KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘kapcsolat’

Augusztus 2015

Nagyon fantáziátlan cím. Nincs sok energiám ezen gondolkozni most. Sűrű az élet. Hol ide megyünk hol oda, de ritkán vagyunk egy helyben.

Voltunk egy esti fürdős buliban. Ez az otthonoktatós csoportunk egyik tagja szervezte. Érdekes, amikor meghívnak egy ilyen hatalmas házba hatalmas medencével. Vegyes gondolataim vannak. Egyrészt milyen kedvesek, hogy megosztják, amijük van, de közben az is, hogy ez most mennyire magamutogatás…

Mi kedvesen elbeszélgettünk a felnőttekkel. Endi szisztematikusan elfújta az összes gyertyát. Ettek a tábortűznél sült pillecukrot (marshmallow). Érdekes kulturális különbség: a magyarok a tábor tűz körül énekelnek, meg szalonnát sütnek, esetleg a hamuban almát. Az amerikaiak szerintem csak a pillecukrot pirítják és rémtörténeteket mesélnek.   A gyerekek persze nem akartak hazaindulni, de azért 9 után már összeszedtük magunkat.

Voltunk a barátainknál BBQ buliban. Meghívtak több magyar családot vagy félig magyar családot. Ettünk, beszélgettünk, ismerkedtünk, a gyerekek barátkoztak, szaladgáltak, legóztak. A házigazda azt mesélte, hogy ők minden este grilleznek. Hát érdekes módon a mi környékünkön ez nem nagyon jellemző. A környező szomszédaink nem nagyon szoktak grillezni, de bulizni is ritkán. Csöndes utcában lakunk több idősebb lakóval…

Vendégeink is voltak. Gyülekezeti házaspár, nagyon kedvesek barátságosak. 2 nagyobb gyerek mellett 2 másfél éves kis lurkó körül rohangáltak. Anyuka minden 5 percben bocsánatot kért, mert a kicsik után kellett rohangálnia. Hát most ez még nagyon nehéz lehet, mert ilyenkor alig tud az ember másra figyelni, mint, hogy nehogy kiöntsenek valamit, vagy lenyeljenek olyat, amit nem kellene. Ezzel együtt nagyon kellemes társaság voltak. 🙂 A lányaink meg kifejezetten örültek, hogy a gyülekezeten kívül is tudnak időt tölteni, jobban megismerkedni a gyerekeikkel.

Egyik este kaptam kimenőt és találkoztam az egyik szülőtársammal, akivel az otthonoktatós csoportban ismerkedtem meg. Érdekes, mert ő egy nagyon csinos nő, ha messziről nézed, akkor olyan kimértnek és távolságtartónak tűnik, de hosszú perceken át olyan figyelmesen hallgatta a mondani valómat, hogy később már kerestem a társaságát. Most hogy más keretek között is találkoztunk és megismerhettem a hihetetlen életútját örülök, hogy a sors összehozott minket. Érzem, hogy mennyivel gazdagabb az életem, hogy ismerhetem őt. 🙂

Kezdeményeztem egy találkozót a női bibliakörnek is. Kb 10 jöttek hozzánk látogatóba. Egy délelőtti kerti parti volt, sok finom étellel és jó beszélgetésekkel.

Ez egy szuper sűrű hét volt. Elmentünk a Hopatcong tóhoz a Zsófiékkal, előző héten voltunk ott egy másik magyar családdal is. Melegben nagyon kellemes a vize. Bár elég kicsinyke helyen lehet megfürdőzni. Homokos part, szép erdős környezet.

Másnap elmentünk az Óceán partra. Elvileg a szomszéd nénivel mentünk volna, de volt valami félreértés, így én elindultam a 3 gyerekkel. Sajnos elég borús idő volt, fújt a szél is. Egy gyors zivatar után összepakoltunk, aztán hazafelé olyan felhőszakadás volt, hogy nem láttam az autópályán semmit. Inkább kiálltam és mikor csendesebben esett haza autóztunk. A lányoknak nagyon tetszettek a hullámok, Endre inkább félt tőle, meg a sós víz nem is tetszett neki. 🙂

Következő nap látogatóba mentünk egy magyar családhoz. Nagyon kedvesen fogadtak minket. Velük tervezünk egy közös sátorozást a jövő hétre. A csajok a medencéjükben áztatták magukat egész délután Endre meg a lovagi felszerelésekkel meg kardokkal tőrökkel játszott. Időben haza szerettem volna indulni, de a házigazda tanácsára vártunk még, mert az egyik legnagyobb autópályán kellett volna menni, ahol hatalmas dugók szoktak kialakulni. Hihetetlen, de sokszor ez 6 + 6 pályás autópálya is bedugul. Maradtunk még és így megvendégeltek minket egy kis jókai bablevessel vacsorára. Aztán a fiúk egymással versengve ajánlgatták Endinek a kardjukat kölcsönbe. A gyerekeim a főtt ételtől olyan boldogok lettek, mint más valami pénznyereménytől. Én meg csak csodálkozom, amikor látom, hogy mennyire nagylelkűek és adakozók egyes emberek. Ez mindig nagyon elgondolkoztat, hálára indít és ösztönzőleg hat rám.

Vasárnap Zsófi barátnőmmel NY-ba szerettem volna menni egy magyar népzenei koncertre és táncbemutatóra. Elég meleg volt aznap és hát Zsófinak elég nagy pocakja, így végül is egy közeli városba mentünk egy festős buliba. Vannak itt ilyen laza helyek, ahol csoportos festegetést csinálnak az emberek. Kaptunk egy vásznat, volt egy mintakép és a csoportvezető lépésről lépésre vezetett minket.  Közben lehet beszélgetni, enni inni. Azt hiszem van még borkínálata is helynek. Mi Zsófival csak kombuchát iszogattunk. 🙂 Még egy kulturális érdekesség: mindennek van egy emléknapja, a hot-dognak, a fánknak, a mustárnak, a testvéreknek, a balkezeseknek, a lustálkodás napja, Frankenstein napja, bárminek, ami eszetekbe jut… Hát amikor Zsófival mentünk az a épp a barátság nap volt. Nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 És fel is került a kép a falra.

Aztán újabb medencés buliban voltunk. Most a női biblia kör találkozott megint. A gyerekek már egyre bátrabbak a vízben. És nagyon hálásak voltak, hogy egy másik kislány is eljött.

Aztán itthon lenni is jó. Néha lehet mosni főzni takarítani is. 🙂 Megint tartottunk egy klassz családi napot. A rendrakás után elmentünk az erdőbe, majd megnéztük a Csingiling és a Kalóztündér című filmet. 🙂 Ma Viola apával járta a nagyvárost. És már csak hármat alszunk mielőtt az Ígéret Földjére indulnánk…

Magyarországi nyaralás 2015

Nagyon örültünk idén is, hogy hosszabb időt a hazánkban töltöttünk. Sokan kérdezték, hogy hogy érezzük magunkat külföldön és őszintén azt mondhatom mindenkinek, hogy nekünk a legjobb :), mert itt is jól érezzük magunkat és ott is jó az életünk. Hatalmas áldás ez. Isten ajándéka, az is ha az ember megtalálja az öröme forrását az adott helyen és helyzetben. És természetesen az is hatalmas áldás, hogy jelenleg ennek a szabad országnak a sok előnyét élvezhetjük. A magyarságom ezzel együtt bennem van a testemben a véremben, a lelkemben, soha nem is tudnám kiszakítani, nem is akarnám. Nagyon nagy áldás volt a családdal újra együtt lenni, mindenkit megölelgetni, együtt enni, mosogatni, táncolni. 🙂 Nagyon jó érzés volt újra közösségben lenni keresztény testvérekkel, ősrégi barátokkal. 🙂 Hát… egy kicsit keserédes volt a régi házat újralátni. Hatalmasat nőt a gyümölcsfa és gyönyörűséges volt a rózsabokor, amit a legutolsó tavasszal ültettem, a futórózsáról nem is beszélve, ami már a terasz tetején virít. Szeretem a rózsákat. 🙂

Nagyon teszik Csömör, tetszenek a látható fejlesztések, a klassz kezdeményezések, a falunapok, az Úrnapi virágszőnyeg. Szomorúan hallottam a politikai viszálykodásokról. A magyar mentalitásnak ez a része nem annyira rezonál velem, mint amennyire elszomorít. Hát igen, a sok áldás mellett, szomorkodtam is, ahogy Budapestet jártam. Hirtelen megcsapott a gondolat, hogy ha nem lesz itt valami radikális pozitív átalakulás, akkor lehet, hogy még sokáig nem térünk vissza. Írtam pár gondolatot is, ahogy a belvárosban sétáltam, ne haragudjatok, angolul:

As I go around, I just feel to cry as if you know someone you love is going to die.

Nagyon jó dolog volt ismerős környezetben lenni. Tavalyhoz képest most még jobb is volt. Tudtam mire számítsak, a lakótelepre, a nagyváros forgatagára. Élveztem a BKV bérletemet, egy innen-oda buszozgattam, vonatoztam, metróztam. 🙂 Sokat jártam a Lidlbe. 🙂 Szeretem a Lidlt. 😀

A gyerekek nagyon élvezték, hogy a nagyszülők hol így, hol úgy, hol ezzel hol, azzal kényeztették őket. Én is élveztem, hogy szinte szingliként szervezhettem a találkáimat a barátokkal. 🙂 Találkoztam Pécsi Ritával, nagyon jó volt az előadása is, amit hallottam. (Mese, játék, zene – ezt talán majd még kifejtem 😉  Voltunk Tatán a várjátékokon, voltunk Lipóton a Lipóti Kempingben, na meg a pékségben. 🙂 Voltunk Mártélyon a Tisza-parton. Megünnepeltük Micike szülinapját, kisebb váratlan fordulatokat leküzdve. Találkoztunk a Miklós unokatesókkal. Nyaraltunk Gyopároson. Találkoztunk régi új kisbarátokkal. Meg persze a manók még sok ezer helyen voltak, mint pl Csodákpalotája, vasúttörténeti park, játszóház, Szemlő-hegyi barlang, leányfalui strand meg ilyenek.

Igaziból főleg Viola fejezte ki, hogy milyen jó lenne kombinálni a két világot. Pl költözzenek Amerikába a rokonok, miért kell az unokatesókat hátrahagyni, éljünk egy évet itt egy évet ott.

Én teljesen jól éreztem magam végig. Az utolsó napok persze stresszesek voltak, de csak az utazás meg a változás miatt. Már várom a jövő évi utazást. Lehet, hogy a Kedvesem is ott lesz. 😉 Lehet, hogy legközelebb osztozik a sok örömteli élményben amiben részem volt. ❤

A szuperhős

72 éves, többször átúszta már a Balatont, az unokáiért rajong, képes akár órákon keresztül mesét olvasni, vajra lehet kenni, humoros, barátságos, segítőkész, naponta eljár úszni, 2 éve kapott biciklit, amivel rendszeresen kerekezik.

A lendülete valóban irigylésre méltó és hogy sok ezer kilométert utazott, hogy meglátogasson minket az is hatalmas bátorságra is utal.  Ugyan az a neve mint gyermekeim apjának, így könnyű bemutatni az itteni ismerősöknek. Nagyapa megérkezett és már péntek óta élvezzük a társaságát.

P1150197

Kamilla teljes extázisba került, a nyakába ugrott, áttette a helyét az asztalnál, hogy közelebb kerüljön és ha csak lehet a közelében van. Endi először még meggyőződött róla, hogy Nagyapa valóban nem változott és azóta már mindent vele szeretne csinálni. Viola nagyon természetesen viselkedik vele, mintha soha el se váltunk volna. Büszkén mutogat mindent, játékot, könyveket, zongorázást.

Szombaton sétáltunk a környéken és elmentünk a magyar heteshez. Jól bevásároltunk, de torkos anya sajnos a disznóságok nagy részét igen csak megvámolta. Ajaj.

Vasárnap elvittük a gyülekezetbe, majd délután volt kórus koncertem, amire az egész család eljött.
Ez egy elég könnyű, de szép dal volt, amit igyekeztünk elénekelni a mandolin zenekarral együtt: https://www.youtube.com/watch?v=ocfGzw6piyI&feature=youtu.be Jövőre lehet hogy másik kórushoz csatlakozom, vagy valami más tevékenységbe kezdek. Nem messze találtam egy képzőművészeti központot, ahol van mindenféle művészeti óra, anyagozás, festés, szobrászat, fényképészet. http://www.artcenternj.org/studio-school/adults/adult-classes/

Hétfőn elmentünk a Bergen megyei állatkertbe, körhintáztunk, egy klassz játszótéren játszottunk és találkoztunk Zsófiékkal. Viola elhívta Nagyapát a zongora órájára. Délután pedig sokat kertészkedtünk.

Kedden elmentünk a könyvtárba, majd megint sokat kertészkedtünk. Nekem elég sok dolgom volt a ház körül, így ma nem mentünk messzebb. A gyerekek viszont szívesen játszottak vele, fociztak, olvastak.

Íme a képek:

A boldogság kék madara

“A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság és kalitkája az emberi szív.”

a-boldogsag-kek-madara

Be kell valljam már egy jó ideje kétségbeesett boldogság keresésbe kezdtem.
woozooÚgy éreztem, hogy van egy szenvedésekkel teli életem és mindenképpen meg kell találjam a módját, hogy boldog lehessek. Nem gondoltam én egyáltalán, hogy Amerika megoldás lenne, sőt borzasztóan féltem, hogy egyedül maradok a bizonytalan ismeretlenben.

Hol is kerestem a megoldásokat:

Kapcsolatokban

Amikor megszülettek a gyerekeim nagyon beszűkült az életterem. Előtte egy elég pörgős munkát végeztem, volt benne adminisztráció, de sok-sok emberi kapcsolódás is. Még azelőtt meg tanítottam, ami szintén emberekkel kapcsolatos elfoglaltság volt. Viola még pár hónapos volt és kerestem a helyi kapcsolatokat. Lett is egy-két ismerősöm és barátom. Ám azért átalakultak a korábbi kapcsolataim. Nem volt annyi laza közös program, buli. Aztán elköltöztünk Csömörre. Szeretem Csömört, de nem volt olyan egyszerű bekapcsolódni. Ugyan itt is határozott lépéseket tettem. A könyvtáros néni például nagyon csodálkozott, hogy csak pár hete költöztünk oda, de én már viszem a két totyogó gyerekemet a könyvtárba. A helyi gyülekezetben is felbukkantunk. 🙂 Az óvoda jelentett egy nagy ugrást, jó volt a hasonszőrű szülőkkel ismerkedni, beszélgetni. Bevallom ez az egyik oka az FB függőségemnek is. Én egy olyan ember vagyok, aki a kapcsolatokban tud kiteljesedni. Amikor pedig a legközelebbi kapcsolataim nem működnek, akkor nagyon magam alatt tudok lenni.

Gondolatok síkján

Rendszeres gyülekezetbe járó pár voltunk. Ez nem csak a kapcsolatainkat, de a gondolkodás módunkat is meghatározta. Ahogy ez ritkult (és ahogy más csalódások is értek) úgy éreztem hogy a gondolataim is mindenféle irányokba kalandoznak. Az egyik fő szempont az lett: hogyan lehetek jobb szülő. 🙂 Azt hiszem ennek a elszakadásnak az egyik gyümölcse az lett, hogy megismerhettem Pécsi Rita munkáját. Nagyon sok mindenben megújultak a gondolataim. A másik, hogy hogyan tudom magam távol tartani a rossz gondolatoktól. Ez egy nagyon tekervényes út, sok kétséggel és sok zsákutcával. Kétségtelen, hogy Livi barátnőm gondolatai nagyon nagy hatással voltak/vannak rám. A gondolatok erejéről már írtam párszor. Most egy ideje az a célom, hogy ne hagyjam magam a sok hazugságba belesüppedni, hanem igyekezzem a jó gondolatokból erőt meríteni minden nap.

  • Szerethető vagyok
  • Elfogadott (Isten és magam által)
  • Önálló lény vagyok
  • Erős vagyok és képes a nehézségekkel szembenézni
  • Értelmes gondolkodó ember vagyok
  • Képes vagyok irányítani az életemet
  • Minél több hálát kimutatok, annál boldogabb leszek 🙂
Életmódban

Ezek az én új lelkesítő felismeréseim. 🙂 Nagyon sok hangulati hozzáállás, depresszió, ingerültség oka a táplálkozásunkban vagy a testünk állapotában keresendő. Ha sok méreganyag halmozódott fel a szervezetünkben, akkor az akár emlékezetbeli hiányosságokat is okozhat. Micsoda fantasztikus felismerés, akkor méregtelenítsünk és új emberek leszünk!!  Én azt mondom, ha bármilyen testi lelki betegséget valamiféle módon meg tudunk gyógyítani azzal, hogy máshogy étkezünk és másmilyen életmódot folytatunk, akkor azt meg kell tennünk. Azok az emberek, akik ezt felismerték és cselekedtek az én nagy hőseim. A Szerelmem, Keresztmamám, Drága Barátnőim 😉 Ennek a változásnak a szellemében diétáztam 2 terhességem alatt is. Ezért sütök most kovászos kenyeret. Ezért vadászom a szalonnát és a bio húsokat. Ezért döntöttem, hogy ilyen furcsaságot fogok mindennap inni:

P1120220

Van egy kedvenc videóm,  amiben egy tini fiú arról beszél miért volt olyan klassz, hogy a szülei kivették a suliból és most otthon tanulhat. Például arra is van ideje, hogy a boldogság megszerzését kutassa. 🙂 Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tényezők jelenléte határozza meg mennyire vagyunk boldogok:

  1. testmozgás
  2. megfelelő étkezés
  3. természetben töltött idő
  4. mások szolgálata
  5. kapcsolatok
  6. kikapcsolódás, játék, móka
  7. lazítás, stressz kezelés
  8. aktív lelki (vallásos) élet

Hát van még olyan terület, amire rá lehet “mozdulni” . 🙂 Nektek is jó elmélkedést és aztán tettre fel! 😀

Juice :)

A szörp folytatása a juice. 🙂 Találtam az egyik boltban lefagyasztott gyümölcslé sürítményt. Általában ezt használják szörp helyett. Azért a Dettiféle bodzaszörp mindenképpen hiányozni fog. 😦

Szóval ott hagytam abba, hogy 25-én a barátainkhoz voltunk hivatalosak. Nagyon meglepődtünk, amikor kiderült, hogy családtagok is lesznek a vacsorán. Én nem is hallottam olyat Magyarországon, hogy Karácsonykor ne a családjával és csakis a családjával ünnepeljen valaki. Na persze nem arról beszélek, hogy mondjuk randiznak és elhívja a barátját, hanem hogy egy baráti házaspárral együtt karácsonyozzanak… Ehhez képeset ott voltak a férj egyiptomi szülei, a perui feleség szülei, testvérei,  még egy kínai-tajvani baráti házaspár. P1120143 (800x600)Nagyon érdekes volt a vacsora. Én vittem pogácsát, amin csodálkoztak, hogy ezt én sütöttem. Ha-ha, meg se közelítette az otthoni pogikat. Az ázsiaiak nagyon fincsi kínai levest hoztak. Minden volt benne, gomba, rügyek, csirke és rák is. Volt persze marha sült, rakott rizses hús, szaftos húsgombóc, saláta. Az édességek még érdekesebb voltak. Finom pisztáciás arab süti, valamilyen tojásfelfújt, klasszikus brownie – ami mondjuk tömény csoki sütinek felel meg. Sorbet fagyi, ami tejmentes.Candy_canes A gyermekeim olyan szinten teleették magukat édességgel, hogy talán már aznap fájt a hasuk, de másnap Kamilla teljesen kidőlt. Valószínű, hogy a sok puncs miatt, ami ugyan nem volt alkoholos, hanem a narancslét valamilyen cukros buborékos üdítővel felöntötték. Hogy úgy mondjam az a szénhidrát mennyiség, amit magunkhoz vettünk, szerintem átlagos amerikai mennyiség volt, de nekünk egy kicsit sok.

Aztán jött egy-két nyugisabb nap. Apa összeszerelte a ajándékokat – ezer hála és köszönet neki ezért, a családban senkinek nem lett volna ehhez türelme. Amúgy nagyon érdekes, hogy el tud játszani a gyerekekkel. Tudom néha tudatos döntés ez nála, de én azt vettem észre, hogy nekem ez olyan nehezen megy. Mi történt 20 év alatt? 20 éve pont az tetszett az óvónői munkában, hogy újra gyerek lehetek és játszhatok. Most meg míg otthon voltunk, akkor is vagy a rokonok, például apósom ebben fantasztikus, vagy apa játszott velük én meg néha irigykedve néztem, hogy milyen jól érzik magukat együtt.

28-án felköszöntöttük Kamillát a névnapján. Nagyon örült neki. Aznap mentünk el New Yorkba is hogy megnézzük az Operaház Fantomját a Broadway-en. Ezt volt az egyik ajándékom karácsonyra. 🙂 Hát, ezt azért elég nagy feladat volt megszervezni. Először is a barátaink vállalták a maratoni gyerekvigyázást. Kb 7 órán keresztül vigyáztak a 3 gyerekünkre az ő 3 gyerekük mellett. Ez hatalmas része volt az ajándéknak. 🙂
IMG-20131228-00121 Mi pedig kocsival elmentünk a vasútállomásra, sajnos csak óránként járnak hétvégén a vonatok. Kicsit stresszes volt, mert nagyon ki volt számolva az időnk. A vonat késett, így New Yorkban most is rohantunk, míg a vasútállomásról a színházhoz értünk. Hát nem olyan móka NY-ban a hatalmas tömeg turista között szlalomozni. Végül is megérkeztünk ebbe a szép színházba, ami kb 1920-ban épült és kísértetiesen hasonlít a Vígszínházra. Szép színház volt és egészen jó helyen ültünk. Az előadás persze profi volt. Nagyon gyönyörű díszletekkel, egészen jó színészekkel.  

Igyekeztem az ismerős dallamokon túl megérteni a mű üzenetét is. Számomra ez volt a legkatartikusabb rész, amin később is gondolkoztam:

CHRISTINE
Pitiful creature of darkness,
What kind of life have you known?
God give me courage to show you,
You are not alone…
(She kisses him)

Sötétség szerencsétlen teremtménye,
milyen életed volt, eddig?
Isten adjon bátorságot,
hogy megmutassam neked,
nem vagy egyedül.
Csók

http://youtu.be/cQLl9_flfTw?t=6m10s

A szilvesztert náthásan itthon töltöttük. Kicsit sírdogálva, kicsit megkönnyebbülve. 🙂

Novemberi nyüzsgés

Gondolom már várjátok a beszámolót az utóbbi napokról. Bizony sok minden történt és ilyenkor ha zajlik az élet nehezebben jutok oda hogy leírjam mi is történt.

Múlt héten meglátogattunk egy otthonoktatós csoportot. Ők hetente egyszer találkoznak és megszervezik, hogy különböző korcsoportok számára a szülők órákat tartanak. Nagyon laza volt, persze nagyon kedves volt mindenki. Ez volt az egyik olyan nap, amikor szinte egész nap esett az eső. Egy templomnak a közösségi házában tartják a találkozókat. Itt vannak kisebb termek, egy udvar játékokkal és egy tornaterem. Jó volt a hangulat kedvesek voltak, a gyerekeim is kicsit kezdtek feloldódni, de még nem döntöttem el, hogy elkötelezzük-e magunkat. Januárban kezdődik a téli szemeszter. Ami pozitív, hogy ott lehet a szülő viszont pont az a baj, hogy a lányaim elvárják, hogy akkor mindent fordítsak is le. Endre mindenhova jön velem, akkor egy óra alatt is rá is kell figyeljek. Igazából a kapcsolatteremtés miatt gondolkozom rajta erősen. Én is szeretnék megismerkedni több otthonoktató családdal.

Visszafelé bementünk egy  magyar henteshez, aki a legközelebb van hozzánk. Vettünk kacsazsírt, disznózsírt, szalonnát, kolbászt, hurkát, cérnametéltet. Már nagyon hiányoztak ezek a hagyományos ízek, meg hát zsírt nem nagyon lehet kapni sehol.

Miért is fontos a zsír? Már egy ideje nem használok olajat. Van itthon egy nagyon kevés, mert pl. halat, vagy sült krumplit nem szeretnék zsírban sütni, de a sült krumpli nagyon ritka nálunk. Egyébként itt a napraforgó olaj nagyon nagy szó, elég drága is. Repce olaj az elérhető olaj. Az olajat azért vontam ki, mert hő hatására káros anyagok szabadulnak fel benne. Ehelyett legtöbbször kókuszzsírt, vagy egyéb állati zsírokat használok. Amúgy az elmúlt hetek legfontosabb táplálkozással kapcsolatos felfedezései számomra a fitátok. 🙂 Nagyon tömören nagyon nagyon összefoglalva: a gabonák, magok olyan összetevője, ami miatt tápanyag hiány léphet fel a szervezetünkben. Kedves barátnőm már régebben írt erről egy összefoglalót http://www.zimonyi.hu/klan/?p=1827, én meg mostanában sok angol nyelvű forrásba botlok, ami pont ezekkel a témákkal foglalkozik. Ennek a weboldalnak a címe például: Depresszióból felépülve, húh már a címe is ütős: http://www.rebuildfromdepression.com/category/articles/ Olyan étkezéssel és életvitellel kapcsolatos dolgokat foglal össze a szerző, amik segítenek a rosszabb napokból kikeveredni. Aki érti a nyelvet olvasgasson bele.
Én most azon igyekszem, hogy a cukrot kivonjam a mindennapokból. Most nádcukrot és sztíviát használunk, de jó lenne a cukor részét még jobban csökkenteni. A gabona nagyon nehéz kérdés. Igyekszem kovászolt kenyeret vásárolni és Zsófitól kértem kovászt is, hátha én itthon tudok majd kenyeret sütni… A kovász fermentálja a gabonát, vagyis olyan módon erjeszti, hogy a fitátokat csökkentse (azt hiszem 🙂 )  A magokra nagyon rászoktunk, azt nem tudom hogyan fogom visszaszorítani. Egyébként sok tojást eszünk. Itt az organic- ami állítólag nem felel meg az Európai bio elvárásnak- szóval az organic tojás nem olyan drága mint otthon a bio, így hetente kb 15-20 tojás fogy nálunk. A rántották nagyon durvák, legutóbb 6 tojásosból alig maradt nekem, pedig csak a gyerekek ettek!
magnéziumSzámomra újdonság a magnézium koncentrátum is. Én tudom magamról, hogy magnézium hiányom van, de sokan nem tudják, hogy az idegeskedésük oka esetleg ez lehet. 😉 Szóval ez egy olyan magnézium oldat, ami a bőrre spriccelve jobban felszívódik, mint tabletta formájában a gyomron keresztül. Én most eszek is tablettát és spriccelem is magam. Már megint kezdett a lábam görcsölgetni, ez is a magnézium hiány jele, a kiabálásról ne is beszéljünk. Viccesen azt szoktam mondani, milyen türelmesnek gondoltam magam mielőtt gyerekeim lettek volna. 🙂 Ellenben lehet ennek olyan érdekes tartalma, hogy a terhességek bizony megterhelik a szervezetet, sok ásványi anyagot kiszív a magzat, és a nem megfelelő táplálkozás miatt nem is pótoljuk ezeket az anyagokat. Reményeim szerint pár hét múlva olyan nyugodt és türelmes leszek, mint 10 éve 😀 haha Ez nagyon jó kis kísérlet.

Múlt Csütörtökön volt itt Amerikában a nagy pulykaünnep. 🙂 thanksgiving-serenityFurcsa egymásnak ellentmondó történeteket olvastam a Háladás ünnepének az eredetéről. Mára már ez is megváltozott. Ez főleg a család együttlétének az egyik alkalma. Sokan messzi városokba is elutaznak, hogy a hagyományos étkekkel megrakott asztalhoz együtt üljenek le. A keresztények számára ez mondjuk valós tartalommal megtöltött emlékezés Isten kegyelmére és jóságára, de aki nem hívőként éli az életét, az is leül, hogy pulykát ehessen. Itt a közeli nagy élelmiszerboltban ingyen pulykát osztogattak. Mi is hoztunk egyet. Ugyan nem volt bio, meg szabadon legeltetett pulyka, de gondoltam az első próba sütésemet nem egy szupi drága pulykán próbálom majd ki. Egyébként a barátaim, akik nem esznek ilyen “akármilyen” húst, ők is azt mondták, hogy elhozzák és majd a szegényeknek ajándékozzák, ők meg vesznek valami minőségi húst. Ez nagyon amerikai hozzáállás, hogy valahogyan mindig  adományokban gondolkodnak. Íme itt a mi pulykánk, finom is lett: P1110891-kicsi P1110895-kicsi P1110897-kicsiP1110902-kicsi

Volt még krumpli püré, almás-édeskrumpli, valamint sütöttem még valami pite félét is, ami nem lett a legjobb, de azért megettük. Az amerikai barátainktól kaptunk sütőtökös kenyeret. Na persze ezek a fura népek mindent kenyérnek hívnak. Igaziból ez inkább tökös piskóta volt, de nagyon finom!!

Következő napon a lánykákat Apuka bevitte a MUNKAHELYRE. 🙂 Ez mindig is különleges volt, hát még most egy igazi Manhattan-i 21. emeleti irodában!

IMG-20131129-00100 IMG-20131129-00101 IMG-20131129-00103 IMG-20131129-00104

Apával együtt lenni, amúgy is mindig különleges alkalom, mivel korán elmegy és csak estefelé ér haza. Néha elkészíti a reggelit, este meg lehet kicsit dögönyözni. Aztán sokat segít a fürdésben, az esti előkészületekben.

P1120012-kicsi

Az esti mese pedig mindig nagyon fontos és általában Apa édes kötelessége. Mindenki az ő dörmögő hangjára szenderik el is. 😀

Kincseim

Az Úr ajándéka a gyermek

Mostanában egyre többet elmélkedem, mélázom 🙂 azon, hogy milyenek a gyerekeim. Bár így belegondolva ez már akkor kezdődött, amikor az első lánykám megszületett. Figyeltem, megfigyeltem, gyönyörködtem benne és kíváncsian lestem, hogy hogyan érik, alakul, mivé lesz. Így volt ez a többiekkel is. Olyan, mint amikor egy meglepetés ajándékot több papírba csomagoltak és rétegenként bontod ki. Nagyon izgalmas a folyamat és nem is tudod, hogy mi lesz a csomagolás végén. 🙂

Emellett Isteni ajándékét fogadni a gyereket alappozíciónak is áldás. Az egyik legfontosabb, amit egy kisgyerek már csecsemőként is megkaphat, az az odafigyelés, a tisztelet. Ugyanakkor, bizonyos elengedést is feltételez, hiszen az Úr ajándéka, az Övé volt eredetileg. 🙂 Hihetetlen milyen más perspektívát ad, ha az enyém, az én vérem, az én terhem, az én mindenem. Vagy ha úgy gondolok a gyermekemre, mint egy ajándék, amivel nem vagyok egyedül hagyva, viszont nemes feladatom a legtöbbet kihozni belőle. A gyermek boldogságára és Isten dicsőségére is. Hú ez most jó flancosan hangzott, de azt értem ez alatt, hogy arról álmodom, hogy  szeretni képes, együtt érző, segítőkész, nagylelkű, megbocsátani tudó gyerekeim lesznek majd.

Az angol Biblia azt írja, hogy Istentől kapott örökség a gyermek.  Mostanában a női Bibliaórákon arról elmélkedünk, hogy mi is Isten öröksége. Hát a legdöbbentőbb az hogy a hívő ember számára Isten saját magát adta örökségül. Számomra még azokat a lehetőségeket is jelenti, ahol jól mutathatjuk be a kegyelmes Istent. Hát bizony a gyereknevelés ebben hatalmas lehetőséget teremt. Úgy is lehet híveket szerezni, hogy mindenkinek tovább adjuk a Biblia Jóhírét, meg úgy is, ha olyan gyerekeket nevelünk, akik egy Szerető és Kegyelmes és Megbocsátó Istent ismernek meg rajtunk keresztül. Én most úgy látom a mi életünknek ez a fókusza, ez a missziós területe. 😀

Megkértem Kamillát, hogy pakolja be a mosogatógépet. Olyan gondosan és olyan kis alaposan csinálta, hogy egészen elérzékenyültem. Mert ő, az én kis intenzív gyerekem, aki sokszor mond nemet és sokszor úgy tűnik csak a baj van vele, íme milyen kis alapos lányka és én olyan sokszor nem hiszem el a jókat róla. Kiderült, hogy neki milyen sokat jelent, ha szavakkal megdicsérjük, ha kiemeljük, hogy ő milyen remek egy-egy dologban. Igyekszem mindennap valami jót megemlíteni vele kapcsolatban és akkor a kis arca felragyog és szinte szárnyal. Például egyik reggel Viola piszkálta, heccelte (ezzel jól ki is lehet hozni a sodrából), de most nem. Erre megdicsértem, hogy milyen okos volt, hogy csak úgy otthagyta Violát. Rám mosolygott: Igen anya, és nem is kiabáltam.  🙂

Azért se mosolygok

Azért se mosolygok

Viola az igazi anya típus. Kedvesen terelget, szívesen köt kompromisszumokat is és szó szerint együtt érez, azt érzi, amit a másik. Ha dühös vagy, dühös lesz, ha szomorú vagy, elszomorodik és vigasztalni próbál, ha kétségbeesel, kétségbe esik, ha sírsz veled sír, ha táncolsz, táncra perdül. Döbbenetesen másolja a hanghordozást, a kedves szavakat, a szigorú tekintetet. Most, hogy Kamillát kicsit “kiemeltük” ő is dicsérgeti. Persze néha megy a harc, de most valahogy mintha jobban megbeszélnék a dolgokat, kedvesebbek egymással.

Szeretném, ha szeretnél

Szeretném, ha szeretnél

Endre mindenki kedvence. Kamilla egyenesen megőrül érte. Viola mesét olvas neki. Ha valaki mellé odafekszik reggel, akkor annak már napsugaras reggele lesz. Amúgy édes mosolyú, cuppanós puszijú, érzékeny kis pasi. Ma leültünk egymás mellé Apával a lépcsőn, erre mögénk ment és mind a kettőnket átölelt. Nagyon szereti a nyakunkat ölelgetni. Nekem különösen a nagy anyajegyeimet szereti simogatni. Mintha az lenne neki az Anyja jegye. 🙂 Még mindig nagyon segítőkész. Bár a napokban kezdett el mindenre automatikusan nemet mondani, ha kérdezem, hogy segít-e valamiben, akkor már szalad is. Persze a szuper érzékenysége nem visel el semmi hangos szót, semmi igazságtalanságot. Ilyenkor valakinek el kell mondania a sérelmeit.

Egy imádó fotója

Egy imádó fotója

Tök jó fejek és nagyon szeretek velük lenni. Köszi az ajándékokat Uram, nekem nagyon tetszenek! 🙂

Címkefelhő