KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘gyülekezet’

Evangéliumok

Szeretem ezt a gyülekezetet, ahova járunk. Nem tökéletes, persze nem, de milyen emberi szervezet lehet az? Szeretem, hogy vannak olyan kezdeményezések, amik összefogják az embereket. Tavaly a Dániel böjt nagyon erőteljes volt. Több száz ember egyszerre böjtöl, egyszerre könyörög. Jó volt megosztani a reménységeket, nehézségeseket. Jó volt közösen összefogva küzdeni. Idén turbóra kapcsolt a vezetőség (pásztor, vének) nem csak a böjt lesz 21 napig, hanem 40 napos Bibliaolvasási kihívás van. Negyven napon át minden nap 4 fejezetet olvasunk. Mi úgy döntöttünk, hogy az egész család leül és együtt olvasunk, néha beszélgetünk néha nem. Isten szava így is látom, hogy elkezdte a munkát a szívünkben. Ha minden terv szerint megy, akkor a 40 nap végére elolvassuk az egész Új Szövetséget.

Elég régen volt, hogy így ilyen hosszú részeket olvastam volna a Bibliából. Nagyon érdekes és nagyon jól esik újra visszatérni ezekhez az ismerős részekhez. Vannak olyanok is, amik új színben tűnnek fel, vagy nem is emlékeztem rá. A minap megmutattam a gyerekeknek egy nagyon klassz rajzfilm-szerű sorozatot, ami a Bibliát magyarázza. Magyarul is készülnek a részek, de aki bírja az angolt, annak nagy szeretettel ajánlom ezeket a kis videókat.

Most a harmadik Evangéliumnál tartunk, amikor is Lukács írja le a történteket. Most már harmadszorra hallom, hogy hány ezer emberről gondoskodott, és harmadszorra, hogy hány beteget és bénát gyógyított meg. Mindenféle idegrendszeri, szervi, genetikai és mentális problémát egy érintéssel megszüntetett, bocs néha csak a szavával!  A tanítványokat kettesével kiküldte és felhatalmazta őket arra, hogy ugyanazt tegyék amit ő.

Lukács 9:1 és 10
Miután összehívta a tizenkettőt, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és a betegségek gyógyítására. …Amikor az apostolok visszatértek, elbeszélték neki mindazt, amit tettek.

Lukács 10:9
Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített az Isten országa. Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!”

Azt hiszem, ez volt, ami a legjobban megragadt bennem. Milyen hatalommal gyógyított és milyen hatalmat adott a tanítványoknak is! Úgy érzem újra megújul most a hitem abban, hogy Jézus nevére csodálatos gyógyulások és szabadulások történhetnek. 🙂

Ezt a videó is ehhez kapcsolódik:

Jézus azért jött, hogy a szegényeknek, betegeknek, bűnösöknek Örömhírt hirdessen. Isten Királyságát hirdette, ami akkor tud a szívükben megjelenni, ha meglátjuk, hogy mennyire szükségünk van erre.

image2

Az élet értelme

A gyülekezetünkben témakörök alapján szokott tanítás lenni. Volt nemrég egy pár alkalom, ezzel a címmel: “Mi az életem célja?”. Nagyon szeretem a lelkipásztorunk kifejezésmódját; vicces, határozott, mély és érzékeny is. A Női Bibliaórán pedig János leveleit tanulmányozzuk. Tanulunk a szeretetről, a közösségről, az összetartozásról. Ezek persze elindítják a gondolataimat, megmozgatják az érzéseimet és végül kicsúcsosodnak egy ölelésben, vagy egy beszélgetésben, egy elmondott imában. Az tanítás üzenete távirati stílusban a következő:

FOGADD EL ISTEN SZERETETÉT, éld át, hadd hogy átformáljon
SZERESD AZ EMBEREKET, még azokat is, akik téged nem szeretnek
TEDD ŐKET MAGADNÁL IS FONTOSABBÁ, legyél készen a másik mellé lépni

Talán az élet tényleg egy végtelen kirakó, aminek a darabjait csak menet közben kapod meg, fedezed fel. Számomra egy másik kis puzzle darab kezd a helyére esni. Szerves részeként az előző üzenet megélésének.

A megbocsátás 3 lépése:

Valahogy már az advent alatt, vagy a Karácsonyi időszakban, de elöntött egy fajta váratlan békesség és elégedettség. Haha lehet, hogy hat a sok fajta magnézium, amit most hatalmas adagban veszek magamhoz. 🙂 Ez is egy áldás, hogy van lehetőségem a testem ásványanyag hiányát pótolni. Mindenesetre olyan sok okot találok arra, hogy boldog legyek. 🙂 Például, ahogy a kis 4 éves imádkozik és hálát ad minden kis dologért. Ahogy a nagylány süt vagy zongorázik. Ahogy a édes kis középső küzd, hogy megtalálja a saját hangját, barátait. Ahogy a Szerelmes meghallgat vagy mellém áll.

Köszönöm a figyelmeteket, ezért is hálás vagyok.

 

 

 

 

Az első VBS

Vacation Bible School – VBS – Vakációs Biblia Iskola

Ez is egyike azoknak a rövidítéseknek, amik mindenki számára egyértelműek. Mivel Amerikában nagy hagyománya van a gyülekezeti életnek, a nyári biblia táborok is már régen megjelentek. A wiki szerint 1894-ben volt az első ilyen nyári iskola. https://en.wikipedia.org/wiki/Vacation_Bible_School Ezeket amolyan napközi tábornak képzeljétek. A miénk 9-től 12-ig tartott.  Ez kicsit nehéz volt nekünk Endivel. Oda-vissza cikáztunk egész délelőtt. Aztán egyik nap ott maradtunk a közelben és megnéztük, hogy a játszótér közelében hogyan vágnak ki egy fát. Izgi napunk volt nekünk is. 🙂

A gyerekeim szerencsések lehetnek, hogy egy szuper helyen, nagyon kedves és lelkes emberek között tölthették ezt a pár napot. Abban az épületben volt a tábor, ahol az otthontanulós iskolánk van. Volt egy-két ismerős gyerek is. A tini vezetők fantasztikusak voltak. A téma is nagyon jó volt, a sok-sok érdekes kémiai kísérlet nagyon megmaradt a gyerekekben. Rajzoltak, vágtak ragasztgattak. Aztán meg volt csapat verseny is. Tanulták a Bibliai igéket, meg a tini vezetőknek volt vicces próba, amire szintén kapott pontot a csapat. És a nap végén volt a szappanos csúszda. Első körben Kamillát kicsit meg kellett taszítani, de aztán már nagy élvezettel futottak neki.  🙂

11885075_762114910565772_5686157366648590730_n slide

 

Itt vannak még képek:

első nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762114713899125.1073741850.308454025931865&type=3

második nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762546720522591.1073741851.308454025931865&type=3

harmadik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762966170480646.1073741852.308454025931865&type=3

negyedik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.763486550428608.1073741853.308454025931865&type=3

Az ötödik napra már nem mentünk, mert aznap elutaztunk az óceánpartra. Érdekes mennyivel hamarabb oldódnak már a lányok. Már 2 nap után 🙂 barátkoztak és meg ígértették, hogy jövőre is mennek, de akkor mind az 5 napra. 🙂

Alakul már a jövő nyári programunk. 😀

 

Augusztus 2015

Nagyon fantáziátlan cím. Nincs sok energiám ezen gondolkozni most. Sűrű az élet. Hol ide megyünk hol oda, de ritkán vagyunk egy helyben.

Voltunk egy esti fürdős buliban. Ez az otthonoktatós csoportunk egyik tagja szervezte. Érdekes, amikor meghívnak egy ilyen hatalmas házba hatalmas medencével. Vegyes gondolataim vannak. Egyrészt milyen kedvesek, hogy megosztják, amijük van, de közben az is, hogy ez most mennyire magamutogatás…

Mi kedvesen elbeszélgettünk a felnőttekkel. Endi szisztematikusan elfújta az összes gyertyát. Ettek a tábortűznél sült pillecukrot (marshmallow). Érdekes kulturális különbség: a magyarok a tábor tűz körül énekelnek, meg szalonnát sütnek, esetleg a hamuban almát. Az amerikaiak szerintem csak a pillecukrot pirítják és rémtörténeteket mesélnek.   A gyerekek persze nem akartak hazaindulni, de azért 9 után már összeszedtük magunkat.

Voltunk a barátainknál BBQ buliban. Meghívtak több magyar családot vagy félig magyar családot. Ettünk, beszélgettünk, ismerkedtünk, a gyerekek barátkoztak, szaladgáltak, legóztak. A házigazda azt mesélte, hogy ők minden este grilleznek. Hát érdekes módon a mi környékünkön ez nem nagyon jellemző. A környező szomszédaink nem nagyon szoktak grillezni, de bulizni is ritkán. Csöndes utcában lakunk több idősebb lakóval…

Vendégeink is voltak. Gyülekezeti házaspár, nagyon kedvesek barátságosak. 2 nagyobb gyerek mellett 2 másfél éves kis lurkó körül rohangáltak. Anyuka minden 5 percben bocsánatot kért, mert a kicsik után kellett rohangálnia. Hát most ez még nagyon nehéz lehet, mert ilyenkor alig tud az ember másra figyelni, mint, hogy nehogy kiöntsenek valamit, vagy lenyeljenek olyat, amit nem kellene. Ezzel együtt nagyon kellemes társaság voltak. 🙂 A lányaink meg kifejezetten örültek, hogy a gyülekezeten kívül is tudnak időt tölteni, jobban megismerkedni a gyerekeikkel.

Egyik este kaptam kimenőt és találkoztam az egyik szülőtársammal, akivel az otthonoktatós csoportban ismerkedtem meg. Érdekes, mert ő egy nagyon csinos nő, ha messziről nézed, akkor olyan kimértnek és távolságtartónak tűnik, de hosszú perceken át olyan figyelmesen hallgatta a mondani valómat, hogy később már kerestem a társaságát. Most hogy más keretek között is találkoztunk és megismerhettem a hihetetlen életútját örülök, hogy a sors összehozott minket. Érzem, hogy mennyivel gazdagabb az életem, hogy ismerhetem őt. 🙂

Kezdeményeztem egy találkozót a női bibliakörnek is. Kb 10 jöttek hozzánk látogatóba. Egy délelőtti kerti parti volt, sok finom étellel és jó beszélgetésekkel.

Ez egy szuper sűrű hét volt. Elmentünk a Hopatcong tóhoz a Zsófiékkal, előző héten voltunk ott egy másik magyar családdal is. Melegben nagyon kellemes a vize. Bár elég kicsinyke helyen lehet megfürdőzni. Homokos part, szép erdős környezet.

Másnap elmentünk az Óceán partra. Elvileg a szomszéd nénivel mentünk volna, de volt valami félreértés, így én elindultam a 3 gyerekkel. Sajnos elég borús idő volt, fújt a szél is. Egy gyors zivatar után összepakoltunk, aztán hazafelé olyan felhőszakadás volt, hogy nem láttam az autópályán semmit. Inkább kiálltam és mikor csendesebben esett haza autóztunk. A lányoknak nagyon tetszettek a hullámok, Endre inkább félt tőle, meg a sós víz nem is tetszett neki. 🙂

Következő nap látogatóba mentünk egy magyar családhoz. Nagyon kedvesen fogadtak minket. Velük tervezünk egy közös sátorozást a jövő hétre. A csajok a medencéjükben áztatták magukat egész délután Endre meg a lovagi felszerelésekkel meg kardokkal tőrökkel játszott. Időben haza szerettem volna indulni, de a házigazda tanácsára vártunk még, mert az egyik legnagyobb autópályán kellett volna menni, ahol hatalmas dugók szoktak kialakulni. Hihetetlen, de sokszor ez 6 + 6 pályás autópálya is bedugul. Maradtunk még és így megvendégeltek minket egy kis jókai bablevessel vacsorára. Aztán a fiúk egymással versengve ajánlgatták Endinek a kardjukat kölcsönbe. A gyerekeim a főtt ételtől olyan boldogok lettek, mint más valami pénznyereménytől. Én meg csak csodálkozom, amikor látom, hogy mennyire nagylelkűek és adakozók egyes emberek. Ez mindig nagyon elgondolkoztat, hálára indít és ösztönzőleg hat rám.

Vasárnap Zsófi barátnőmmel NY-ba szerettem volna menni egy magyar népzenei koncertre és táncbemutatóra. Elég meleg volt aznap és hát Zsófinak elég nagy pocakja, így végül is egy közeli városba mentünk egy festős buliba. Vannak itt ilyen laza helyek, ahol csoportos festegetést csinálnak az emberek. Kaptunk egy vásznat, volt egy mintakép és a csoportvezető lépésről lépésre vezetett minket.  Közben lehet beszélgetni, enni inni. Azt hiszem van még borkínálata is helynek. Mi Zsófival csak kombuchát iszogattunk. 🙂 Még egy kulturális érdekesség: mindennek van egy emléknapja, a hot-dognak, a fánknak, a mustárnak, a testvéreknek, a balkezeseknek, a lustálkodás napja, Frankenstein napja, bárminek, ami eszetekbe jut… Hát amikor Zsófival mentünk az a épp a barátság nap volt. Nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 És fel is került a kép a falra.

Aztán újabb medencés buliban voltunk. Most a női biblia kör találkozott megint. A gyerekek már egyre bátrabbak a vízben. És nagyon hálásak voltak, hogy egy másik kislány is eljött.

Aztán itthon lenni is jó. Néha lehet mosni főzni takarítani is. 🙂 Megint tartottunk egy klassz családi napot. A rendrakás után elmentünk az erdőbe, majd megnéztük a Csingiling és a Kalóztündér című filmet. 🙂 Ma Viola apával járta a nagyvárost. És már csak hármat alszunk mielőtt az Ígéret Földjére indulnánk…

Lendület

Lendkereskes autó

002lendkerekes

 

Nem tudom ma gyártanak-e még ilyen kocsikat.  Amikor a gyerekeim találkoztak néha ilyennel elsőre nem is tudták, hogy hogyan működik. Mert nem triviális, előbb hátra kell húzzad, aztán irányba állítani, majd leengedni. És akkor majd megy magától.

Ez villant be. Az elmúlt pár hete átgondolva, amióta visszajöttünk.

Megérkeztünk. A gyerekek le sem akartam Apáról szállni, napokig. Én meg csak szomorkodtam, kifele, befele. Tüsszögtem, majd elkezdett folyni az orrom, viszketni a szemem. Bekentem az arcom levendula olajjal. Lehet hogy kicsit sokkal is, vagy megfogtam volna valami növényt? Megint? Zsófi hozott egy arcdiagnosztika könyvet kölcsön. Az arcod anyajegyei, sebei ráncai milyen szervi problémára utalhatnak. Mire estére e tükörbe néztem már kis pöttyök voltak az arcomon. Ja, lehet, hogy a repülőn ettem össze valamit? MI VAN? Na, jó allergia. Bedagadt a szemem is. Lehet, hogy a dohos szagtól, ami az alagsorba fogadott. Na, ne már, csak nem penészedik a lakás??? Ez a penész üldöz minket? Már 9 éve? UTÁLOM a penészt. Utálom a helyzetemet.

Fáj a szívem is. Megoldatlan konfliktus, fájdalom…

Felkelek és elkezdek paradicsomot enni, málnát, csokit. teljesen tudatában annak, hogy ezeket nem kellene ha allergiás vagyok, lehet hogy mogyorót is ettem. Bevillan, amikor x éve anaflexiás sokk miatt kálcium injekciót kaptam, ami levitte a duzzadást, de nem tartottam be a diétás tanácsokat és  szépséges egész testre kiterjedő csalán kiütéssel végeztem. Csak eszem tovább a szemeteket… Péntek reggel iszonyú viszketés, arc dagadás, pánik. Na jó nem túl nagy, csak féltsen már egy kicsit valaki, foglalkozzatok már egy kicsit velem, a fájdalmammal, na gyerünk már.

Kiöntöttem a szívem, végül is megbeszéltük. Bocsánatkérés. El kell fogadjam, hogy már nem lehet újraélni azt a helyzetet. Szedem a szteroidot meg az antihisztamint. Lassan múlik, lassan engedem el. Nem diétázok. Persze tovább viszket. Hülyeségeket eszek, kukoricaszirup, meg GMO. Mindegy. Minden reggel új elhatározás… vagy az első falatnál elbukik, vagy délben indul el a lejtő… Agh, néha annyira elegem van magamból.

Barátok… hívom is őket, ők is keresnek. Lassan irányba állítom magam. A nyári koncerteken összefutunk gyülekezeti gyerekekkel, a gyerekeim felszabadultak és örülnek az új kapcsolatnak. Ez mindig megnyugtató, ha látom, hogy örülnek. Jönnek az ötletek, ezzel kellene találkozni, azzal beszélgetni, ezt összehozni azzal. Népzenét hallgatok. Két összejövetelt szervezek most: egyet gyülekezeti gyerekes szülőknek, a gyerekeim igényeit figyelembe véve. Egyet a női bibliakörnek. Hiányzik a kedves törődő közösségük. Mind az én nagynénim, meg anyukám. 🙂

Tervezem a jövőt is. Jó lenne festészetet tanulni. Meg énekelni is… tanulni? Vagy csak kiénekelni magam… na azt még kitalálom, hogyan. Szeretném a festményeimet árulni valamilyen formában. Tervezzük a tanévet, ki mit hogyan szeretne tanulni. Én mit szeretnék tanítani. Tanmenetet kell írjak a Co-opnak is. Angol nyelvtant kell majd tanítsak. Jó lesz, csak még jól ki kell találjam. Lehet, hogy Amerikában is vannak szomatodráma csoportok? http://szomatodrama.hu/ Ezzennel kérem szépen meg is érkeztem Álomországba. 🙂

Ma családi napot tartottunk. Először együtt rendet raktunk . 🙂 Anya sikál, mosogat, majd vigasztal, könyvtárba szalad oda-vissza. Filmet nézünk, társasozunk, akadálypályázunk és beindul  csikiszörny is.  Hirtelen mintha begyorsultak volna a dolgok.

A visszahúzás után, mintha elengedtek volna, most jön a süvítés. 🙂 Csak drukkoljatok, hogy jó irányba. 😀

 

Az élet iskolája

LL – (Nem a La Leche Liga rövidítése), hanem egy angol kifejezésé: Lifelong Learning, vagyis egész életen át tartó tanulás.  Ezt legtöbbször a felnőtt oktatással kapcsolatban hozzák szóba és már meg is jelenik szemünk előtt az kb 80 éves bácsi, néni, aki az egyetem padjait koptatja.

Persze gondolom tudjátok hova akarok kilyukadni. 😉 Az elkötelezett otthonoktatók azt vallják, hogy az otthonoktatás már csecsemőkorban elkezdődik, és ugye az extrém képviselők azt is vallják, hogy amilyen természetesen felfedezik a világot a kicsik, ahogy a járást, beszédet, étkezést megtanulják, ilyen természetességgel fognak minden mást is elsajátítani.

Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy látom őket, ahogy nagy örömmel felfedezik az életet.

Mit csinálunk mostanában:
Hétfőn továbbra is van egy közös időnk a Zsófiékkal. Zsófi nagyon rendesen mindig készül valamilyen feladattal, kézműveskedés vagy írás. Nálam általában szaladgálnak, indiánosat játszanak fára másznak, akadálypályán ugrálnak. Legutóbb elmentünk a közeli erdős részre. A két tökmagot is vittük, így a két meg három éves kisfiú is átmászott a kidőlt fatörzseken és felmászott a meredek rézsűn.  A nagy kihívás az volt, hogy végig menjünk a kb 25 méter hosszú csatorna csövön, ami a végén elkanyarodik, így kvázi sötétben kell végig botorkálni rajta. Legutóbb Endre hozta az elemlámpáját, de aki lemaradt, az ugyan olyan sötétben ment, mintha nem lett volna lámpa. Néha beleakadt a hajam valamibe –  csak reménykedtem, hogy nem denevérbe. 😯 A lányaim mindenkinek elmondták, hogy így végigmenni piskóta, mert ők apával úgy is mentek már, hogy víz volt a csatornában.

Október közepétől délutánonként egy zenei foglalkozásra fogunk majd járni.
Kedden megyünk a Női Bibliaórára. Hát igaziból ez remek alkalom lenne arra, hogy anya jó példával járjon elől, ugyanis a mostani órákhoz is tartozik házifeladat, amit minden nap meg kellene csinálni. Hát ez még nem megy. Talán nincs is elég motivációm hozzá. A szöveg nagyon nehéz és sok elmélkedős kérdés van, amihez olyan nyugalom kellene, amit nehezen érek el, még ha nincsenek is körülöttem a gyerekek (este).
Szerdán reggel szoktunk menni a csontkovácshoz. Aztán ebéd után megyünk a tornaterembe. Feliratkoztunk egy otthonoktatós gimnasztika órára. Főleg szertorna, de vannak talajtorna elemek is benne.  Mind a 3-an különböző csoportban, de egyszerre tornáznak. NAGYON ÉLVEZIK! Itthon is állandóan tornázni akarnak. Folyton arra panaszkodnak, hogy a 60 perc úgy elrepült mint egy pillanat. Érdekes, kulturális különbség, hogy itt minden külön órát, már 3 -4 évesen elkezdenek. A barátaink gyerekei már táncra, küzdősportra járnak. Itt a tornateremben is ki vannak rakva a versenyző csapatok képei és látható, hogy nagyon kicsi gyerekekből is van csapat. Endre 3 évesen ugyanazokon a szereken van, mint a lányok. Ugyanúgy dobbantózik, kis korláton kell kitartania magát, a gerendán kell egyensúlyoznia, bukfenceznie kell (már tud is egyedül!!) a kézenállást gyakoroltatják velük, mint a nagyobbakkal.

Csütörtök a szabadnapunk, ilyenkor szoktunk a könyvtárba menni.
Pénteken megyünk az “iskolába”.  A pénteki alkalmaink eredménye, hogy egyre jobban beszélnek a gyerekek angolul. Ma Endre válaszolt 2 angol kérdésre is: Hogy hívnak és hogy hívják a nővéredet. 😀 Ez egy fárasztó nap. Általában reggel főzöm meg az ebédet, mert akkor a termo táskában meleg marad és ebédkor nem kell melegíteni. Az órák között sokat kell pakolgatni. 2 hete az első órán elvittük a kicsiket a közeli tanyára. Nagyon jól megjegyezték az állatokat. Viszont nem értünk vissza pontosan ebéd időre, így a lányaim igazán kétségbe estek. Na nem annyira azért, hogy hol vagyok, hanem, hogy mi lesz az ő ebédjükkel. 😉

Szombat a skype napja 🙂 és a Csillagok Háborúja napja :D. A háromtagú kórus már reggeli közben elkezdi kérdezgetni apát, hogy mikor nézünk CSIL-LA-GOK HÁ-BO-RÚ-JÁT.  Ezt csak apával lehet nézni és csak napközben, hogy ne estére maradjanak a félelmetes részek (amiket egyébként sokszor át is ugranak).
Vasárnap gyülekezetbe megyünk. Legutóbb már mindenki külön csoportban volt. Violát nagyon megdicsérték. Micike végig durcázta, bár elmondása szerint mindent értett, ami szerintem neki is sikerélmény volt. Szegény tanító nem értette, hogy amikor megkérte, hogy csatlakozon a játékhoz, akkor miért akarta felöklelni a szemeivel. Oh my… Endi meg mivel egyre többet ért, így szépen megcsinálja, amit kérnek és jó sokat játszik, a szerszámaival, autóival vagy a babakonyhában. Korábban megkértek minket egy párszor, hogy vállaljunk szerepet a gyerekszolgálatban (mint szülők), de most jelentkeztem, hogy rendszeresen tanítsak az ovis korcsoportban. Remélem Kamillának is jót tesz majd ez.

Mi történik?

Az élet sok kis apró pillanatból áll. Olyan pillanatokból, amiket élvezni kell, megélni és néha bölcsen túlélni. Sokszor a múlt és a jövő olyan erővel rohan meg minket, hogy szinte lehetetlen a jelent megélni.

moments

Múlt

Visszanézve kicsit olyan mintha a múltat (Magyarország) kivágtam volna, talán annyira el is szeparáltam, hogy ne a fájdalomba éljek, mintha nem is lenne. Hátrahagytam a hazám, a házunkat, a családot, a barátokat… az életünket.

Jövő

Május végén hazarepülünk 7 hétre.  Nagyon intenzív a jövő jelenléte: a tervezés, a programok szervezése miatt. Az is ott zakatol, hogy mi lesz 5 év múlva, mi lesz 15, 25 év múlva… az örökkévalóságban

Jelen (olyan nincs is, már el is múlt) 🙂

A jelen figyelmem sok százaléka az egészségmegőrzés és egészséges életmód körül forog. Valahogy belém ragadt az a gondolat, hogy a boldogság keresés egyik lépése a megfelelő egészségi állapot. Nagyon frusztrált korábban, amikor azzal szembesültem, hogy a szervezetet a hormonok rángatják ide-oda (így éreztem) és most ugyan ekkora lelkesedéssel vetem magam arra a témára, ami a hormonháztartás rendbehozatalával foglalkozik. Közben újra gyülekezetbe járunk, Isten nyilvánvalóan szólni akar hozzám. 🙂 Évek óta az életemben lebegő kérdések, most hirtelen az arcomba vágódnak.

  • Isten miért teremtette a hormonokat?
  • Miért kaptam bizonyos lelki ajándékokat, ha olyan helyzetben vagyok, hogy nem is használhatom?
  • Hogyan szerethetek mindenkit egyszerre a neki megfelelő módon?
  • Lehetséges életcél, hogy nagymama szeretnék lenni?
  • Igaz-e, hogy ahogy a világot érzékelem az tulajdonképpen a belsőm tükre?
  • Hogyan tudnám még jobban kifelé élni az életem?
 Az elmúlt pár nap pillanatai

Minden héten megyünk a  könyvtárba, a női bibliaórára, találkozunk a Zsófiékkal, kirándulunk érdekes helyekre. Sokat főzünk, sokat eszünk. A Kedvesemmel sétálgatunk, randizunk, holnap éppen Suzan Vega koncertre megyünk. 🙂

Kép

Tavaszi hangulat

Méregtelenítek

Ettől kicsit beteg vagyok, kicsit türelmetlen, kicsit kiszámíthatatlan.

Reménykedem, hogy ha vége lesz már csak egészséges leszek. 🙂

Tavaszi képek:

 

Esti mese

Amikor kicsi voltam, akkor folyamatos mesélésben voltam. Anyukám leírta amit meséltem, egy kislányról szóltak a történetek, én meg készítettem hozzá illusztrációt. Ez egy nagyon maradandó emlékem, bár a füzet elveszett az egyik költözéskor. Nagyon sok mesét olvastam és sokat babáztam is. Szerintem elég sokat szerepjátékozhattam, bár mivel nem volt testvér körülöttem, így ez nyilván nem volt olyan intenzív mint a lányaimnál most. Mesék szőtték be az egész életemet. A férjecském, amikor még csak udvarolt és maratoni telefonbeszélgetéseket folytattunk volt hogy zárásként egy mesét mesélt nekem a Hétfejű Tündérből, én meg bágyadtan csak letettem a telefont. 🙂

Nena3

Talán mindezek hatására kezdtem bele az életünk meséjébe. Ezekbe a (nekem) esti mesékbe. 🙂

Jakab 1:2-3 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek. Miért? Mert ezek a nehézségek a hiteteket teszik próbára. Ha pedig hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket.

Most Jakab könyvét tanulmányozzuk a Női Bibliakörben. Ez az ige pedig igen jól jellemzi az életünket. Nem volt könnyű elindulni otthonról és néha nem könnyű a mindennapokat jól befejezni. Mégis úgy érzem, hogy családként sokkal erősebb a kapcsolatunk, az egységünk. Közös döntés volt, hogy ideköltözzünk és közösen igyekszünk a nehézségekkel is szembenézni. Pedig mi ketten annyira mások vagyunk, de ha megtaláljuk és értékeljük egymás erősségeit, akkor tudom, hogy még jobban össze fogunk kovácsolódni.

Kitöltöttem egy személyiség tesztet (már megint 🙂 ), az elsőt amikor kitöltöttem, akkor jó volt rádöbbenni, hogy milyen vagyok. Most is volt egy olyan megerősítő értéke, hogy bár nem mindig tudok rendet tartani, de azért van sok olyan dolog, amiben jó vagyok. 🙂

Ilyen jellemzést dobott ki ez a weboldal http://www.ipersonic.com/:
extrovertált, praktikus, érzelmi, spontán, lelkes, barátságos, játékos, élénk, beszédes, hanyag, toleráns, vidám, kellemes, nagylelkű, rugalmas, ravasz, vonzó, kapcsolat-orientált, nagylelkű, kalandos, vidám, kreatív, segítőkész, akció-szerető, kényelmes, barátságos, nyitott, érzékeny, túl érzékeny, kiszámíthatatlan, kíváncsi, semleges.

Persze nem mindenben vagyok teljesen ilyen, de 90%ban magamra ismertem. Na ennyi átvilágítás után térjünk a mindennapokra. 🙂

A hó elég meghatározó. Tisztítják az utakat, nálunk itt a városban, ugyan legutóbb a hókotró eltorlaszolta a kocsibehajtót, amire ráesett a jegyes eső és alig tudtuk feltörni, hogy ki tudjak állni. A barátnőméknél nem takarítják az utat, így szinte lehetetlen közlekedni. Amikor az első nagy hó leesett Apa nem tudott hazajönni a közeli városból, mert a busz nem indult el az emelkedőn. Elég hegyes völgyes ez a vidék. Én mentem érte a 3 gyerekkel. Azóta, ha jeges az idő vagy nagy hóesést mondanak, akkor el sem indul, hanem az alagsori dolgozó szobában dolgozik. Ez jó is, meg nem is. Jó mert főzhetek neki. 😀 Nem jó, mert a gyerekek játszószobája pont a dolgozó felett van és a trappolás nagyon lehallatszik. Itt nem csak a falak vannak papírból, hanem a mennyezet is. Jó mert fel szokott jönni és megölelgeti őket, de nehéz a kismanóval megértetni, hogy apa itt van, de nem lehet zavarni.

Megismerkedtünk az új szomszédokkal. Vittünk nekik sütit, aztán áthívtuk a 9 éves kislányukat, majd meghívtak minket vacsorára. 🙂 Vittünk nekik egy üveg bort. Az egyetlen üzlet, ami gyalogosan megközelíthető az az italbolt. mondjuk elég életveszélyes volt, mert minden tiszta jég volt és nem mindenhol takarítják a járdát. Megnéztem a bolt választékát. Találtam egy magyar bort. 5 puttonyos Tokajit akciósan $35.  Nem azt választottam. 🙂 Nem csak azért mert ennyi pénzért 2 másikat is lehet venni, hanem mert a desszert borokat szerintem nem mindenki szereti. Kiderült, hogy a szomszédaink is bio rajongók, és szeretnének majd tavasszal üvegházat a kertjükbe, amúgy meg a pasi nagy Barca rajongó, így jól eldiskuráltak férjecskémmel. A finom Kaliforniai vörösbor kicsit lelassított, így miután mindenkit rekord idő alatt ágyba dugtunk, én is nagyon jót aludtam.

Viola egyik reggel úgy ébredt fel, hogy Anya, én tudod mit akarok megtanulni?! Micsoda öröm ezt hallani. Szeretne megtanulni angolul írni és olvasni. Bele is lendültünk. Van egy angol ABC-s füzetünk és naponta 1 betűt megtanulunk. Tegnap egy rövid kis beszélgetésünk is volt angolul. 🙂 Megbeszéltük az amerikai barátinkkal, hogy hetente egyszer összeeresztjük a gyerekeket. Egyszer mi voltunk, aztán ők jöttek, most megint mi mentünk és most pedig jön a… Valentin nap. Megszakad a sorozat. 🙂 Hirtelen most az én mondandómnak is vége szakad, már holnap van. 🙂

11863201-valentine-tree-with-hearts-leaves-and-birds

Nagyon sok szeretettel nagyon sok szertetetet kívánok mindnyájatoknak!! 🙂

Szülinapi készülődés

Mindenkinek megvan a hagyománya, ahogy a Karácsonyra készülődik. Én otthon nem törődtem túlságosan a dekorációval. A nagyszülők mindig nagy gonddal feldíszítették a lakást, de én éppen csak 1-2 dolgot kitettem. Tavaly már volt lámpa is, meg díszgömbök, én készítettem egy modern kis adventi koszorút és anyósomtól kaptam egy ajtódíszt.

Készítettem adventi naptárat is (utolsó utáni pillanatban), hát szegény gyermekeim, annál csúnyább naptárat igen nehéz lehetett volna találni. Megváltás volt, hogy ahogy teltek a napok mindig 2 zacskó lekerült a falról. 🙂 A mézeskalácsozásból kis családi hagyományt teremtettünk. Csömörön már az első Karácsonykor készítettünk egy kis csomag mézest és bekopogtunk a szomszédokhoz Karácsony napján. Tavaly nem találtunk otthon sok szomszédot, így örültünk, hogy több maradt nekünk. 😀 Idén elég sokat szeretnénk készíteni, mert annyi sok mindenkinek szeretnénk adni, hogy csuda. Neki is láttunk, meglátjuk, hogy a kóstolgatás után mennyi marad. 😀

P1120063-kicsi P1120066-kicsi

P1120007-kicsiSzámunkra az idei advent meghatározó eleme az adventi naptár. Ez a naptár több szempontból is jól sikerült. Egyrészt egészen szép lett. 🙂 A tavalyiból okulva nem akartam még egyszer elkövetni azt az esztétikai baklövést, így most igyekeztem úgy rajzolni még a számokat is, ahogy tudom, hogy Violának tetszésére lesz. Nagyon tetszett nekik, sőt még dicsekedtek is vele, hogy ezt anya csinálta! 😀 Másik előnye, hogy nem kell gyerekenként külön ajándékokkal készülni. A harmadik pedig az hogy az élmények azért szerintem másfajta nyomot hagynak, mint a csoki meg cukor. 😉 Sőt az is nagy előnye, hogy szépen be tudjuk osztani az adventi készülődést.

Mivel készültünk eddig:
Készítettünk adventi koszorút, aminek a gyertyáit Endre folyamatosan újra rendezi. 🙂
Készítettünk jó sok Karácsonyi képeslapot. A gyerekek nagyon sok munkát belefektettek, remélem mindenki megkapja időben. Sajnos ezt nem fotóztam le, de azt elárulom, hogy a legtöbb ezzel a technikával készült: http://www.youtube.com/watch?v=25IfcffmE7I Azt hozzá kell tennem, hogy én nem szoktam képeslapokat küldeni. Bevallom egyszerűen annyira szétszórt vagyok, hogy nem tudom időben feladni. Idén készítettem egy hatalmas listát, az összes magyar, angol, svéd barátom nevével, de sajnos egyszerűen nem jutottam el oda, hogy megírjam a lapokat. 😦 Mindenkitől előre is bocsánatot kérek, de nem sikerült. Azért nagyon szeretlek titeket!! 😀
Készítettünk sok sok karácsonyi díszt papírból, gyurmából. Sok szépséges hópehely mintát. Viola készített angyalokat.
Készítettünk ajándékokat is. P1120028-kicsiEz az egyik ajándék, ami még folyamatban van. Vajon ki tudja mi lesz belőle?

MAMSok helyre el is látogattunk. Elmentünk a Montclair-i Múzeumba. Ingyenes belépés volt az egyik este és elautóztunk. Megnéztük a kiállításokat, hallgattunk nagyon jó kis élő jazz zenét. Egy fiú kórus is szerepelt, de sajnos nem találtuk meg időben az előadó termet, így arról lemaradtunk.

P1120058-kicsiViszont megtaláltuk azt a kis műhelyt, ahol monotípia bemutatót tartott egy kedves idős hölgy. Viola és Endre készített is egy szép nyomatot. Kamilla drága megsértődött, mert Endre belefirkált az övébe, és onnantól kezdve duzzogott. Nagyon sajnáltam, mert nagyon szerette volna és lett volna rá lehetősége. Itt a múzeumban szoktak tartani gyerek foglalkozásokat otthonoktató családoknak, lehet, hogy majd ellátogatunk egyszer.

Aztán elmentünk egy Arborétumba is. Nagyon közel van, 10 perc alatt odaértünk. Most nem a növényzetet akartuk megvizsgálni, azt majd tavaszra tervezzük, hanem itt rendezték meg a környék Mézeskalácsház építő versenyét. Nagyon klassz alkotások voltak. Csak nagy tömeg volt és drága középső leánykám nagyon nehezen viselte, hogy ebéd után nem falhatja be az összes kiállított entitást. Igaziból nem csak mézeskalács volt, hanem bármilyen ehető dolgot fel lehetett használni. Nevezhettek gyerekek, felnőttek, csapatok. Szavazhattunk volna is, de hát én nem tudtam volna választani, mind nagyon egyedi volt.

IMG_20131208_140340 IMG_20131208_140529 IMG_20131208_140620 IMG_20131208_140636 IMG_20131208_140731 IMG_20131208_140756 IMG_20131208_141248 IMG_20131208_141310 IMG_20131208_141924

Az adventi naptár egyik kedvenc eseménye a karácsonyi mozizás. Legutóbb a Jégkorszak karácsonyi rövidfilmjét néztük meg. Nagyon vicces, mind nagyon szeretjük. 🙂 És van még filmecske a tarsolyunkban.

December hetedikén pedig bementünk a New York-i Magyarházba a Mikulás ünnepségre. Elég hosszú és kalandos volt az út. Autóval, majd vonattal, aztán metróval mentünk. Ott volt egy jó kis bábjáték, majd a Mikulás megérkezett és szép ajándékokat kaptak a gyerekek. Mivel itt nem léteznek csokimikulások, így csak 1 szalon cukor volt és 1-2 kicsi csoki a többi pedig mindenféle csecse-becse, ceruza, karácsonyfadísz, matricák. Kamilla olyan boldog volt, hogy amikor hazafelé egy fennakadás miatt ki kellett szállni a metróból, akkor is ugrándozva lépkedett mellettem. 😀

P1120033-kicsiKözben leesett a hó és így a havas mulatságokra is sor kerülhetett, amiket beterveztem. A naptár még igen nagy előnye, hogy a benne lévő kártyákat lehet cserélgetni. Így a havas nap reggelén kiosontam és az aznapi mondjuk benti programot átírtam hóember készítésre. Hatalmas lendülettel vetették bele magukat az építésbe, így hamar elkészült ez a hatalmas csókos hóember. 🙂

WGWFCAz egyik kedves ismerősünktől kaptunk egy betlehemes “játékot”. 6 napon keresztül minden nap 1 doboz rejti a betlehemes résztvevőit. Egy szépen illusztrált könyvben szépen versbe van szedve a Karácsonyi történet. A 7. napon pedig fény derül arra, hogy vajon Isten mire vágyik, mit szeretne Karácsonyra. Majd elmesélem. 🙂

Ma este beszélgettünk a kanapén és kérdeztem a lányokat, hogy ha nem lenne ajándék, csak együtt lennénk énekelnénk és társasoznánk, akkor mit szólnának hozzá? Violát nem zaklatta fel annyira a kérdés. Szerinte nem is az ajándék a Karácsony lényege. Kamilla kicsit aggódósabb választ adott. Az a helyzet, hogy a válaszaik nem is annyira az érettségüket jelzi, hanem azt, hogy Violának a kitüntetett figyelem, az együttlét mutatja a szeretetet, Kamilla pedig jobban ragaszkodik a tárgyakhoz és szeret kincseket gyűjteni. Jó tudni, hogyan lehet a kis szívüket megközelíteni. 🙂

Mi karácsonykor a Megváltó születését fogjuk ünnepelni, akiről hisszük, hogy a szeretetet magában elhozta a földre. Jó készülődést mindenkinek!

Nativity_tree2011

Címkefelhő

%d blogger ezt szereti: