KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘homeschooling’

Itt a tavasz!

Hihetetlen mennyire vártuk az idei tavaszt. Egyszer melegebb volt már az idő, aztán újra hideg, de most úgy tűnik marad a jó idő. A tulipánjaim már bimbóznak! Itt a vidámság. Először is még egy húsvéthoz kapcsolódó locsolkodók családi kép:

P1140806

A tavaszi szünet ideje alatt voltak nálunk is barátok, meg mi is mentünk látogatóba. Volt sok bandázás a gyerekek részéről. Viola kapott könyvtár jegyet, így egyszerre akár 40 könyvet is kikölcsönözhet. Ez nagyon hamar meg is történt, ugyanis ennek a sorozatnak a rabja lett hamar: http://www.rainbowmagiconline.com/ Vékonyka könyvecskék, amiknek hamar a végére ér, egyszerre akár 5-6 ot is elolvas. Nagyon érdekes. Angolul olvassa őket és úgy hogy nem kérdez semmit. Érti. Egy szót megkérdezett egyszer, nettle – csalán.
Közben a lego oldalra szoktak feltölteni képeket az építményeikről. Viola viszont nem csak kitalál új lego kombinációkat, hanem oktató képsorozatokat is szokott feltölteni, meg mostanában egy folytatásos történetet. Itt egy idézet az angolul értőknek: ezt tök egyedül írta és töltötte fel. ” Any Milo was the biggest bully in school! And Lisa didn’t dance that well. So what could she do? She can’t say that she does not wanna go to dance class, but she does not wanna go to dance class with Any! Oh no! But then there was a knock on the door! Lisa ran and opened the door and in the door was…”
Hogy még midig Violánál maradjak… mostanában adok neki homeopátiás csöppeket érzelmi problémákra. Leginkább azt láttam nála 3 területen is, hogy a nehézségek eltántorítják és feladja a nehéz dolgokat. A biciklizés már nem tetszik neki, mert egyszer csúnyán elesett, a zongorázásra is lekezdett panaszkodni, mert nehéznek találta, és a tornára is egyre többet panaszkodott, mert ott is egyszer kétszer megütötte magát. A cseppeket a zongora bemutatója előtt kezdtük. A bemutató NAGYON jól sikerült. Egy hibát sem követett el, bátran bemutatkozott. Hihetetlen volt. Azóta szinte minden nap cigánykerekezni akar, és nem csak zongorázik, hanem a kísérletezik a szintetizátorral és saját dallamokat költ. Itt van 2 videó az eseményekről.

P1140877

hát ez igen rövidecske, de azért bemutatja a lelkesedést. 🙂

P1150163

Viola kapott még egy sminkelős színezőt, ami Kamillának is borzasztóan tetszik.Mindketten nagyon sokat dolgoznak ezeken. Kamilla inkább szép harmonikus színkombinációkat csinál Viola meg variál és kísérletezik.  Ezeket a képeket készítette Kamilla:

P1150164

Kamillának nehéz az okos ügyes nővérke árnyékából kilépni. Ő nagyon szereti a tornát. Egyszer leesett a gerendáról, de legközelebb is nagy örömmel ment. Szeret a konyhában sürögni-forogni. Persze nyalakodni is, de mivel sokat van körülöttem ő az én kis jobb kezem. Hamarabb befogom mindenféle dologra, amíg Viola olvas, Endi meg mondjuk épít. Nagyon igyekszik jól viselkedni. Ezt is olyan extrém módon csinálja, hogy ha szépen akar kérni valamit akkor olyan halkan beszél, hogy nem is lehet hallani. Édes husom néha megharagudott, amikor azt mondtam, hogy ne motyogjon, mert nem értem. Ő az a tündérke, aki ha kiakad, akkor hangosan visít, és mivel mi kifejezzük a nemtetszésünket, így kétségbeesetten igyekszik kontrollálni magát, persze csak akkor ha nincs éppen érzelmileg kiakadva. 🙂 Nagyon precíz gyerek. Megkérdezi, hogy mennyi idő alatt fő meg a tészta és beállítja az jelzőt, hogy akkor majd csipogjon. A suliban például csináltak egy projektet. Karton dobozra ropikat ragasztottak. Szerintem az övé volt a legszebb, legpontosabb. Nagyon szeret számolni is. Egyre gyorsabban olvas, szerintem hamarosan már ő is folyékonyan fog olvasni. Mostanában az iskolában is jobban a lányokhoz csapódik és igyekszik barátkozni. Ettől nagyon boldog. Én is. 🙂

Endi is nagyon kis ügyes a maga szintjén. Rekord mennyiségű kirakót rak ki. Egyre nehezebbeket. Mindent csinálni akar. Most 2 napig csak bokrokat metszett a metsző ollómmal. Van kis gereblyéje, ásója, szóval ha nem homokozik, akkor jön segíteni. A ma napon is odajött: Anya, mit segíthetek neked? Mindenkivel haverkodik, a suliban is szívesen játszanak vele a nagyobb fiúk is. Sokat épít, szerepjátékozik, szeret társasozni, főzni. Minap megnéztünk egy két birkózós videót, mert szerettem volna a klasszikus birkózás alapjait megmutatni neki.

Volt egy fejleszorítós rész, meg egy lábemelős, ami nagyon megmaradt benne és utána olyan ügyesen alkalmazta, hogy csuda. 🙂 Nagyon ügyesen másolja a dolgokat már nagyon nagyon kicsi kora óta.

Itt van még egy két kép a mai tavaszi napunkról és a sátorról, amiben remélem nagy örömük lesz majd.

P1150151 P1150156 P1150157 P1150160 P1150054 P1150143

Olvasás

Ti szerettek olvasni? Mi nagyon. Bár én mostanában elég keveset teszem, de remélem majd lesz még rá alkalmam. (Vagyis megteremtem.) Apa nagyon sokat olvas, de mindenki nagyon szereti a könyveket.

Viola talán egy éve kezdett el könyveket kiolvasni. Nem szoktuk megkérdezni, hogy mit olvas, nem kérdezzük az sem, hogy érti-e. Ha kérdése van, akkor válaszolunk, ha esetleg látjuk a szövegben, hogy van furcsa szó, akkor rákérdezünk. Elmondtuk többször, hogy ha nem ért valamit, akkor kérdezzen. Most ott tartunk, hogy 100 oldalas könyveket olvas ki 1-2 nap alatt. Ha valami érdekeset, vicceset talál, azt mindig felolvassa.

P1130527 P1130480

Egyik könyv után jön a másik, van, amit többször is elolvas. Néha Kamilla panaszkodik is. Hogy Viola csak olvas és olvas. Máskor meg Apa rácsodálkozik, hogy ezt meg honnan tudod? Most már nagyon kér egy újabb magyar könyvet, ugyan van tartalékom, de ez a könyv már úton van. Nagyon nagy öröm lesz, mert ez egy sorozat utolsó része:

diamantevagott2a

Kamilla is elkezdett olvasni. Egyelőre inkább csak a hangokat olvassa össze, de már egyre gyorsabb. Ja és Endre is elkezdett olvasni. 😀 Leül a kanapéra, egyedül lapozgatja a könyvet és ha megkérdezed mit csinál, akkor elmondja, hogy most egyedül olvas. 🙂

Íme (kép + videó):

P1130448

Ami nagy újdonság, hogy Viola angolul is olvas már. Persze nem tud mindent, de minden szót megkérdez, és elég sok szót tud már, így azzal nem lő mellé. Eddig is nézegette az angol könyveket és mondta azt is hogy érti az egyszerűbbeket. Mostantól pedig hangosan is olvas nekünk. 🙂

P1130545

Ma pedig még ennél is tovább ment! Vett Endrének egy Tesz-Vesz Városos kis könyvet a zsebpénzén, elolvasta neki angolul, és közben le is fordította, egész jó magyarsággal!  Csúcs ez az otthonoktatás! Hát még az “otthon nem okatatás”. Hihi. 🙂

 

Az élet iskolája

LL – (Nem a La Leche Liga rövidítése), hanem egy angol kifejezésé: Lifelong Learning, vagyis egész életen át tartó tanulás.  Ezt legtöbbször a felnőtt oktatással kapcsolatban hozzák szóba és már meg is jelenik szemünk előtt az kb 80 éves bácsi, néni, aki az egyetem padjait koptatja.

Persze gondolom tudjátok hova akarok kilyukadni. 😉 Az elkötelezett otthonoktatók azt vallják, hogy az otthonoktatás már csecsemőkorban elkezdődik, és ugye az extrém képviselők azt is vallják, hogy amilyen természetesen felfedezik a világot a kicsik, ahogy a járást, beszédet, étkezést megtanulják, ilyen természetességgel fognak minden mást is elsajátítani.

Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy látom őket, ahogy nagy örömmel felfedezik az életet.

Mit csinálunk mostanában:
Hétfőn továbbra is van egy közös időnk a Zsófiékkal. Zsófi nagyon rendesen mindig készül valamilyen feladattal, kézműveskedés vagy írás. Nálam általában szaladgálnak, indiánosat játszanak fára másznak, akadálypályán ugrálnak. Legutóbb elmentünk a közeli erdős részre. A két tökmagot is vittük, így a két meg három éves kisfiú is átmászott a kidőlt fatörzseken és felmászott a meredek rézsűn.  A nagy kihívás az volt, hogy végig menjünk a kb 25 méter hosszú csatorna csövön, ami a végén elkanyarodik, így kvázi sötétben kell végig botorkálni rajta. Legutóbb Endre hozta az elemlámpáját, de aki lemaradt, az ugyan olyan sötétben ment, mintha nem lett volna lámpa. Néha beleakadt a hajam valamibe –  csak reménykedtem, hogy nem denevérbe. 😯 A lányaim mindenkinek elmondták, hogy így végigmenni piskóta, mert ők apával úgy is mentek már, hogy víz volt a csatornában.

Október közepétől délutánonként egy zenei foglalkozásra fogunk majd járni.
Kedden megyünk a Női Bibliaórára. Hát igaziból ez remek alkalom lenne arra, hogy anya jó példával járjon elől, ugyanis a mostani órákhoz is tartozik házifeladat, amit minden nap meg kellene csinálni. Hát ez még nem megy. Talán nincs is elég motivációm hozzá. A szöveg nagyon nehéz és sok elmélkedős kérdés van, amihez olyan nyugalom kellene, amit nehezen érek el, még ha nincsenek is körülöttem a gyerekek (este).
Szerdán reggel szoktunk menni a csontkovácshoz. Aztán ebéd után megyünk a tornaterembe. Feliratkoztunk egy otthonoktatós gimnasztika órára. Főleg szertorna, de vannak talajtorna elemek is benne.  Mind a 3-an különböző csoportban, de egyszerre tornáznak. NAGYON ÉLVEZIK! Itthon is állandóan tornázni akarnak. Folyton arra panaszkodnak, hogy a 60 perc úgy elrepült mint egy pillanat. Érdekes, kulturális különbség, hogy itt minden külön órát, már 3 -4 évesen elkezdenek. A barátaink gyerekei már táncra, küzdősportra járnak. Itt a tornateremben is ki vannak rakva a versenyző csapatok képei és látható, hogy nagyon kicsi gyerekekből is van csapat. Endre 3 évesen ugyanazokon a szereken van, mint a lányok. Ugyanúgy dobbantózik, kis korláton kell kitartania magát, a gerendán kell egyensúlyoznia, bukfenceznie kell (már tud is egyedül!!) a kézenállást gyakoroltatják velük, mint a nagyobbakkal.

Csütörtök a szabadnapunk, ilyenkor szoktunk a könyvtárba menni.
Pénteken megyünk az “iskolába”.  A pénteki alkalmaink eredménye, hogy egyre jobban beszélnek a gyerekek angolul. Ma Endre válaszolt 2 angol kérdésre is: Hogy hívnak és hogy hívják a nővéredet. 😀 Ez egy fárasztó nap. Általában reggel főzöm meg az ebédet, mert akkor a termo táskában meleg marad és ebédkor nem kell melegíteni. Az órák között sokat kell pakolgatni. 2 hete az első órán elvittük a kicsiket a közeli tanyára. Nagyon jól megjegyezték az állatokat. Viszont nem értünk vissza pontosan ebéd időre, így a lányaim igazán kétségbe estek. Na nem annyira azért, hogy hol vagyok, hanem, hogy mi lesz az ő ebédjükkel. 😉

Szombat a skype napja 🙂 és a Csillagok Háborúja napja :D. A háromtagú kórus már reggeli közben elkezdi kérdezgetni apát, hogy mikor nézünk CSIL-LA-GOK HÁ-BO-RÚ-JÁT.  Ezt csak apával lehet nézni és csak napközben, hogy ne estére maradjanak a félelmetes részek (amiket egyébként sokszor át is ugranak).
Vasárnap gyülekezetbe megyünk. Legutóbb már mindenki külön csoportban volt. Violát nagyon megdicsérték. Micike végig durcázta, bár elmondása szerint mindent értett, ami szerintem neki is sikerélmény volt. Szegény tanító nem értette, hogy amikor megkérte, hogy csatlakozon a játékhoz, akkor miért akarta felöklelni a szemeivel. Oh my… Endi meg mivel egyre többet ért, így szépen megcsinálja, amit kérnek és jó sokat játszik, a szerszámaival, autóival vagy a babakonyhában. Korábban megkértek minket egy párszor, hogy vállaljunk szerepet a gyerekszolgálatban (mint szülők), de most jelentkeztem, hogy rendszeresen tanítsak az ovis korcsoportban. Remélem Kamillának is jót tesz majd ez.

Egynapos iskola

Az otthonoktatós kalandunk nem egy előre eltervezett terv alapján megy. Főleg mivel mi a szereplők is folyamatos változóként szerepelünk benne. Nagyon fontos szempont hogy folyamatosan figyeljük a gyerekeket, hogy mire van szükségük. Ha kell akkor készek vagyunk változtatni a tanulási módunkon. Tavaly tavasszal felmerült, hogy esetleg iskolát kezdenének a lányok, főleg Viola. Akkor lendült bele az angol tanulásba és kezdett társaságra vágyni. Már tavaly is meglátogattunk egy-két co-op-ot. Így hívják itt azokat az otthonoktatós csoportokat, ahol az otthonoktatott gyerekek (szüleik jelenlétével) együtt tanulnak. Az egyik az 5 napos volt, és ebből kifolyólag elég drága, egy másik, meg elég szabad és pont e miatt talán kicsit kaotikus is. Nyár végén találkoztunk egy két családdal, akik a közelben laknak.

A gyülekezetünkben van egy kedves család, akikkel már első alkalommal megismerkedtünk. Mind a 4 gyermeküket otthonoktatták/-ják. Ketten már főiskolások, 2-én még gimnazisták. Szóval már elég régóta tapossák ezt az utat. A hölggyel jobban is megismerkedtem a női órákon. Valami oknál fogva különleges figyelemmel tüntettek ki minket, meghívtak húsvétra, kaptunk tőlük egy asztalt is, és többször beszélgettünk is. Nyár végén megkerestem Lorraine-t, hogy adjon tanácsot merre induljunk el. Hátha vannak kapcsolatai, vagy ismer csoportokat, akikhez csatlakozhatnánk vagy csak ennyi év tapasztalatával tud valami jótanácsot mondani.

Mi ketten a Kedvesemmel sem vagyunk teljesen egy állásponton minden elméleti tanulási módszert tekintve. Én nagyon kiváltságosnak érzem magunkat, hogy itt New Jersey-ben az unschooling irányzatot is szabadon követhetjük. Ez viszont a szülő részéről hatalmas bizalmat szavaz a gyereknek. Én igyekszem sok szabadságot adni a gyerekeknek, pl Endrétől soha nem tiltottam a kést. Bármilyen kicsi volt megvártam, hogy kérésre odaadja, nem vettem ki a kezéből. Engedtem, hogy kalimpáljon vágjon vele. Nagyon ügyesen vág. 😀 Sokkal ügyesebb mint más 3 éves.  A lányoknak megengedem, hogy főzzenek. Az elején persze mellettem, de Viola már többször készített meglepetés reggelit legyen az  rántotta, tükörtojás, szendvicsek. Nagyon sok mindenben segít nekem! Nagyon szeret szervezni. Ma reggel is látni kellett volna hogy menedzselte az elindulásunkat. 😀
– Anya, megvan a kulcsod?  Betetted a kulacsunkat? Endre, vedd fel a papucsodat. Kamilla, légyszíves ezt a táskád vidd a kocsiba.
Néha ugyan szankciókat is akar szabni a kisebbeknek, amit azért vissza kell fogni, de alapvetően ügyesen szervez.

Szóval bizalom. Ez iszonyú fontos. Elengedés: meg fogja tanulni, magától is. Kísérletezik és majd megtanulja, hibázik és majd legközelebb jobban csinálja.

Azt hiszem Apa, akit nagyon tisztelek, hogy azt a merész döntést meghozta, hogy Amerikába költözzünk, vállalta, hogy a komfortzónájából kilépjen, valami ismeretlenbe belevetette magát, szóval mindezekkel együtt még jobban érzi magát ha a tanulási folyamat valamelyest szervezve van, azzal szemben hogy teljesen a gyerekre van bízva. Ezért kezdtem el olyan formát keresni, ahol szervezettebben folyik a tanulás.

Augusztusban felgyorsultak az események. Lorraine-nak volt egy olyan ötlete, hogy csatlakozhatnánk az ő tanulócsoportjukhoz. Ment egy pár email, találkoztunk a csoport vezetőivel, elbeszélgettünk. Nagyon meglepő módon, akkora szeretettel és biztatással és pozitív visszajelzésekkel fogadtak, hogy az zavarbaejtő volt. A gyerekeim tündériek, én pedig egy kincs leszek. Első beszélgetés után, még ki sem töltöttem a jelentkezési lapot, amikor 2 órának a levezetését megkaptam. Szürreális. Hirtelen úgy tűnt, hogy egy tökéletes kapcsolódás történt. Én nagyon szimpatikus voltam, ők nagyon kedvesek, így szeptember 5-én elmentünk az első iskolás napunkra a Vine Co-op-ba. Viola nagyon lelkes volt és nagyon tetszett neki, ma volt a 2. nap és azt kérdezte, hogy miért nincs ilyen a hét minden napján?  🙂 Endre is nagyon jól érezte magát. Semmit nem nyöszörgött az itthoni nyöszörgéséhez képest. Kamilla az aki nehezen alkalmazkodik minden helyzetben. Ő is alapvetően pozitívan nyilatkozik, bár nem minden órát kedvel ugyanannyira.

Itt vagyunk helyileg: www.washingtonvalleychapel.org

Már nagyon késő van. Majd folytatom még a beszámolót.

 

Kép

Boldogan éltek…

sok sok képpel illusztrálva

Tanulás

A régi pszichológia könyvemhez hasonló meghatározást találtam az egyik magyar főiskola honlapján.

Definíció

“A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás. A tanulás során sajátítjuk el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra, melyek viselkedésünkben viszonylag állandó változást idéz elő. Megtanuljuk az illemszabályokat, bekötni a cipőfűzőnket, a történelmi ismereteket, a szobatisztaságot és hosszú oldalakon keresztül folytathatnánk a felsorolást arról, hogy mi mindent sajátítunk el tanulás révén életünk során. A tanulás alatt a mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását és a tudás megszerzését értjük.

A tanulás pszichológiai meghatározása komplexebb és több aspektusból közelíti azt meg:

  • A viselkedés oldaláról: a tanulás a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében a bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás.
  • Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a tanulás.
  • A személyiség oldaláról: a tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik, változik.

A tanulási folyamatok fajtái

A tanulási folyamatokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk.
Annak alapján, hogy a tanulás milyen viselkedésben eredményez változást, megkülönböztetünk:

  • Mozgástanulást: mozgássorok, cselekvések elsajátítására épül. Ennek különböző formái lehetségesek: helyváltoztató mozgás (pl. járás, futás, ugrás stb.), helyzetváltoztató mozgás (pl. törökülés, fejenállás stb.), vagy manipulációs mozgásokat. (pl. toronyépítés, origami hajtogatás stb.)
  • Perceptuális (észlelési) tanulás: gyakorlás révén az észlelésben bekövetkező minőségi változás. (pl. egypetéjű ikrek megkülönböztetése)
  • Verbális tanulás: csak az emberre jellemző tanulási forma, mely az emberi nyelv segítségével megy végbe (pl. egy mondóka megtanulása stb.)”

Ez  egy nagyon általános meghatározás és ebből fakadóan nagyon sok helyzetre igaz lehet, ami a mindennapokban történik velünk. Nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is nagyon sokszor tanulnak, új ismeretekre tesznek szert, újabb dolgokat sajátítanak el.

Én úgy gondolom, hogy sokszor ez az elsajátítás a lehető legtermészetesebben történik. Endre ennek a leglátványosabb példája. 2 évesen megkeni a kenyeret,  szabálytalan kört vág ki papírból, és mindenkinek lelkesen köszön érkezéskor és búcsúzáskor is. Az ismereteinek a 90%-át nem strukturáltan tanítottuk neki, hanem figyelt, másolt és csinálja. A többi gyermekünknél is úgy érzem, hogy a legtöbb ismeretük a mi lelkes “mindent el akarunk nektek mondani” hozzáállásunk illetve a saját felfedezésük eredménye.

Van egy olyan irányzat az otthonoktatáson belül, ami a szabadon tanulást, vagy természetes tanulást helyezi előtérbe. Ennek a legfontosabb alapelve, hogy az ismeretek elsajátításának egyik meghatározó motivációja a kíváncsiság. Ebben az esetben a szülő, nem tanár, hanem először is bízik a gyermek kíváncsiságában és saját maga által vezérelt tanulásban. Másrészt, reagál a gyermek érdeklődésére, úgy, hogy válaszol a témával kapcsolatos kérdéseire és bátorítja a gyermekét a felfedezésben, illetve további kérdések felvetésében. Harmadrészt, pedig lehetőséget teremt számára sokféle tevékenység és helyzet szabad megismerésére pl. különböző érdekes helyekre, múzeumokba, épületekhez viszi, illetve a ház körüli teendőkbe bevezeti. Akik nagyon radikálisak ebben az életvitelben, azok az élet minden területére kiterjesztik ezt a szabadságot legyen szó alvásról, étkezésről, számítógépezésről. Amikor ilyenek családokról olvasok, akkor egyrészt nagyon begörcsölök, hogy ez már túl nagy szabadság, ennyit nem lehet kicsi gyerekeknek megengedni. Másrészt elképzelem, hogy milyen elfogadásban, bizalomban és megértésben élhetnek, erre viszont nagyon vágyok.

Mi ott tartunk, hogy minden kérdésre válaszolunk, mindennel foglalkozunk, ami érdekli őket. Sokat olvasunk, nagyon sokat mesélünk. Madarakat nézünk, állatokról nézünk filmeket, az emberi testről, a rák betegségről beszélgetünk, az egészséges életmód szinte minden nap felmerül beszédtémaként. Társasjátékozunk. Egyetlen szervezett dolog a matek. Találtam egy egészen jó oldalt, ami az alapokat jól begyakoroltatja: http://xtramath.org/ Napi 10-15 perc. Szépen kezdik felvenni a ritmust. 🙂

Otthontanulunk képekben:

P1110721 P1110733 P1110742 P1110766 P1110769 P1110859 P1110878 P1120012 P1120023 P1120025 P1120034 P1120038 P1120058 P1120076 P1120155 P1120157 P1120172 P1120188 P1120191 P1120194 P1120200 P1120210 P1120302 P1120304 P1120317 P1120318 P1120329 P1120337 P1120348 P1120352 P1120358 P1120386 P1120443 P1120450-közepes P1120540 P1120554-közepes P1120555-közepes P1120556 P1120557-közepes P1120558

Címkefelhő