KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘hit’

A boldogság kék madara

“A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság és kalitkája az emberi szív.”

a-boldogsag-kek-madara

Be kell valljam már egy jó ideje kétségbeesett boldogság keresésbe kezdtem.
woozooÚgy éreztem, hogy van egy szenvedésekkel teli életem és mindenképpen meg kell találjam a módját, hogy boldog lehessek. Nem gondoltam én egyáltalán, hogy Amerika megoldás lenne, sőt borzasztóan féltem, hogy egyedül maradok a bizonytalan ismeretlenben.

Hol is kerestem a megoldásokat:

Kapcsolatokban

Amikor megszülettek a gyerekeim nagyon beszűkült az életterem. Előtte egy elég pörgős munkát végeztem, volt benne adminisztráció, de sok-sok emberi kapcsolódás is. Még azelőtt meg tanítottam, ami szintén emberekkel kapcsolatos elfoglaltság volt. Viola még pár hónapos volt és kerestem a helyi kapcsolatokat. Lett is egy-két ismerősöm és barátom. Ám azért átalakultak a korábbi kapcsolataim. Nem volt annyi laza közös program, buli. Aztán elköltöztünk Csömörre. Szeretem Csömört, de nem volt olyan egyszerű bekapcsolódni. Ugyan itt is határozott lépéseket tettem. A könyvtáros néni például nagyon csodálkozott, hogy csak pár hete költöztünk oda, de én már viszem a két totyogó gyerekemet a könyvtárba. A helyi gyülekezetben is felbukkantunk. 🙂 Az óvoda jelentett egy nagy ugrást, jó volt a hasonszőrű szülőkkel ismerkedni, beszélgetni. Bevallom ez az egyik oka az FB függőségemnek is. Én egy olyan ember vagyok, aki a kapcsolatokban tud kiteljesedni. Amikor pedig a legközelebbi kapcsolataim nem működnek, akkor nagyon magam alatt tudok lenni.

Gondolatok síkján

Rendszeres gyülekezetbe járó pár voltunk. Ez nem csak a kapcsolatainkat, de a gondolkodás módunkat is meghatározta. Ahogy ez ritkult (és ahogy más csalódások is értek) úgy éreztem hogy a gondolataim is mindenféle irányokba kalandoznak. Az egyik fő szempont az lett: hogyan lehetek jobb szülő. 🙂 Azt hiszem ennek a elszakadásnak az egyik gyümölcse az lett, hogy megismerhettem Pécsi Rita munkáját. Nagyon sok mindenben megújultak a gondolataim. A másik, hogy hogyan tudom magam távol tartani a rossz gondolatoktól. Ez egy nagyon tekervényes út, sok kétséggel és sok zsákutcával. Kétségtelen, hogy Livi barátnőm gondolatai nagyon nagy hatással voltak/vannak rám. A gondolatok erejéről már írtam párszor. Most egy ideje az a célom, hogy ne hagyjam magam a sok hazugságba belesüppedni, hanem igyekezzem a jó gondolatokból erőt meríteni minden nap.

  • Szerethető vagyok
  • Elfogadott (Isten és magam által)
  • Önálló lény vagyok
  • Erős vagyok és képes a nehézségekkel szembenézni
  • Értelmes gondolkodó ember vagyok
  • Képes vagyok irányítani az életemet
  • Minél több hálát kimutatok, annál boldogabb leszek 🙂
Életmódban

Ezek az én új lelkesítő felismeréseim. 🙂 Nagyon sok hangulati hozzáállás, depresszió, ingerültség oka a táplálkozásunkban vagy a testünk állapotában keresendő. Ha sok méreganyag halmozódott fel a szervezetünkben, akkor az akár emlékezetbeli hiányosságokat is okozhat. Micsoda fantasztikus felismerés, akkor méregtelenítsünk és új emberek leszünk!!  Én azt mondom, ha bármilyen testi lelki betegséget valamiféle módon meg tudunk gyógyítani azzal, hogy máshogy étkezünk és másmilyen életmódot folytatunk, akkor azt meg kell tennünk. Azok az emberek, akik ezt felismerték és cselekedtek az én nagy hőseim. A Szerelmem, Keresztmamám, Drága Barátnőim 😉 Ennek a változásnak a szellemében diétáztam 2 terhességem alatt is. Ezért sütök most kovászos kenyeret. Ezért vadászom a szalonnát és a bio húsokat. Ezért döntöttem, hogy ilyen furcsaságot fogok mindennap inni:

P1120220

Van egy kedvenc videóm,  amiben egy tini fiú arról beszél miért volt olyan klassz, hogy a szülei kivették a suliból és most otthon tanulhat. Például arra is van ideje, hogy a boldogság megszerzését kutassa. 🙂 Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tényezők jelenléte határozza meg mennyire vagyunk boldogok:

  1. testmozgás
  2. megfelelő étkezés
  3. természetben töltött idő
  4. mások szolgálata
  5. kapcsolatok
  6. kikapcsolódás, játék, móka
  7. lazítás, stressz kezelés
  8. aktív lelki (vallásos) élet

Hát van még olyan terület, amire rá lehet “mozdulni” . 🙂 Nektek is jó elmélkedést és aztán tettre fel! 😀

Karácsonyi Blues

Mindig is szerettem a blues zenét. Van egy olyan fájdalom benne, amit nagyon plasztikusan tud kifejezni. Ezt a zenét muszáj betennem, mert annyira szeretem a trombita sírását. http://www.youtube.com/watch?v=AUMH-QBHBkQ

tearsSírás… hát az elmúlt hetekben elég sokat sírtam. Egyrészt szeretek sírni. 😉 Van akinél így, van akinél úgy szabadulnak fel az érzelmek, én nem bánom, ha könnyek áztatnak. Azt hiszem ott kezdődött az egész, amikor a megbocsátásról tanított a lelkipásztor. Van sok olyan fájdalom a szívemben, ami miatt úgy éreztem, hogy ez nagyon is nekem szólt. Azt is mondta és valóban a megbocsátás egy Isteni dolog. Végig bőgtem a tanítást. Nagyon érdekes mert nálam létezik “jó” sírás is. Például ha imádkozom, akkor néha annyira túlárad Isten jelenléte, hogy sírnom kell, de ilyenkor ez nem is látszik rajtam. Vagyis ez úgy értendő, hogy a fájdalmas sírás után, (az lehet 2 csepp könny is) az egész arcom VÖRÖS. Most a gyerekek meglepődtek és kérdezgettek. Kamillának így magyaráztam el: volt egy tüske a szívemben, amit Isten ki szeretett volna venni, de nagyon nehezen engedtem meg neki, mert nagyon fáj és féltem, hogy ha kiveszi az is fáj. Kivette és fájt is, de most már jobb. 🙂  

Közben Endre megbetegedett, nem nagyon mentünk egy hétig sehova. Ez egy kicsit fárasztó, aztán a karácsonyi ajándékokon is sokat agyaltam, azzal is elment 1-2 éjszakám. Kitaláltam a gyerekeknek az adventi naptárt, ami nagy élmény nekik, de nekem elég sok feladat, a tervezés, a kivitelezés, az újratervezés. Fájnak a lábujjaim… hát ettől sem érzem jobban magam. December 6-ára rájöttem hogy ez a huncut télapó nem hozott zsákot, hát ezt is meg kellet oldani, nem sokat aludtam. Másnap bementünk New Yorkba, a Magyar Házba Mikulás ünnepségre. Hosszú volt az út, elbizonytalanodtam, hogy jó helyre megyünk-e.. ;( A gyerekek egyébként jól érezték magukat és nagyon örültek a klassz ajándékoknak.

IMG-20131207-00107 IMG-20131207-00108

IMG_20131207_170539

Huho… Aztán jött egy csomag, amit kinyitottunk, mert azt hittük Mikulásra jött közben meg Karácsonyra. Ez rosszul esett az otthoni családtagoknak 😦 és különben is miért nem számolunk be arról, ami minden nap történik velünk. Akkor már biztosan el is felejtettük őket. 😦

P1120016-kicsi

Kitaláltam, hogy kovászos kenyeret sütök, amit szépen majd kézzel kidagasztok, mondjuk este, hogy reggelre megkeljen és ki tudjam sütni. Erre a fitátok miatt vetemedtem. A kovásszal készült kenyér tulajdonképpen fermentált/erjesztett kenyér. A szénhidrátokat és remélhetőleg a glutént is felbontják az erjedést okozó gombák és mikroorganizmusok. Kísérletezésre ajánlom mindenkinek: Most keresek kovászos beigli receptet. 😀

Szóval a kialvatlanság, a fizikai kihívások, az érzelmi teher mind szépen kezdett halmozódni… és amikor vasárnap mentünk volna a gyülekezetbe a gyerekek megmakacsolták magukat. Az a helyzet, hogy a gyerekórát rotációban mindig más tartja, így nem tudnak egy valakihez kötődni. Ez így egy nagy bizonytalansági tényezőt ad, amire Viola pánikkal szokott reagálni. Általában jól érzik magukat a végén, de nagyon nehéz elindulni. Szóval a lányok hisztiznek, anya kiakad és újra sírva fakad. Végül elmentem Violával a gyülekezetbe, de hát eléggé ramatyul nézhettem ki… mert…  A gyülekezetünk hölgyei elkezdtek megkeresni. Egyik felajánlotta, hogy vigyáz a gyerekekre, a másik felajánlotta, hogy imádkozik velem, lehet, hogy ezért is, de meghívást kaptunk hogy a Karácsonyt egy baráti családnál töltsük. Nagyon kedvesek. Egyszerűen hihetetlen az a gondoskodás, amit megtapasztalunk. Azt mondanám erre, hogy Isten keze van benne. 🙂 Nagyon hálás vagyok ezért, mert itt messze a távolban a család támogatása nélkül azért sokkal nehezebb mindenben helytállni. Na meg nem árt a jó időbeosztás sem. 😀

Jön a Karácsony, amit a terheket lerakva, nyitott szívvel szeretnék megtapasztalni.  A gyülekezetünk így készül idén.. és ti?

Várakozás

Idén is hirtelen meglepett az Advent. Főleg, mert olyan közel van a Hálaadáshoz. November 28-án hálaadás és a hétvégén már Advent első vasárnapja. Persze itt mindenki, még egyszer mondom mindenki, dekorál!

christmas-lights-738283

Én is vettem egy ajtódíszt, de ha a lányok meglátják majd a szomszédok esti fényeit, hát biztosan kevés lesz nekik. Kaptunk olyan katalógust, amiből lehet Karácsonyi étkészletet, párnákat és egyéb lakberendezési tárgyakat: tálkákat, fali díszeket vásárolni. Én utolsó pillanatban ráugrottam a webre, hogy valami ötletes Adventi naptárat találjak a lányoknak. A sok édességet, amúgy sem szerettem volna, így végül is egy igazi “Karácsonyváró” naptárunk lett. 

P1120005-kicsi P1120008-kicsi

A kártyácskák olyan élményeket tartalmaznak, amik előkészítik a szívünket a Karácsonyra. Első nap adventi koszorút készítettünk, második nap Karácsonyi képeslapokat, harmadik napon volt 1-2 matrica. Igaziból karácsonyi süti sütés lett volna a Női Bibliaórán, de ma nem mentünk el, mert Endike köhög. De lesz majd még Karácsonyi film nézés, dekoráció készítés, esti séta, ahol a kivilágításokat megnézhetjük, meg ilyenek. Közben persze lesz sok sok zene. Magyar is, meg amerikai is.
Érdekes, mert Viola ma már azt mondta, hát mi most igazán készülünk a Karácsonyra. 😀 Áldott készülődést nektek is!

Merry-Christmas-Greetings

 

Kincseim

Az Úr ajándéka a gyermek

Mostanában egyre többet elmélkedem, mélázom 🙂 azon, hogy milyenek a gyerekeim. Bár így belegondolva ez már akkor kezdődött, amikor az első lánykám megszületett. Figyeltem, megfigyeltem, gyönyörködtem benne és kíváncsian lestem, hogy hogyan érik, alakul, mivé lesz. Így volt ez a többiekkel is. Olyan, mint amikor egy meglepetés ajándékot több papírba csomagoltak és rétegenként bontod ki. Nagyon izgalmas a folyamat és nem is tudod, hogy mi lesz a csomagolás végén. 🙂

Emellett Isteni ajándékét fogadni a gyereket alappozíciónak is áldás. Az egyik legfontosabb, amit egy kisgyerek már csecsemőként is megkaphat, az az odafigyelés, a tisztelet. Ugyanakkor, bizonyos elengedést is feltételez, hiszen az Úr ajándéka, az Övé volt eredetileg. 🙂 Hihetetlen milyen más perspektívát ad, ha az enyém, az én vérem, az én terhem, az én mindenem. Vagy ha úgy gondolok a gyermekemre, mint egy ajándék, amivel nem vagyok egyedül hagyva, viszont nemes feladatom a legtöbbet kihozni belőle. A gyermek boldogságára és Isten dicsőségére is. Hú ez most jó flancosan hangzott, de azt értem ez alatt, hogy arról álmodom, hogy  szeretni képes, együtt érző, segítőkész, nagylelkű, megbocsátani tudó gyerekeim lesznek majd.

Az angol Biblia azt írja, hogy Istentől kapott örökség a gyermek.  Mostanában a női Bibliaórákon arról elmélkedünk, hogy mi is Isten öröksége. Hát a legdöbbentőbb az hogy a hívő ember számára Isten saját magát adta örökségül. Számomra még azokat a lehetőségeket is jelenti, ahol jól mutathatjuk be a kegyelmes Istent. Hát bizony a gyereknevelés ebben hatalmas lehetőséget teremt. Úgy is lehet híveket szerezni, hogy mindenkinek tovább adjuk a Biblia Jóhírét, meg úgy is, ha olyan gyerekeket nevelünk, akik egy Szerető és Kegyelmes és Megbocsátó Istent ismernek meg rajtunk keresztül. Én most úgy látom a mi életünknek ez a fókusza, ez a missziós területe. 😀

Megkértem Kamillát, hogy pakolja be a mosogatógépet. Olyan gondosan és olyan kis alaposan csinálta, hogy egészen elérzékenyültem. Mert ő, az én kis intenzív gyerekem, aki sokszor mond nemet és sokszor úgy tűnik csak a baj van vele, íme milyen kis alapos lányka és én olyan sokszor nem hiszem el a jókat róla. Kiderült, hogy neki milyen sokat jelent, ha szavakkal megdicsérjük, ha kiemeljük, hogy ő milyen remek egy-egy dologban. Igyekszem mindennap valami jót megemlíteni vele kapcsolatban és akkor a kis arca felragyog és szinte szárnyal. Például egyik reggel Viola piszkálta, heccelte (ezzel jól ki is lehet hozni a sodrából), de most nem. Erre megdicsértem, hogy milyen okos volt, hogy csak úgy otthagyta Violát. Rám mosolygott: Igen anya, és nem is kiabáltam.  🙂

Azért se mosolygok

Azért se mosolygok

Viola az igazi anya típus. Kedvesen terelget, szívesen köt kompromisszumokat is és szó szerint együtt érez, azt érzi, amit a másik. Ha dühös vagy, dühös lesz, ha szomorú vagy, elszomorodik és vigasztalni próbál, ha kétségbeesel, kétségbe esik, ha sírsz veled sír, ha táncolsz, táncra perdül. Döbbenetesen másolja a hanghordozást, a kedves szavakat, a szigorú tekintetet. Most, hogy Kamillát kicsit “kiemeltük” ő is dicsérgeti. Persze néha megy a harc, de most valahogy mintha jobban megbeszélnék a dolgokat, kedvesebbek egymással.

Szeretném, ha szeretnél

Szeretném, ha szeretnél

Endre mindenki kedvence. Kamilla egyenesen megőrül érte. Viola mesét olvas neki. Ha valaki mellé odafekszik reggel, akkor annak már napsugaras reggele lesz. Amúgy édes mosolyú, cuppanós puszijú, érzékeny kis pasi. Ma leültünk egymás mellé Apával a lépcsőn, erre mögénk ment és mind a kettőnket átölelt. Nagyon szereti a nyakunkat ölelgetni. Nekem különösen a nagy anyajegyeimet szereti simogatni. Mintha az lenne neki az Anyja jegye. 🙂 Még mindig nagyon segítőkész. Bár a napokban kezdett el mindenre automatikusan nemet mondani, ha kérdezem, hogy segít-e valamiben, akkor már szalad is. Persze a szuper érzékenysége nem visel el semmi hangos szót, semmi igazságtalanságot. Ilyenkor valakinek el kell mondania a sérelmeit.

Egy imádó fotója

Egy imádó fotója

Tök jó fejek és nagyon szeretek velük lenni. Köszi az ajándékokat Uram, nekem nagyon tetszenek! 🙂

Közeledik Halloween

Újabb kis összefoglalóval kezdeném:

Megint ellátogattunk az állatkertbe, ennek itt a képes beszámolója:

P1110744 (640x480) P1110746 (640x480) P1110752 (640x480) P1110763 (640x480) P1110765 (640x480) P1110767 (640x480) P1110774 (640x480) P1110777 (640x480) P1110778 (640x480) P1110781 (640x480) P1110783 (640x480) P1110787 (640x480) P1110788 (640x480) P1110791 (640x480) P1110792 (640x480) P1110795 (640x480)

Amikor legutóbb a farmra mentünk, akkor is az egyik ismerős családdal mentünk együtt. Zsófi az édesanya, itt született Amerikában, de magyarnak vallja magát, és a gyerekeit is igyekszik a magyar nyelvvel kultúrával megismertetni. Ő is tanítóként végzett, sőt hozzám képest ő tanított is alsós tanítóként.  Mégis, ahogy a gyerekei iskoláskorhoz közeledtek, úgy döntött, hogy otthon fogja tanítani őket. 3 kisgyereke van neki is. Talán a blogomon olvasta, talán máshonnan jött az ötlet, de felajánlotta, hogy csinálhatnánk ezt az otthonoktatást közösen. Így múlt héten elkezdtük a közös projektünket, hétfőn ő vigyáz 6 kisgyerekre, szerdán pedig én. Ez több szempontból is hasznos. A gyerekeink rendszeresen együtt vannak, megismerik egymást, és ha nem is értenek mindenben egyet, igyekeznek alkalmazkodni egymáshoz.

Édesanyám mondta, hogy ő óvónőként nem sokszor avatkozott bele a konfliktusokba, mert a gyereknek erős motivációja van a megegyezésre, ha nem akar egyedül játszani. Én szülőként is sokszor rájuk bízom a döntést, amikor valamelyikük javára kellene döntenem. Igyekezzenek ők megegyezni és akkor senkiben nem marad meg az igazságtalan ítélet érzése.  Nem mindenkivel könnyű zöld ágra vergődni, de mindenkivel meg lehet próbálni.

A másik szempont, hogy az egyik napon mi anyukák is egy kicsit egyedül vagyunk. Én egyik alkalommal bevásároltam, másik alkalommal rendet raktam.  A gyerekek úgy látom kezdenek összebarátkozni és szerintem egyre többet beszélnek is egymással. Hol magyarul, hol angolul. Az az elképzelés, hogy a mi házunkban magyarul beszélünk, a Zsófiéknál pedig angolul. Remélem ez elindítja a lányokat is a nyelvtanulás útján. Legutóbb Kamilla tanult is valamit, talán nem pont azt, amire a Zsófi gondolt. 😉 Egész délután csak azt dünnyögte: Clean up, clean up: rendrakás, rendrakás. 🙂

Kedden voltunk a női Bibliaórán. Én nagyon örülök, hogy szeretettel és törődéssel fordulnak felém, a tanítást is igyekszem követni, bár az előadó stílusa még mindig kicsit szokatlan, de nem szeretném, ha ez a szívem megértésének az útjában állna. A gyerekek mostanra már nagy várakozással néztek a keddi nap elé. Ilyenkor van egy kedves gyerekvigyázó, aki szinte csak velük van, csak egy másik kisfiú van ott még. Szóval Miss Tina igazán odafigyel rájuk, próbálja megérteni őket és ezt most 2 gyönyörű rajzzal igyekeztek meghálálni. Amikor olyan helyre megyünk, ahol nem beszélnek magyarul (pl a könyvtár), azt szoktam mondani, hogy ez az ő angol órájuk. Kijelentették, hogy Miss Tinával lenni a legjobb angol óra. 🙂 Ennek nagyon nagyon örülök.

Csütörtökön rendszeresen járunk a könyvtárba. Azt hiszem csütörtökön átjöttek a másik magyar család gyerekei is. Jót játszottak, gyurmáztak együtt.

Szombaton elmentünk egy használt bútor boltba. Igazából ez egy misszió filléres boltja. http://www.marketstreet.org/thriftstore.asp, Olyan bútort nem találtunk, ami igazán jó lenne, csak apróságokat és egy klasszikus lányos gyerek hintaszéket találtunk. A lányok beleszerettek, és néha odaengedik Endrét is. 🙂 Délután gondoltam elmegyünk egy kicsit, hogy apa tudjon egyedül bútort szerelni. Elmentünk a gyülekezetből megismert amerikai család legnagyobb gyermekének a focimeccsére. Az eddig sorozatosan kikapó csapat most 2 gólt rúgott és nyert!! Aminek kifejezetten örültünk, hogy kisbarátunk Sylivia rúgta mind a 2 gólt! 🙂 Go Sylvia, go! – a lányok ezzel a felkiáltással aludtak el. Ami ezután következett csak tiszta kegyelem és áldás volt. Elmehettünk hozzájuk és a lányok játszhattak, beöltözhettek sőt még ajándékokat is kaptak. 🙂

Viola az autóban:
– Anya az a baj, hogy mi olyan sok mindent kapunk, és ezért azt érezzük, hogy  Urak vagyunk. Nem kellene ilyen sokat kapnunk.
-Hát ezen könnyen tudunk segíteni. 🙂 Igaziból nem biztos, hogy az a baj, hogy sok mindenetek van, inkább meg kellene tanulni adni. Látod Sylvia és Maddie is milyen kedvesek és bármit odaadnak, matricát, színezőt, babát.
Zárójelben: Jól hangzik ez, de azért ez egy kemény lecke lesz mindannyiunknak.

Ja, Amerikában vagyunk és holnap Halloween! Boo!

Halloween

Halloween

Mindennapok

Valami nagyon elmélkedős messziről induló bejegyzést szerettem volna, de olyan messziről kezdtem, hogy idő kell, mire a végére érek. 🙂  Akkor inkább egy kis beszámoló:

Találkoztunk azzal a családdal, akik nagyon kedvesen meghívtak minket az otthonukba, itt a városunkban. Tipikus amerikai ebéd volt. Hot dog, hamburger, sok saláta, és alma must (apple cider). A család egy érdekes és talán tipikusan vegyes amerikai kombináció. Spanyol ajkú anyuka és egyiptomi apuka akik már nem igazán beszélik az anyanyelvüket, a gyerekeikhez is csak angolul beszélnek. A 3 lány nagyon édes és kedves volt. A gyerekek mindenféle párokat alkotva, hol színeztek, hol énekeltek, hol bújócskáztak, kergetőztek, beöltöztek  szóval jól elmúlatták az időt. Elég sokáig maradtunk. Mi szülők is úgy hiszem elég hasonló gondolkodásúak vagyunk, jót beszélgettünk. Végül is elkísértük őket a legnagyobb lány focimeccsére. Nagyon örültek, hogy velük megyünk, én meg csak ámultam bámultam a kedvességükön. Hogy vizet adtak, amíg kocsival odaérünk, vagy hogy az anyuka megkérdezte, hogy esetleg kérem-e az ő másik babakocsiját, hogy Endrét abban altassam. Igazán megtisztelő volt a kedvességük és a figyelmük. Másnap a gyerekek nagy örömmel üdvözölték egymást a gyülekezetben.

Traktoros szekéren

Traktoros szekéren

Hétfőn Kolumbusz nap volt, aminek azért örültünk, mert a hétvége olyan sűrű volt, hogy akkor inkább hétfőn mentünk farmot látogatni. Ilyenkor az aratás végén a tanyák megnyitják az ajtajukat és különböző mókás dolgokkal szórakoztatják a gyerekeket.  A mi tanyánkon volt traktoros kocsikázás, állatsimogatás, tökszedés, kukoricásban labirintus, és egy klassz szalmabálákból épített játszótér.

Fairfield Farms

Fairfield Farms

Kedden a női órán közös ebéd is volt. Ez egy nagyon jó ismerkedési lehetőség volt és finom ételek. 🙂

Csütörtökön rendszeresen járni fogunk a könyvtárba. Feliratkoztunk az egyik foglalkozásra. Kicsi gyerekeknek olvasnak fel, közben van megmozgatós feladat is, meg énekek, meg kérdések, hogy minél jobban részesei legyenek a gyerekek a foglalkozásnak.  A lányok először húzódzkodtak, hogy nem akarnak bejönni. Igaziból nem készítettem fel őket arra, hogy bár Endrét írtam fel a csoportba, de szeretném, ha ők is bent ülnének. Így utólag meséltem el nekik, hogy ez tulajdonképpen az ő angol órájuk. 🙂

Aznap volt a 15. házassági évfordulónk. Hihetetlen, hogy ennyi év eltelt, sok sok kaland volt már eddig is, volt amit jobban vettünk, volt, amit kevésbé talpraesetten, de úgy érzem, hogy ez a mostani egy igazi közös kaland ezért ezt a 15 évet is jól megkoronázza. 🙂

Házassági Évforduló

Házassági Évforduló

Másnap elautóztunk a barátnőmhöz Old Bridge-be. Ez volt eddig a legnagyobb kalandunk. Kicsit félelmetes, de nagyon kegyelmes is. Majd erről külön a kulturális sokk címszó alatt fogok írni. 😉

Noémivel és a kisfiával

Noémivel és a kisfiával

Az ezt követő hétvége csak bútorszerelésből állt. A fiúk nagyon keményen dolgoztak.

A fiúk együtt dolgoznak

A fiúk együtt dolgoznak

A lányok meg közben rajzoltak festettek, ragasztottak, gyurmáztak és átrendezték a lakást.

P1110730 (640x480) P1110731 (640x480)P1110736 (640x480)

Hát igen kérem, nálunk mindennap történik valami. 😉

Birtokba venni, azt ami a miénk

Ez a cím elég furának hangzik, ha csak úgy ide csöppen valaki az Internetről. Viszont olyan kérdéseket feszeget, hogy: Mire is vagyunk teremtve? Mi az életem értelme? Mi adja a szenvedélyt az életemben? Merre felé indulok a válaszutakon? Hogyan tudom a legtöbbet kihozni magamból és a lehetőségeimből?

A keddi női Bibliaórán megkérdeztem, hogy van-e email listája a csoportnak? Nincs, de te szeretnél csinálni? Hát miért is ne. 🙂 Szóval aznap létrehoztam a Crossing Ladies email listáját. Ha-ha, kezdem otthon érezni magam. 😀

Mi az ami igazán szenvedélyessé tesz engem? Hú elég sok minden.

Az oktatás és a nevelés. Biztosan az anyatejjel szívtam magamba ezt, mert már a nagymamám is nagyon szerette a kisgyerekeket és anyukám egész családja rajong a gyerekekért, van, aki tanulta, van aki csak zsigerből nagyon ügyesen bánik a kicsikkel. Emlékszem én is már egész kicsi koromban (8-10) vonzódtam a kisebb gyerekekhez. Amikor pedig a szakmámnak tanultam, az éles helyzetekben sokszor éreztem, hogy csak úgy a megérzésem segít megoldani egy egy helyzetet. Na azért szülőként nem tudok minden pillanatban ilyen szépséges eredményeket felmutatni, de igyekszem sok mindent átgondolni és akár változtatni is ha kell.  Most olvastam egy cikket egy mexikói tanárról, aki teljesen új módszerekkel közelítette meg a tanulást és kimagasló eredményeket ért el. http://www.wired.com/business/2013/10/free-thinkers/

Aki ennek a mexikói tanárnak az inspirációja volt egy indiai professzor már engem is sokszor fellelkesített. Szuper, hogy ennek a videónak van magyar felirata: http://www.ted.com/talks/sugata_mitra_the_child_driven_education.html és ez is nagyon jó: http://www.ted.com/talks/sugata_mitra_build_a_school_in_the_cloud.html  Szóval ahhoz hatalmas hit kell, hogy egy rendszerből ki merjen lépni az ember és azt mondja, hogy lehet jobbat is csinálni, mint a rendszer. Én ennek a határán ingadozom ide és oda. Ma Viola elmesélte, hogy szeretné, ha elmennék otthonról, hogy ő olyan lehessen, mint egy anyuka, mert neki csak olyan sokára lesz gyereke és már most ki szeretné ezt próbálni. A napokban azt is elmesélte, hogy szeretne néha egyedül lenni és hány szobára lenne szüksége, hogy mindenféle vágyai (pl egyedül elmélkedés) valóra váljanak. Az alsó fürdőszoba most kozmetika és fodrászat, ahol tetoválásokat és műkörmöket készít a tesóira. Kamillának hatalmas rózsás és szívecskés golyóstollrajzok voltak a lábán és a kezén, mire rájöttem erre. 😯 Endre cuki autót meg egy szívet kapott.  😉 Az a félelmetes, hogy már két éve arról beszélt, hogy ő szeretne egy külön házban élni a kertben. Igaziból nem tudom eldönteni, hogy jó-e hogy ennyire vágyik az önállóságra vagy sem…

A másik szenvedélyem az emberek. 🙂 Mire is gondolok. Hát a Babamama email listára, a PécsiRitás Olvasókörre, meg a Crossig Ladies email listára, meg a sok házicsoportra, imádságokra, és talán a tanításra is. Vagyis nem csak elméletben szeretek az emberekkel kicsikkel és nagyokkal foglalkozni, hanem szeretek kapcsolatban lenni , sőt (mint a lányom) néha irányítgatni is.

Következő olyan dolog, ami sok minden lelkesít, felindít az a Zöld Életmód. Az étkezés, a szemetelés, a mosás, a tisztálkodás, növénytermesztés , gyógyítás terén mindig keresem a természetes, takarékos és egészséges dolgokat.

Kép

Van egy szuper tisztító szerem, ami gyümölcsök maradékából, héjából erjesztéssel készül.  Ez a cikk leírja az elkészítését és a felhasználási lehetőségeket:  http://antalvali.com/boszorkanykonyha/hazi-enzimes-tisztitoszer.html Itt pedig egy kép az épp folyamatban lévő érlelésről.

A következő, aktuális szenvedélyem az alvás. 🙂 Ám szerintem ez csak a hiányállapot miatt lehet. 🙂

Puszi mindenkinek

Címkefelhő

%d blogger ezt kedveli: