a hasuk, de másnap Kamilla teljesen kidőlt. Valószínű, hogy a sok puncs miatt, ami ugyan nem volt alkoholos, hanem a narancslét valamilyen cukros buborékos üdítővel felöntötték. Hogy úgy mondjam az a szénhidrát mennyiség, amit magunkhoz vettünk, szerintem átlagos amerikai mennyiség volt, de nekünk egy kicsit sok.

Aztán jött egy-két nyugisabb nap. Apa összeszerelte a ajándékokat – ezer hála és köszönet neki ezért, a családban senkinek nem lett volna ehhez türelme. Amúgy nagyon érdekes, hogy el tud játszani a gyerekekkel. Tudom néha tudatos döntés ez nála, de én azt vettem észre, hogy nekem ez olyan nehezen megy. Mi történt 20 év alatt? 20 éve pont az tetszett az óvónői munkában, hogy újra gyerek lehetek és játszhatok. Most meg míg otthon voltunk, akkor is vagy a rokonok, például apósom ebben fantasztikus, vagy apa játszott velük én meg néha irigykedve néztem, hogy milyen jól érzik magukat együtt.

28-án felköszöntöttük Kamillát a névnapján. Nagyon örült neki. Aznap mentünk el New Yorkba is hogy megnézzük az Operaház Fantomját a Broadway-en. Ezt volt az egyik ajándékom karácsonyra. 🙂 Hát, ezt azért elég nagy feladat volt megszervezni. Először is a barátaink vállalták a maratoni gyerekvigyázást. Kb 7 órán keresztül vigyáztak a 3 gyerekünkre az ő 3 gyerekük mellett. Ez hatalmas része volt az ajándéknak. 🙂
IMG-20131228-00121 Mi pedig kocsival elmentünk a vasútállomásra, sajnos csak óránként járnak hétvégén a vonatok. Kicsit stresszes volt, mert nagyon ki volt számolva az időnk. A vonat késett, így New Yorkban most is rohantunk, míg a vasútállomásról a színházhoz értünk. Hát nem olyan móka NY-ban a hatalmas tömeg turista között szlalomozni. Végül is megérkeztünk ebbe a szép színházba, ami kb 1920-ban épült és kísértetiesen hasonlít a Vígszínházra. Szép színház volt és egészen jó helyen ültünk. Az előadás persze profi volt. Nagyon gyönyörű díszletekkel, egészen jó színészekkel.  

Igyekeztem az ismerős dallamokon túl megérteni a mű üzenetét is. Számomra ez volt a legkatartikusabb rész, amin később is gondolkoztam:

CHRISTINE
Pitiful creature of darkness,
What kind of life have you known?
God give me courage to show you,
You are not alone…
(She kisses him)

Sötétség szerencsétlen teremtménye,
milyen életed volt, eddig?
Isten adjon bátorságot,
hogy megmutassam neked,
nem vagy egyedül.
Csók

http://youtu.be/cQLl9_flfTw?t=6m10s

A szilvesztert náthásan itthon töltöttük. Kicsit sírdogálva, kicsit megkönnyebbülve. 🙂

Szülinapi készülődés

Mindenkinek megvan a hagyománya, ahogy a Karácsonyra készülődik. Én otthon nem törődtem túlságosan a dekorációval. A nagyszülők mindig nagy gonddal feldíszítették a lakást, de én éppen csak 1-2 dolgot kitettem. Tavaly már volt lámpa is, meg díszgömbök, én készítettem egy modern kis adventi koszorút és anyósomtól kaptam egy ajtódíszt.

Készítettem adventi naptárat is (utolsó utáni pillanatban), hát szegény gyermekeim, annál csúnyább naptárat igen nehéz lehetett volna találni. Megváltás volt, hogy ahogy teltek a napok mindig 2 zacskó lekerült a falról. 🙂 A mézeskalácsozásból kis családi hagyományt teremtettünk. Csömörön már az első Karácsonykor készítettünk egy kis csomag mézest és bekopogtunk a szomszédokhoz Karácsony napján. Tavaly nem találtunk otthon sok szomszédot, így örültünk, hogy több maradt nekünk. 😀 Idén elég sokat szeretnénk készíteni, mert annyi sok mindenkinek szeretnénk adni, hogy csuda. Neki is láttunk, meglátjuk, hogy a kóstolgatás után mennyi marad. 😀

P1120063-kicsi P1120066-kicsi

P1120007-kicsiSzámunkra az idei advent meghatározó eleme az adventi naptár. Ez a naptár több szempontból is jól sikerült. Egyrészt egészen szép lett. 🙂 A tavalyiból okulva nem akartam még egyszer elkövetni azt az esztétikai baklövést, így most igyekeztem úgy rajzolni még a számokat is, ahogy tudom, hogy Violának tetszésére lesz. Nagyon tetszett nekik, sőt még dicsekedtek is vele, hogy ezt anya csinálta! 😀 Másik előnye, hogy nem kell gyerekenként külön ajándékokkal készülni. A harmadik pedig az hogy az élmények azért szerintem másfajta nyomot hagynak, mint a csoki meg cukor. 😉 Sőt az is nagy előnye, hogy szépen be tudjuk osztani az adventi készülődést.

Mivel készültünk eddig:
Készítettünk adventi koszorút, aminek a gyertyáit Endre folyamatosan újra rendezi. 🙂
Készítettünk jó sok Karácsonyi képeslapot. A gyerekek nagyon sok munkát belefektettek, remélem mindenki megkapja időben. Sajnos ezt nem fotóztam le, de azt elárulom, hogy a legtöbb ezzel a technikával készült: http://www.youtube.com/watch?v=25IfcffmE7I Azt hozzá kell tennem, hogy én nem szoktam képeslapokat küldeni. Bevallom egyszerűen annyira szétszórt vagyok, hogy nem tudom időben feladni. Idén készítettem egy hatalmas listát, az összes magyar, angol, svéd barátom nevével, de sajnos egyszerűen nem jutottam el oda, hogy megírjam a lapokat. 😦 Mindenkitől előre is bocsánatot kérek, de nem sikerült. Azért nagyon szeretlek titeket!! 😀
Készítettünk sok sok karácsonyi díszt papírból, gyurmából. Sok szépséges hópehely mintát. Viola készített angyalokat.
Készítettünk ajándékokat is. P1120028-kicsiEz az egyik ajándék, ami még folyamatban van. Vajon ki tudja mi lesz belőle?

MAMSok helyre el is látogattunk. Elmentünk a Montclair-i Múzeumba. Ingyenes belépés volt az egyik este és elautóztunk. Megnéztük a kiállításokat, hallgattunk nagyon jó kis élő jazz zenét. Egy fiú kórus is szerepelt, de sajnos nem találtuk meg időben az előadó termet, így arról lemaradtunk.

P1120058-kicsiViszont megtaláltuk azt a kis műhelyt, ahol monotípia bemutatót tartott egy kedves idős hölgy. Viola és Endre készített is egy szép nyomatot. Kamilla drága megsértődött, mert Endre belefirkált az övébe, és onnantól kezdve duzzogott. Nagyon sajnáltam, mert nagyon szerette volna és lett volna rá lehetősége. Itt a múzeumban szoktak tartani gyerek foglalkozásokat otthonoktató családoknak, lehet, hogy majd ellátogatunk egyszer.

Aztán elmentünk egy Arborétumba is. Nagyon közel van, 10 perc alatt odaértünk. Most nem a növényzetet akartuk megvizsgálni, azt majd tavaszra tervezzük, hanem itt rendezték meg a környék Mézeskalácsház építő versenyét. Nagyon klassz alkotások voltak. Csak nagy tömeg volt és drága középső leánykám nagyon nehezen viselte, hogy ebéd után nem falhatja be az összes kiállított entitást. Igaziból nem csak mézeskalács volt, hanem bármilyen ehető dolgot fel lehetett használni. Nevezhettek gyerekek, felnőttek, csapatok. Szavazhattunk volna is, de hát én nem tudtam volna választani, mind nagyon egyedi volt.

IMG_20131208_140340 IMG_20131208_140529 IMG_20131208_140620 IMG_20131208_140636 IMG_20131208_140731 IMG_20131208_140756 IMG_20131208_141248 IMG_20131208_141310 IMG_20131208_141924

Az adventi naptár egyik kedvenc eseménye a karácsonyi mozizás. Legutóbb a Jégkorszak karácsonyi rövidfilmjét néztük meg. Nagyon vicces, mind nagyon szeretjük. 🙂 És van még filmecske a tarsolyunkban.

December hetedikén pedig bementünk a New York-i Magyarházba a Mikulás ünnepségre. Elég hosszú és kalandos volt az út. Autóval, majd vonattal, aztán metróval mentünk. Ott volt egy jó kis bábjáték, majd a Mikulás megérkezett és szép ajándékokat kaptak a gyerekek. Mivel itt nem léteznek csokimikulások, így csak 1 szalon cukor volt és 1-2 kicsi csoki a többi pedig mindenféle csecse-becse, ceruza, karácsonyfadísz, matricák. Kamilla olyan boldog volt, hogy amikor hazafelé egy fennakadás miatt ki kellett szállni a metróból, akkor is ugrándozva lépkedett mellettem. 😀

P1120033-kicsiKözben leesett a hó és így a havas mulatságokra is sor kerülhetett, amiket beterveztem. A naptár még igen nagy előnye, hogy a benne lévő kártyákat lehet cserélgetni. Így a havas nap reggelén kiosontam és az aznapi mondjuk benti programot átírtam hóember készítésre. Hatalmas lendülettel vetették bele magukat az építésbe, így hamar elkészült ez a hatalmas csókos hóember. 🙂

WGWFCAz egyik kedves ismerősünktől kaptunk egy betlehemes “játékot”. 6 napon keresztül minden nap 1 doboz rejti a betlehemes résztvevőit. Egy szépen illusztrált könyvben szépen versbe van szedve a Karácsonyi történet. A 7. napon pedig fény derül arra, hogy vajon Isten mire vágyik, mit szeretne Karácsonyra. Majd elmesélem. 🙂

Ma este beszélgettünk a kanapén és kérdeztem a lányokat, hogy ha nem lenne ajándék, csak együtt lennénk énekelnénk és társasoznánk, akkor mit szólnának hozzá? Violát nem zaklatta fel annyira a kérdés. Szerinte nem is az ajándék a Karácsony lényege. Kamilla kicsit aggódósabb választ adott. Az a helyzet, hogy a válaszaik nem is annyira az érettségüket jelzi, hanem azt, hogy Violának a kitüntetett figyelem, az együttlét mutatja a szeretetet, Kamilla pedig jobban ragaszkodik a tárgyakhoz és szeret kincseket gyűjteni. Jó tudni, hogyan lehet a kis szívüket megközelíteni. 🙂

Mi karácsonykor a Megváltó születését fogjuk ünnepelni, akiről hisszük, hogy a szeretetet magában elhozta a földre. Jó készülődést mindenkinek!

Nativity_tree2011

Novemberi nyüzsgés

Gondolom már várjátok a beszámolót az utóbbi napokról. Bizony sok minden történt és ilyenkor ha zajlik az élet nehezebben jutok oda hogy leírjam mi is történt.

Múlt héten meglátogattunk egy otthonoktatós csoportot. Ők hetente egyszer találkoznak és megszervezik, hogy különböző korcsoportok számára a szülők órákat tartanak. Nagyon laza volt, persze nagyon kedves volt mindenki. Ez volt az egyik olyan nap, amikor szinte egész nap esett az eső. Egy templomnak a közösségi házában tartják a találkozókat. Itt vannak kisebb termek, egy udvar játékokkal és egy tornaterem. Jó volt a hangulat kedvesek voltak, a gyerekeim is kicsit kezdtek feloldódni, de még nem döntöttem el, hogy elkötelezzük-e magunkat. Januárban kezdődik a téli szemeszter. Ami pozitív, hogy ott lehet a szülő viszont pont az a baj, hogy a lányaim elvárják, hogy akkor mindent fordítsak is le. Endre mindenhova jön velem, akkor egy óra alatt is rá is kell figyeljek. Igazából a kapcsolatteremtés miatt gondolkozom rajta erősen. Én is szeretnék megismerkedni több otthonoktató családdal.

Visszafelé bementünk egy  magyar henteshez, aki a legközelebb van hozzánk. Vettünk kacsazsírt, disznózsírt, szalonnát, kolbászt, hurkát, cérnametéltet. Már nagyon hiányoztak ezek a hagyományos ízek, meg hát zsírt nem nagyon lehet kapni sehol.

Miért is fontos a zsír? Már egy ideje nem használok olajat. Van itthon egy nagyon kevés, mert pl. halat, vagy sült krumplit nem szeretnék zsírban sütni, de a sült krumpli nagyon ritka nálunk. Egyébként itt a napraforgó olaj nagyon nagy szó, elég drága is. Repce olaj az elérhető olaj. Az olajat azért vontam ki, mert hő hatására káros anyagok szabadulnak fel benne. Ehelyett legtöbbször kókuszzsírt, vagy egyéb állati zsírokat használok. Amúgy az elmúlt hetek legfontosabb táplálkozással kapcsolatos felfedezései számomra a fitátok. 🙂 Nagyon tömören nagyon nagyon összefoglalva: a gabonák, magok olyan összetevője, ami miatt tápanyag hiány léphet fel a szervezetünkben. Kedves barátnőm már régebben írt erről egy összefoglalót http://www.zimonyi.hu/klan/?p=1827, én meg mostanában sok angol nyelvű forrásba botlok, ami pont ezekkel a témákkal foglalkozik. Ennek a weboldalnak a címe például: Depresszióból felépülve, húh már a címe is ütős: http://www.rebuildfromdepression.com/category/articles/ Olyan étkezéssel és életvitellel kapcsolatos dolgokat foglal össze a szerző, amik segítenek a rosszabb napokból kikeveredni. Aki érti a nyelvet olvasgasson bele.
Én most azon igyekszem, hogy a cukrot kivonjam a mindennapokból. Most nádcukrot és sztíviát használunk, de jó lenne a cukor részét még jobban csökkenteni. A gabona nagyon nehéz kérdés. Igyekszem kovászolt kenyeret vásárolni és Zsófitól kértem kovászt is, hátha én itthon tudok majd kenyeret sütni… A kovász fermentálja a gabonát, vagyis olyan módon erjeszti, hogy a fitátokat csökkentse (azt hiszem 🙂 )  A magokra nagyon rászoktunk, azt nem tudom hogyan fogom visszaszorítani. Egyébként sok tojást eszünk. Itt az organic- ami állítólag nem felel meg az Európai bio elvárásnak- szóval az organic tojás nem olyan drága mint otthon a bio, így hetente kb 15-20 tojás fogy nálunk. A rántották nagyon durvák, legutóbb 6 tojásosból alig maradt nekem, pedig csak a gyerekek ettek!
magnéziumSzámomra újdonság a magnézium koncentrátum is. Én tudom magamról, hogy magnézium hiányom van, de sokan nem tudják, hogy az idegeskedésük oka esetleg ez lehet. 😉 Szóval ez egy olyan magnézium oldat, ami a bőrre spriccelve jobban felszívódik, mint tabletta formájában a gyomron keresztül. Én most eszek is tablettát és spriccelem is magam. Már megint kezdett a lábam görcsölgetni, ez is a magnézium hiány jele, a kiabálásról ne is beszéljünk. Viccesen azt szoktam mondani, milyen türelmesnek gondoltam magam mielőtt gyerekeim lettek volna. 🙂 Ellenben lehet ennek olyan érdekes tartalma, hogy a terhességek bizony megterhelik a szervezetet, sok ásványi anyagot kiszív a magzat, és a nem megfelelő táplálkozás miatt nem is pótoljuk ezeket az anyagokat. Reményeim szerint pár hét múlva olyan nyugodt és türelmes leszek, mint 10 éve 😀 haha Ez nagyon jó kis kísérlet.

Múlt Csütörtökön volt itt Amerikában a nagy pulykaünnep. 🙂 thanksgiving-serenityFurcsa egymásnak ellentmondó történeteket olvastam a Háladás ünnepének az eredetéről. Mára már ez is megváltozott. Ez főleg a család együttlétének az egyik alkalma. Sokan messzi városokba is elutaznak, hogy a hagyományos étkekkel megrakott asztalhoz együtt üljenek le. A keresztények számára ez mondjuk valós tartalommal megtöltött emlékezés Isten kegyelmére és jóságára, de aki nem hívőként éli az életét, az is leül, hogy pulykát ehessen. Itt a közeli nagy élelmiszerboltban ingyen pulykát osztogattak. Mi is hoztunk egyet. Ugyan nem volt bio, meg szabadon legeltetett pulyka, de gondoltam az első próba sütésemet nem egy szupi drága pulykán próbálom majd ki. Egyébként a barátaim, akik nem esznek ilyen “akármilyen” húst, ők is azt mondták, hogy elhozzák és majd a szegényeknek ajándékozzák, ők meg vesznek valami minőségi húst. Ez nagyon amerikai hozzáállás, hogy valahogyan mindig  adományokban gondolkodnak. Íme itt a mi pulykánk, finom is lett: P1110891-kicsi P1110895-kicsi P1110897-kicsiP1110902-kicsi

Volt még krumpli püré, almás-édeskrumpli, valamint sütöttem még valami pite félét is, ami nem lett a legjobb, de azért megettük. Az amerikai barátainktól kaptunk sütőtökös kenyeret. Na persze ezek a fura népek mindent kenyérnek hívnak. Igaziból ez inkább tökös piskóta volt, de nagyon finom!!

Következő napon a lánykákat Apuka bevitte a MUNKAHELYRE. 🙂 Ez mindig is különleges volt, hát még most egy igazi Manhattan-i 21. emeleti irodában!

IMG-20131129-00100 IMG-20131129-00101 IMG-20131129-00103 IMG-20131129-00104

Apával együtt lenni, amúgy is mindig különleges alkalom, mivel korán elmegy és csak estefelé ér haza. Néha elkészíti a reggelit, este meg lehet kicsit dögönyözni. Aztán sokat segít a fürdésben, az esti előkészületekben.

P1120012-kicsi

Az esti mese pedig mindig nagyon fontos és általában Apa édes kötelessége. Mindenki az ő dörmögő hangjára szenderik el is. 😀

Kép

Fotók a New York-i kirándulásról

P1110582 (640x480)

P1110602 (640x480)

P1110601 (640x480)

P1110598 (640x480)

P1110594 (640x480)

P1110586 (640x480)

P1110591 (640x480)

P1110584 (640x480)

P1110583 (640x480)

P1110604 (640x480)

Címkefelhő