KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘hit’

Próbák

Az élet, és hiszem, hogy a keresztény lét az soha nem állóvíz. Ha nem mész előre, akkor szép lassan beszippant az élet, a mindennapok. Ha minden klasszul összepasszol az életedben, akkor semmi nem fog változásra ösztökélni.

Egy kicsit így éreztem, amikor az elmúlt hónapokban túl sok felelősségteljes döntést kellett hoznom más emberek életére vonatkozóan. Igen, elvállaltam egy olyan szerepet, amire úgy éreztem, hogy van elhívásom, de mégis nincsenek meg a megfelelő eszközeim. És akkor itt jön a kérdés, hogy vajon vállalok-e olyan kockázatot, hogy akár el is bukhatok egy adott helyzetben, hogy felvállaljam  a saját sebezhetőségemet, hogy aztán mégis Isten legyen, aki kimagaslik.

Volt 1-2 helyzet, amiben meggondolatlanul cselekedtem. Bölcstelenül. Ez nagyon jó kis figyelmeztetés most az utamon. Biztosan ismeritek azt az érzést, amikor a vezetés rutinná válik és egy ponton azt hiszed, hogy a kocsi már magától megy. Szépen kialakított ábrándokkal beszőtt életembe hirtelen konfliktusok, kiábrándulások, félreértések, pártoskodás lépett be. Olyan volt, mintha hirtelen pofára estem volna. És akkor ebben a keszekuszaságban meg kell találni a kiutat. Össze kell szedni magam és konfrontálódni kell. Bocsánatot kell kérni és újra kezdeni megint. Megalázkodni és belátni ha nem jól döntöttem, vagy nem jól kommunikáltam.

Van egy kedves barátnőm, aki még az ág is húz. Amúgy nagyon nagy szíve van, nagyon szeretne Isten tetszésére élni, de ha a számára fontos dolgokat veszélyeztetve érzi, akkor elkezd passzív agresszívan viselkedni. Nem mondja ki mi az érzése, de tudat alatt máshogy viselkedik és dönt, mint amit a szavai kommunikálnak. Nagyon sokat rágódtam, hogyan közelítsem meg. Vajon miért viselkedik így stb.. És akkor fura módon olyan helyzetekben találtam magam, ahol nem tudom asszertíven elmondani a negatív érzéseimet, lenyomom a dolgokat, aztán meg akna munkába kezdek. Na nem direkt, hanem szinte tudattalanul. Lásd meggondolatlan tettek. Félelmetes. De azért jó. Jó, hogy megláttam, jó, hogy ha megismerem magam. Jó hogyha tudom, hogy Isten még nem végezte el a jó munkát bennem. Ha látom, hogy még mennyi mindent kell kidolgoznia bennem, hogy igazán szabad lehessek.

A szégyentől, az aggódástól, önmagamtól is.

Jakab 1: 2-5

Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

 

 

 

Belső megújulás

Isten nagyon jó. Ehhez nem fér kétség. Ha őszintén keresed az áldásokat az életedben, akkor egészen biztosan meg fogsz győződni arról, hogy Isten jó.

Pár hete a gyülekezetünkben volt egy év indító alkalom. Ilyenkor a lelkész el szokta mondani, hogy mi a víziója, milyen tervei vannak a következő évre. Idén ez máshogy történt. A pénzügyi tervezés helyett, azt mondta, hogy az a vágya a jövőre nézve, hogy a gyülekezet többet olvassa a Bibliát, Isten szavát.  Statisztikákat is mondott, hogy a milyen ijesztő nagy arányban nem olvassák naponta a Bibliát – a keresztények. Megfeddve éreztem magam. Nagyon sok jó dologgal veszem magam körbe, mint hívő barátok, könyvek, rádió, dicsőítő dalok. De őszintén a napi olvasás valahogy kikopott az életemből.

Másnap viszont nem halogattam a dolgokat, és természetesen Isten nem tartja magát távol tőlem. Ha távolság keletkezik az soha nem az Ő hibája. Azt is tapasztalatból tudom, hogy nagyon egyértelműen tud szólni az Igéből. Elkezdtem olvasni, úgy hogy keressem az üzenetet. Egy egy kis szakaszban. A korintusi levélben megtaláltam, Jeremiás könyvében is, Zakariással kicsit nehezen boldogultam, de aztán jött az Apostolok cselekedetei 10. fejezete. Olyan sok minden élővé vált hirtelen.  Aztán most pénteken én vezettem az áhítatot a tanulócsoportunkban.  Ezek mindig nagyon izgalmas alkalmak, mert tudom, hogy Isten ilyenkor mindig ott van.

Ahogy készültem gondolatban, hogy mit fogok mondani, tanulmányoztam az igéket, visszarepültem az időben 12 évet, amikor Viola született:
Otthon voltam, a nyüzsgéssel teli életem, hirtelen 180 fokos fordulatot vett. Néha nálunk volt a házi csoport. Volt 1-2 hihetetlen áldott alkalom is. És világosan emlékszem, hogy egyik nap egyszer csak bevillant és egyértelmű lett, hogy Istentől megkaptam a tanítás ajándékát. Vegyes érzések áradata hullámzott át rajtam. Frusztrált emailt küldtem a barátaimnak, hogy milyen fricskája ez Istennek, hogy nőként, anyaként, kialvatlan friss szülőként pont ezt az ajándékot adja nekem.

OK, most azt mondhatjátok, hogy tanárnak, pedagógusnak készültem, persze, hogy tudok tanítani. Igen, szeretek tanulni, tanítani, de ez mégis sokkal másabb. Ezek olyan mámoros, lélekkel és szeretettel teli pillanatok, amikor  megnyitod a szíved és az életedet, hogy mások Istenhez közelebb kerülhessenek. Hirtelen átláthatóvá válsz.

Ez pedig egy nagyon felszabadító érzés.

A mindennapokban sokszor szembesülök ez elégtelenségemmel, a tökéletlenségemmel. Elfelejtem, elnézem, összekeverem, elhagyom, türelmetlen vagyok, felemelem a hangom…

Ekkor rátekintek és csoda történik: a fényessége nem árnyékot hangsúlyozza az életemben, hanem átlátszóvá tesz. 

the_hug

http://www.philiphowe.com/chrishopkinsstudio/id74.html

2 Kor. 5:14 Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket.

Hála és boldogság

Ha mér egy ideje olvastok, akkor tudjátok, hogy bátran vállalom hogy a boldogság keresésesnek szentelem sok időmet és energiámat. Mindenki ezt teszi, amúgy, csak van, aki bevallja van aki meg nem. 🙂

Szóval az utóbbi időben egyre több olyan jelet veszek észre, olyan dolgok jönnek az utamba, amik segítenek megtalálni és remélem alkalmazni is a válaszokat.

  1. Imádság

    Azzal, hogy megosztod az életedet, a szíved fájdalmát, azzal elég sérülékennyé teszed magad. Ugyanakkor pont ez a gyengeség, sérülékenység, sebezhetőség kell ahhoz, hogy Isten hatalmas munkát tudjon elvégezni az életedben. Vannak olyan emberek az életemben, akik imádkoznak értem és felemelnek és Isten elé viszik ami nekem fontos velem és értem.  Hihetetlen. És csodálatos. 🙂

  2. Pozitív gondolatok

    Hatalmas áldás az hogy a kocsiban keresztény zenét hallgathatok, akár dicsérhetem Istent, ha úton vagyok. (sokat vagyok úton) És vannak keresztény tanítások is. Mostanában egyre többet hallgatom Joel Oesteen-t. Eleinte furcsa volt, mert sokkal filozofikusabb tanításokat szoktam meg, ő pedig inkább olyan mint egy motivációs előadó. DE, akkor is Istenre irányítja a figyelmed és valahogy megnyugtat abban, hogy Istenben bízni jó.

  3. Hála

    Persze ti is tudjátok. 🙂 Mégis hadd irányítsalak titeket olyan bölcs emberekhez, akik szinte tapinthatóvá teszik ennek az erejét számunkra.

    Placid Atya:

    David Steindl-Rast szerzetes

    Mind a ketten a halál árnyékának a völgyében tanultak meg hálásnak lenni.
    Majd megpróbálom összefoglalni, amit David Steindl-Rast mond 90 év tapasztalattal a háta mögött.  Egyet kiemelnék: legyél jelen a pillanatban és lásd meg annak a szépségét. 🙂

Isten nagyon jó. Mindent megadott számunkra, ami az Istenfélő kegyes élethez kell. A kegyelmét, a jóságát minden nap. Mindent a javukra tesz, minden nehézség a mi érdekünkben történik. Minden nehéz helyzetben ott van és oda lehet hozzá fordulni. Soha, de soha nem hagy el!

 

 

Az élet értelme

A gyülekezetünkben témakörök alapján szokott tanítás lenni. Volt nemrég egy pár alkalom, ezzel a címmel: “Mi az életem célja?”. Nagyon szeretem a lelkipásztorunk kifejezésmódját; vicces, határozott, mély és érzékeny is. A Női Bibliaórán pedig János leveleit tanulmányozzuk. Tanulunk a szeretetről, a közösségről, az összetartozásról. Ezek persze elindítják a gondolataimat, megmozgatják az érzéseimet és végül kicsúcsosodnak egy ölelésben, vagy egy beszélgetésben, egy elmondott imában. Az tanítás üzenete távirati stílusban a következő:

FOGADD EL ISTEN SZERETETÉT, éld át, hadd hogy átformáljon
SZERESD AZ EMBEREKET, még azokat is, akik téged nem szeretnek
TEDD ŐKET MAGADNÁL IS FONTOSABBÁ, legyél készen a másik mellé lépni

Talán az élet tényleg egy végtelen kirakó, aminek a darabjait csak menet közben kapod meg, fedezed fel. Számomra egy másik kis puzzle darab kezd a helyére esni. Szerves részeként az előző üzenet megélésének.

A megbocsátás 3 lépése:

Valahogy már az advent alatt, vagy a Karácsonyi időszakban, de elöntött egy fajta váratlan békesség és elégedettség. Haha lehet, hogy hat a sok fajta magnézium, amit most hatalmas adagban veszek magamhoz. 🙂 Ez is egy áldás, hogy van lehetőségem a testem ásványanyag hiányát pótolni. Mindenesetre olyan sok okot találok arra, hogy boldog legyek. 🙂 Például, ahogy a kis 4 éves imádkozik és hálát ad minden kis dologért. Ahogy a nagylány süt vagy zongorázik. Ahogy a édes kis középső küzd, hogy megtalálja a saját hangját, barátait. Ahogy a Szerelmes meghallgat vagy mellém áll.

Köszönöm a figyelmeteket, ezért is hálás vagyok.

 

 

 

 

to be or not to be…

… happy? Legyünk vagy ne legyünk boldogok? Fura kérdés, nem?

Kb egy hete beszélgettünk egy kis társaságban. Nem ismerem túl jól ezeket az embereket, csak azt tudom, hogy egyikük egy fundamentalista gyülekezetbe jár, talán a másik is. Az egyik hölgy elmesélte, hogy a testvére válófélben van a börtönben ülő férjétől. Nehéz kérdés, mert hát a pasi nem mindent csinált jól az életében, de a feleség is azt ígérte, hogy jóban-rosszban ki fog majd tartani. Meg hát ugye Isten utálja a válást. A legnagyobb problémája az volt, hogy a nővére egy olyan karizmatikus gyülekezetbe jár, ahol mindent ígérnek az embernek, de szerinte new age beütéssel. A legfőbb rossz mégis az volt, hogy a nővére csak azért jár ilyen helyre, mert b o l d o g akar lenni. És ezt olyan hangsúllyal, minta ez lenne a világon a legnevetségesebb törekvés.

Compassion

Csöndben voltam. Úgy ültem ott, mintha a nővére lennék.  Arra gondoltam, hogy én is szeretnék boldog lenni. Igen, keresem az utat a lelki nyomoromból. De ha ez csak egy megbotoltató kő az ő szemében, akkor meg se szólalok. Ha biztos vagyok benne, hogy a legfontosabb törekvéseim, hogy biztonságba legyek, elfogadjanak, szeretve érezzem magam, számára világi hiúságok, akkor biztosan nem értené meg, amit mondani akarok. Igen, bevallom new ages dolgokat is nézegetek (érdekes, hogy milyen szépen visszavezetnek Istenhez. 🙂 )

Meg persze arra is gondoltam, hogy valaha én is így beszéltem. cryKategorikusan, feketén fehéren, mint aki tudja mi a jó és mi a rossz. Á ez a barátnőm nem várta meg az esküvőt és már hamarabb összeköltözött a leendőbelijével, na ő meg tuti nem jár rendszeresen semmilyen közösségbe, bezzeg én, bezzeg, ahogy én igyekszem. Most szégyelltem magam, az ő helyében is. Mert sok gondolat és érzés ott volt a levegőben, de valahogy Isten szeretete az nem.

 

 

 

 

Összefonódás

XNagyon furcsa toporgással vártam a visszautat. Kedves Szerelmesem már nagyon elhagyatottnak tűnt a telefonban és már én is reméltem, hogy megölelhetem és, hogy majd megint a magam dolgait rendezgethetem. Pedig különleges helyzetben voltunk, ajándék volt a lakás, ahol tartózkodhattunk, ajándék az autó, amit használhattunk. A rokonaink ugrásra készen várták, hogy mikor melyikünkkel tölthetnek egy kis időt. Sok finom ételt készítettek nekünk. Ez az egyik, ami nagyon hiányzik, a magyar ízek és a jó hangulatú családi ebédek.

Sok barátommal találkoztam, ami nagyon szuper volt. Nincs is bennem semmi keserűség ezzel kapcsolatban. Mert a barátságokról már megtanultam egy univerzális dolgot: nem számít sem az idő, sem a távolság, csak az, hogy rokonlelkek vagytok-e. Úgy érzem hogy például drága Daisy barátnőmmel, aki pár hónapig volt szobatársam valamikor majd 20 éve, bármikor le tudnék ülni beszélgetni és pár perc múlva teljesen együtt rezegne a lelkünk. Tudtátok, hogy akik egy hullámhosszon vannak, azoknak valóban összehangolódnak az agyhullámai? 🙂

A családjainknak nagyon fáj, hogy nem lehetnek az életünk részei. Igen, ez sok szempontból fájdalmas is, de úgy érzem, hogy ez azért is sokkal rosszabb nekik, mert nehezen fogadták el mindig is, hogy felnőttünk és a saját hibánkat elkövetve, a saját életünket éljük. Annak idején biztos örültek is, hogy összeházasodtunk, de valahogy mégis megakartak tartani maguknak. Az én családom engemet, a Kedvesem családja őt.  Most nagyon rossz azzal szembesülniük, hogy elszakadtunk.

A kötődés nagyon fontos az ember életében, az anyához való ragaszkodás az első és legfontosabb állapot a kis csecsemő életében. Mégis azt mondják, hogy a “jól kötődő” gyerekek szebben és hamarabb leválnak a szüleiktől. Meg van az a biztonságuk, amit abból a kötődésből kaptak, hogy bármerre megyek, bárhol vagyok vigyáznak rám. (Isten vigyáz rám.) Pécsi Ritának vannak nagyon jó előadásai a kötődésről is. Egybe belehallgattam régen, de aki teheti személyesen hallgassa meg őt. 🙂

A mi közös életünkben mindig is volt egy olyan “földöntúli” összefonódás, ami mindent felülírt. Hiszem, hogy valóban egy hármas fonál tart össze minket.

Préd 4,9-12 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.

PrintMinap odabújtam a Kedvesemhez és mondtam, hogy igen nehéz arra gondolni, hogy lesz majd egy nap, amikor a gyermekeink majd nem hozzánk, hanem a társukhoz fognak jobban ragaszkodni. Valójában pedig erre akarjuk jól felkészíteni őket. Hogy majd a felnőtt életüket, a kapcsolataikat belátással, együttérzéssel, kedvességgel megtöltve éljék meg. Hogy hűségesek és ragaszkodók legyenek. Hogy kitartsanak, akkor is, ha épp nem a gazdagság és az egészség szakaszai vannak. Hogy a másikat maguknál többre tartsák.

Álmodozom… pedig ez nélkülem, nélkülünk nem fog megtörténni.

Úttörő vagy pionír

pioneer

Nem csak a mi dicső gyerekcsapatainkat hívták úttörőknek, hanem az első telepeseket, akik az amerikai vadnyugatot meghódították. Nem volt könnyű dolguk. Csupa járatlan út, műveletlen föld, mindent maguknak kellett elkészíteni.

Én is pionírnak érzem magam. Ugyan nem azért mert itt előttem senki nem járt hanem mert én még nem jártam itt és számomra ez teljesen új környezet, ahol meg kell harcoljam a magam harcait.

Mikor eldőlt, hogy kiköltözünk nagyon nem akartam eljönni. Nagyon sok aggodalom és félelem volt bennem. Féltem attól, hogy egyedül kell majd csinálnom egy csomó dolgot. Egy kedves barátunkkal beszélgettünk és azt javasolta, hogy próbáljam úgy látni ezt a helyzetet, hogy mit tudok ebből nyerni, mire lesz ez jó, hogy tudja jó irányba megváltoztatni az életemet. Kérdezte, hogy mit remélek ilyen formán ettől a változástól. Azt válaszoltam, hogy remélem, hogy önállóvá válok. Kerek szemekkel nézett rám és kicsit mosolyogva mondta, hogy szerinte máris elég önálló vagyok, határozott véleményem van egy csomó dologról és ha én szabadjára leszek engedve akkor lesz nemulass. 🙂 Ezek a szavak nagyon sok erőt adtak. Egy másik érdekes kérdése az volt, hogy a félelmeim, azok vajon a saját félelmeim vagy a mások kivetített érzései. Ezt nagyon sokszor nem olyan egyértelmű megkülönböztetni.

Nagyon érdekes élményem az volt, amikor az egyik éves értékelésemben azt emelte ki a főnököm, hogy milyen önálló vagyok. Valahogy eddig a pontig az életemben egyáltalán nem gondoltam ezt magamról. 🙂 Egy csomó olyan helyzet villant be, amikor valaki helyettem vagy nekem csinált meg valamit. Persze leginkább a családomról van itt szó. Valószínűleg ennek a mai önállóságnak a kialakulásához kellett az a 10 hónap, amit fiatal felnőttként külföldön töltöttem. Persze előtte sem voltam egy tömeg gyerek. Emlékeim szerint nem álltam be a nagy klikkesedésbe az általánosban sem. Középiskolában is inkább a különc lettem mint a bulizós. Aztán a főiskola nagyon szuper volt, élveztem az új lehetőségeket de egy magasabb cél érdekében (nyelvtanulás) kihagytam egy évet és Angliába mentem. Na ez egy igazi jó kis bulis időszak volt. 🙂

Nagyon sok érdekes dolgot hallottam Pécsi Ritától,arról hogyan alakul ki az önálló egyéniség. A kisiskolás korban kezdődik el az a folyamat, amit ő a döntésképesség kialakításának hív. Érdemes meghallgatni a következő riportot, mert nagyon jó támpontokat ad.

Döntésképesség

Sok minden előfeltétele van annak, hogy valaki jó döntést hozzon, például, hogy a szempontokat észre vegye. Ám ahhoz, hogy meg hozza magát a döntést 4 fő dologban kell erősnek lenni. Ezek a pillérek nem minden felnőttben sem vannak meg, de a személyiség fejlődése egy soha véget nem érő folyamat, értem ez alatt azt, hogy sok pozitív élmény, esetleg mások bizalma, mások támogatásával később is képessé válhatunk döntéseket hozni. A pillérek:

  • Önbizalom: legyen lehetőség megtapasztalni, hogy tudok, hibázás lehetősége, újrakezdés lehetősége
  • Önállóság: egyedül  képes vagyok rá, a sok szabály bizalmatlanságot sugall
  • Öntudat: legyek szereplője a saját életemnek, érezzem, hogy befolyásolom a környezetem, alkotás!
  • Önkontroll: saját indulatomat, hangulatomat tudom befolyásolni, lelkesíteni tudom magam 🙂

A gyerekeink életében is nagyon nagy feladat ez, de egy felnőtt számára nagyon fontos vagy az erős hit, amikor is Isten lép az őt biztató személy helyére, vagy olyan emberi környezet, amiben ezek az önerők meg tudnak erősödni.

Úgy érzem, hogy most egy olyan pontján vagyok az életemnek, hogy bízhatom abban, hogy ezek a pillérek egyre jobban megerősödnek. 🙂 Az amerikai barátnőm már szinte mosolyog azon, hogy saját gyurmával gyurmázunk, saját készítésű csokival kínálom és a saját kenyerünket sütöm. A környezetvédelem szerepe az életemben is összekapcsolódik azzal, hogy tudom, hogy befolyással lehetek a környezetemre. Vagy az egészséges életmód melletti döntés is én-erőtől függ. Képes vagyok rá és befolyással lehetek rá.

Nézzetek körül, keressetek egy kihívást és csak bátran vágjatok bele! Menni fog!

Nem saját kép :)

Nem saját kép. 🙂

 

 

 

 

Címkefelhő

%d blogger ezt kedveli: