KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘gyülekezet’

Az élet értelme

A gyülekezetünkben témakörök alapján szokott tanítás lenni. Volt nemrég egy pár alkalom, ezzel a címmel: “Mi az életem célja?”. Nagyon szeretem a lelkipásztorunk kifejezésmódját; vicces, határozott, mély és érzékeny is. A Női Bibliaórán pedig János leveleit tanulmányozzuk. Tanulunk a szeretetről, a közösségről, az összetartozásról. Ezek persze elindítják a gondolataimat, megmozgatják az érzéseimet és végül kicsúcsosodnak egy ölelésben, vagy egy beszélgetésben, egy elmondott imában. Az tanítás üzenete távirati stílusban a következő:

FOGADD EL ISTEN SZERETETÉT, éld át, hadd hogy átformáljon
SZERESD AZ EMBEREKET, még azokat is, akik téged nem szeretnek
TEDD ŐKET MAGADNÁL IS FONTOSABBÁ, legyél készen a másik mellé lépni

Talán az élet tényleg egy végtelen kirakó, aminek a darabjait csak menet közben kapod meg, fedezed fel. Számomra egy másik kis puzzle darab kezd a helyére esni. Szerves részeként az előző üzenet megélésének.

A megbocsátás 3 lépése:

Valahogy már az advent alatt, vagy a Karácsonyi időszakban, de elöntött egy fajta váratlan békesség és elégedettség. Haha lehet, hogy hat a sok fajta magnézium, amit most hatalmas adagban veszek magamhoz. 🙂 Ez is egy áldás, hogy van lehetőségem a testem ásványanyag hiányát pótolni. Mindenesetre olyan sok okot találok arra, hogy boldog legyek. 🙂 Például, ahogy a kis 4 éves imádkozik és hálát ad minden kis dologért. Ahogy a nagylány süt vagy zongorázik. Ahogy a édes kis középső küzd, hogy megtalálja a saját hangját, barátait. Ahogy a Szerelmes meghallgat vagy mellém áll.

Köszönöm a figyelmeteket, ezért is hálás vagyok.

 

 

 

 

Az első VBS

Vacation Bible School – VBS – Vakációs Biblia Iskola

Ez is egyike azoknak a rövidítéseknek, amik mindenki számára egyértelműek. Mivel Amerikában nagy hagyománya van a gyülekezeti életnek, a nyári biblia táborok is már régen megjelentek. A wiki szerint 1894-ben volt az első ilyen nyári iskola. https://en.wikipedia.org/wiki/Vacation_Bible_School Ezeket amolyan napközi tábornak képzeljétek. A miénk 9-től 12-ig tartott.  Ez kicsit nehéz volt nekünk Endivel. Oda-vissza cikáztunk egész délelőtt. Aztán egyik nap ott maradtunk a közelben és megnéztük, hogy a játszótér közelében hogyan vágnak ki egy fát. Izgi napunk volt nekünk is. 🙂

A gyerekeim szerencsések lehetnek, hogy egy szuper helyen, nagyon kedves és lelkes emberek között tölthették ezt a pár napot. Abban az épületben volt a tábor, ahol az otthontanulós iskolánk van. Volt egy-két ismerős gyerek is. A tini vezetők fantasztikusak voltak. A téma is nagyon jó volt, a sok-sok érdekes kémiai kísérlet nagyon megmaradt a gyerekekben. Rajzoltak, vágtak ragasztgattak. Aztán meg volt csapat verseny is. Tanulták a Bibliai igéket, meg a tini vezetőknek volt vicces próba, amire szintén kapott pontot a csapat. És a nap végén volt a szappanos csúszda. Első körben Kamillát kicsit meg kellett taszítani, de aztán már nagy élvezettel futottak neki.  🙂

11885075_762114910565772_5686157366648590730_n slide

 

Itt vannak még képek:

első nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762114713899125.1073741850.308454025931865&type=3

második nap https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762546720522591.1073741851.308454025931865&type=3

harmadik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.762966170480646.1073741852.308454025931865&type=3

negyedik nap: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.763486550428608.1073741853.308454025931865&type=3

Az ötödik napra már nem mentünk, mert aznap elutaztunk az óceánpartra. Érdekes mennyivel hamarabb oldódnak már a lányok. Már 2 nap után 🙂 barátkoztak és meg ígértették, hogy jövőre is mennek, de akkor mind az 5 napra. 🙂

Alakul már a jövő nyári programunk. 😀

 

Augusztus 2015

Nagyon fantáziátlan cím. Nincs sok energiám ezen gondolkozni most. Sűrű az élet. Hol ide megyünk hol oda, de ritkán vagyunk egy helyben.

Voltunk egy esti fürdős buliban. Ez az otthonoktatós csoportunk egyik tagja szervezte. Érdekes, amikor meghívnak egy ilyen hatalmas házba hatalmas medencével. Vegyes gondolataim vannak. Egyrészt milyen kedvesek, hogy megosztják, amijük van, de közben az is, hogy ez most mennyire magamutogatás…

Mi kedvesen elbeszélgettünk a felnőttekkel. Endi szisztematikusan elfújta az összes gyertyát. Ettek a tábortűznél sült pillecukrot (marshmallow). Érdekes kulturális különbség: a magyarok a tábor tűz körül énekelnek, meg szalonnát sütnek, esetleg a hamuban almát. Az amerikaiak szerintem csak a pillecukrot pirítják és rémtörténeteket mesélnek.   A gyerekek persze nem akartak hazaindulni, de azért 9 után már összeszedtük magunkat.

Voltunk a barátainknál BBQ buliban. Meghívtak több magyar családot vagy félig magyar családot. Ettünk, beszélgettünk, ismerkedtünk, a gyerekek barátkoztak, szaladgáltak, legóztak. A házigazda azt mesélte, hogy ők minden este grilleznek. Hát érdekes módon a mi környékünkön ez nem nagyon jellemző. A környező szomszédaink nem nagyon szoktak grillezni, de bulizni is ritkán. Csöndes utcában lakunk több idősebb lakóval…

Vendégeink is voltak. Gyülekezeti házaspár, nagyon kedvesek barátságosak. 2 nagyobb gyerek mellett 2 másfél éves kis lurkó körül rohangáltak. Anyuka minden 5 percben bocsánatot kért, mert a kicsik után kellett rohangálnia. Hát most ez még nagyon nehéz lehet, mert ilyenkor alig tud az ember másra figyelni, mint, hogy nehogy kiöntsenek valamit, vagy lenyeljenek olyat, amit nem kellene. Ezzel együtt nagyon kellemes társaság voltak. 🙂 A lányaink meg kifejezetten örültek, hogy a gyülekezeten kívül is tudnak időt tölteni, jobban megismerkedni a gyerekeikkel.

Egyik este kaptam kimenőt és találkoztam az egyik szülőtársammal, akivel az otthonoktatós csoportban ismerkedtem meg. Érdekes, mert ő egy nagyon csinos nő, ha messziről nézed, akkor olyan kimértnek és távolságtartónak tűnik, de hosszú perceken át olyan figyelmesen hallgatta a mondani valómat, hogy később már kerestem a társaságát. Most hogy más keretek között is találkoztunk és megismerhettem a hihetetlen életútját örülök, hogy a sors összehozott minket. Érzem, hogy mennyivel gazdagabb az életem, hogy ismerhetem őt. 🙂

Kezdeményeztem egy találkozót a női bibliakörnek is. Kb 10 jöttek hozzánk látogatóba. Egy délelőtti kerti parti volt, sok finom étellel és jó beszélgetésekkel.

Ez egy szuper sűrű hét volt. Elmentünk a Hopatcong tóhoz a Zsófiékkal, előző héten voltunk ott egy másik magyar családdal is. Melegben nagyon kellemes a vize. Bár elég kicsinyke helyen lehet megfürdőzni. Homokos part, szép erdős környezet.

Másnap elmentünk az Óceán partra. Elvileg a szomszéd nénivel mentünk volna, de volt valami félreértés, így én elindultam a 3 gyerekkel. Sajnos elég borús idő volt, fújt a szél is. Egy gyors zivatar után összepakoltunk, aztán hazafelé olyan felhőszakadás volt, hogy nem láttam az autópályán semmit. Inkább kiálltam és mikor csendesebben esett haza autóztunk. A lányoknak nagyon tetszettek a hullámok, Endre inkább félt tőle, meg a sós víz nem is tetszett neki. 🙂

Következő nap látogatóba mentünk egy magyar családhoz. Nagyon kedvesen fogadtak minket. Velük tervezünk egy közös sátorozást a jövő hétre. A csajok a medencéjükben áztatták magukat egész délután Endre meg a lovagi felszerelésekkel meg kardokkal tőrökkel játszott. Időben haza szerettem volna indulni, de a házigazda tanácsára vártunk még, mert az egyik legnagyobb autópályán kellett volna menni, ahol hatalmas dugók szoktak kialakulni. Hihetetlen, de sokszor ez 6 + 6 pályás autópálya is bedugul. Maradtunk még és így megvendégeltek minket egy kis jókai bablevessel vacsorára. Aztán a fiúk egymással versengve ajánlgatták Endinek a kardjukat kölcsönbe. A gyerekeim a főtt ételtől olyan boldogok lettek, mint más valami pénznyereménytől. Én meg csak csodálkozom, amikor látom, hogy mennyire nagylelkűek és adakozók egyes emberek. Ez mindig nagyon elgondolkoztat, hálára indít és ösztönzőleg hat rám.

Vasárnap Zsófi barátnőmmel NY-ba szerettem volna menni egy magyar népzenei koncertre és táncbemutatóra. Elég meleg volt aznap és hát Zsófinak elég nagy pocakja, így végül is egy közeli városba mentünk egy festős buliba. Vannak itt ilyen laza helyek, ahol csoportos festegetést csinálnak az emberek. Kaptunk egy vásznat, volt egy mintakép és a csoportvezető lépésről lépésre vezetett minket.  Közben lehet beszélgetni, enni inni. Azt hiszem van még borkínálata is helynek. Mi Zsófival csak kombuchát iszogattunk. 🙂 Még egy kulturális érdekesség: mindennek van egy emléknapja, a hot-dognak, a fánknak, a mustárnak, a testvéreknek, a balkezeseknek, a lustálkodás napja, Frankenstein napja, bárminek, ami eszetekbe jut… Hát amikor Zsófival mentünk az a épp a barátság nap volt. Nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 És fel is került a kép a falra.

Aztán újabb medencés buliban voltunk. Most a női biblia kör találkozott megint. A gyerekek már egyre bátrabbak a vízben. És nagyon hálásak voltak, hogy egy másik kislány is eljött.

Aztán itthon lenni is jó. Néha lehet mosni főzni takarítani is. 🙂 Megint tartottunk egy klassz családi napot. A rendrakás után elmentünk az erdőbe, majd megnéztük a Csingiling és a Kalóztündér című filmet. 🙂 Ma Viola apával járta a nagyvárost. És már csak hármat alszunk mielőtt az Ígéret Földjére indulnánk…

Lendület

Lendkereskes autó

002lendkerekes

 

Nem tudom ma gyártanak-e még ilyen kocsikat.  Amikor a gyerekeim találkoztak néha ilyennel elsőre nem is tudták, hogy hogyan működik. Mert nem triviális, előbb hátra kell húzzad, aztán irányba állítani, majd leengedni. És akkor majd megy magától.

Ez villant be. Az elmúlt pár hete átgondolva, amióta visszajöttünk.

Megérkeztünk. A gyerekek le sem akartam Apáról szállni, napokig. Én meg csak szomorkodtam, kifele, befele. Tüsszögtem, majd elkezdett folyni az orrom, viszketni a szemem. Bekentem az arcom levendula olajjal. Lehet hogy kicsit sokkal is, vagy megfogtam volna valami növényt? Megint? Zsófi hozott egy arcdiagnosztika könyvet kölcsön. Az arcod anyajegyei, sebei ráncai milyen szervi problémára utalhatnak. Mire estére e tükörbe néztem már kis pöttyök voltak az arcomon. Ja, lehet, hogy a repülőn ettem össze valamit? MI VAN? Na, jó allergia. Bedagadt a szemem is. Lehet, hogy a dohos szagtól, ami az alagsorba fogadott. Na, ne már, csak nem penészedik a lakás??? Ez a penész üldöz minket? Már 9 éve? UTÁLOM a penészt. Utálom a helyzetemet.

Fáj a szívem is. Megoldatlan konfliktus, fájdalom…

Felkelek és elkezdek paradicsomot enni, málnát, csokit. teljesen tudatában annak, hogy ezeket nem kellene ha allergiás vagyok, lehet hogy mogyorót is ettem. Bevillan, amikor x éve anaflexiás sokk miatt kálcium injekciót kaptam, ami levitte a duzzadást, de nem tartottam be a diétás tanácsokat és  szépséges egész testre kiterjedő csalán kiütéssel végeztem. Csak eszem tovább a szemeteket… Péntek reggel iszonyú viszketés, arc dagadás, pánik. Na jó nem túl nagy, csak féltsen már egy kicsit valaki, foglalkozzatok már egy kicsit velem, a fájdalmammal, na gyerünk már.

Kiöntöttem a szívem, végül is megbeszéltük. Bocsánatkérés. El kell fogadjam, hogy már nem lehet újraélni azt a helyzetet. Szedem a szteroidot meg az antihisztamint. Lassan múlik, lassan engedem el. Nem diétázok. Persze tovább viszket. Hülyeségeket eszek, kukoricaszirup, meg GMO. Mindegy. Minden reggel új elhatározás… vagy az első falatnál elbukik, vagy délben indul el a lejtő… Agh, néha annyira elegem van magamból.

Barátok… hívom is őket, ők is keresnek. Lassan irányba állítom magam. A nyári koncerteken összefutunk gyülekezeti gyerekekkel, a gyerekeim felszabadultak és örülnek az új kapcsolatnak. Ez mindig megnyugtató, ha látom, hogy örülnek. Jönnek az ötletek, ezzel kellene találkozni, azzal beszélgetni, ezt összehozni azzal. Népzenét hallgatok. Két összejövetelt szervezek most: egyet gyülekezeti gyerekes szülőknek, a gyerekeim igényeit figyelembe véve. Egyet a női bibliakörnek. Hiányzik a kedves törődő közösségük. Mind az én nagynénim, meg anyukám. 🙂

Tervezem a jövőt is. Jó lenne festészetet tanulni. Meg énekelni is… tanulni? Vagy csak kiénekelni magam… na azt még kitalálom, hogyan. Szeretném a festményeimet árulni valamilyen formában. Tervezzük a tanévet, ki mit hogyan szeretne tanulni. Én mit szeretnék tanítani. Tanmenetet kell írjak a Co-opnak is. Angol nyelvtant kell majd tanítsak. Jó lesz, csak még jól ki kell találjam. Lehet, hogy Amerikában is vannak szomatodráma csoportok? http://szomatodrama.hu/ Ezzennel kérem szépen meg is érkeztem Álomországba. 🙂

Ma családi napot tartottunk. Először együtt rendet raktunk . 🙂 Anya sikál, mosogat, majd vigasztal, könyvtárba szalad oda-vissza. Filmet nézünk, társasozunk, akadálypályázunk és beindul  csikiszörny is.  Hirtelen mintha begyorsultak volna a dolgok.

A visszahúzás után, mintha elengedtek volna, most jön a süvítés. 🙂 Csak drukkoljatok, hogy jó irányba. 😀

 

Az élet iskolája

LL – (Nem a La Leche Liga rövidítése), hanem egy angol kifejezésé: Lifelong Learning, vagyis egész életen át tartó tanulás.  Ezt legtöbbször a felnőtt oktatással kapcsolatban hozzák szóba és már meg is jelenik szemünk előtt az kb 80 éves bácsi, néni, aki az egyetem padjait koptatja.

Persze gondolom tudjátok hova akarok kilyukadni. 😉 Az elkötelezett otthonoktatók azt vallják, hogy az otthonoktatás már csecsemőkorban elkezdődik, és ugye az extrém képviselők azt is vallják, hogy amilyen természetesen felfedezik a világot a kicsik, ahogy a járást, beszédet, étkezést megtanulják, ilyen természetességgel fognak minden mást is elsajátítani.

Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy látom őket, ahogy nagy örömmel felfedezik az életet.

Mit csinálunk mostanában:
Hétfőn továbbra is van egy közös időnk a Zsófiékkal. Zsófi nagyon rendesen mindig készül valamilyen feladattal, kézműveskedés vagy írás. Nálam általában szaladgálnak, indiánosat játszanak fára másznak, akadálypályán ugrálnak. Legutóbb elmentünk a közeli erdős részre. A két tökmagot is vittük, így a két meg három éves kisfiú is átmászott a kidőlt fatörzseken és felmászott a meredek rézsűn.  A nagy kihívás az volt, hogy végig menjünk a kb 25 méter hosszú csatorna csövön, ami a végén elkanyarodik, így kvázi sötétben kell végig botorkálni rajta. Legutóbb Endre hozta az elemlámpáját, de aki lemaradt, az ugyan olyan sötétben ment, mintha nem lett volna lámpa. Néha beleakadt a hajam valamibe –  csak reménykedtem, hogy nem denevérbe. 😯 A lányaim mindenkinek elmondták, hogy így végigmenni piskóta, mert ők apával úgy is mentek már, hogy víz volt a csatornában.

Október közepétől délutánonként egy zenei foglalkozásra fogunk majd járni.
Kedden megyünk a Női Bibliaórára. Hát igaziból ez remek alkalom lenne arra, hogy anya jó példával járjon elől, ugyanis a mostani órákhoz is tartozik házifeladat, amit minden nap meg kellene csinálni. Hát ez még nem megy. Talán nincs is elég motivációm hozzá. A szöveg nagyon nehéz és sok elmélkedős kérdés van, amihez olyan nyugalom kellene, amit nehezen érek el, még ha nincsenek is körülöttem a gyerekek (este).
Szerdán reggel szoktunk menni a csontkovácshoz. Aztán ebéd után megyünk a tornaterembe. Feliratkoztunk egy otthonoktatós gimnasztika órára. Főleg szertorna, de vannak talajtorna elemek is benne.  Mind a 3-an különböző csoportban, de egyszerre tornáznak. NAGYON ÉLVEZIK! Itthon is állandóan tornázni akarnak. Folyton arra panaszkodnak, hogy a 60 perc úgy elrepült mint egy pillanat. Érdekes, kulturális különbség, hogy itt minden külön órát, már 3 -4 évesen elkezdenek. A barátaink gyerekei már táncra, küzdősportra járnak. Itt a tornateremben is ki vannak rakva a versenyző csapatok képei és látható, hogy nagyon kicsi gyerekekből is van csapat. Endre 3 évesen ugyanazokon a szereken van, mint a lányok. Ugyanúgy dobbantózik, kis korláton kell kitartania magát, a gerendán kell egyensúlyoznia, bukfenceznie kell (már tud is egyedül!!) a kézenállást gyakoroltatják velük, mint a nagyobbakkal.

Csütörtök a szabadnapunk, ilyenkor szoktunk a könyvtárba menni.
Pénteken megyünk az “iskolába”.  A pénteki alkalmaink eredménye, hogy egyre jobban beszélnek a gyerekek angolul. Ma Endre válaszolt 2 angol kérdésre is: Hogy hívnak és hogy hívják a nővéredet. 😀 Ez egy fárasztó nap. Általában reggel főzöm meg az ebédet, mert akkor a termo táskában meleg marad és ebédkor nem kell melegíteni. Az órák között sokat kell pakolgatni. 2 hete az első órán elvittük a kicsiket a közeli tanyára. Nagyon jól megjegyezték az állatokat. Viszont nem értünk vissza pontosan ebéd időre, így a lányaim igazán kétségbe estek. Na nem annyira azért, hogy hol vagyok, hanem, hogy mi lesz az ő ebédjükkel. 😉

Szombat a skype napja 🙂 és a Csillagok Háborúja napja :D. A háromtagú kórus már reggeli közben elkezdi kérdezgetni apát, hogy mikor nézünk CSIL-LA-GOK HÁ-BO-RÚ-JÁT.  Ezt csak apával lehet nézni és csak napközben, hogy ne estére maradjanak a félelmetes részek (amiket egyébként sokszor át is ugranak).
Vasárnap gyülekezetbe megyünk. Legutóbb már mindenki külön csoportban volt. Violát nagyon megdicsérték. Micike végig durcázta, bár elmondása szerint mindent értett, ami szerintem neki is sikerélmény volt. Szegény tanító nem értette, hogy amikor megkérte, hogy csatlakozon a játékhoz, akkor miért akarta felöklelni a szemeivel. Oh my… Endi meg mivel egyre többet ért, így szépen megcsinálja, amit kérnek és jó sokat játszik, a szerszámaival, autóival vagy a babakonyhában. Korábban megkértek minket egy párszor, hogy vállaljunk szerepet a gyerekszolgálatban (mint szülők), de most jelentkeztem, hogy rendszeresen tanítsak az ovis korcsoportban. Remélem Kamillának is jót tesz majd ez.

Mi történik?

Az élet sok kis apró pillanatból áll. Olyan pillanatokból, amiket élvezni kell, megélni és néha bölcsen túlélni. Sokszor a múlt és a jövő olyan erővel rohan meg minket, hogy szinte lehetetlen a jelent megélni.

moments

Múlt

Visszanézve kicsit olyan mintha a múltat (Magyarország) kivágtam volna, talán annyira el is szeparáltam, hogy ne a fájdalomba éljek, mintha nem is lenne. Hátrahagytam a hazám, a házunkat, a családot, a barátokat… az életünket.

Jövő

Május végén hazarepülünk 7 hétre.  Nagyon intenzív a jövő jelenléte: a tervezés, a programok szervezése miatt. Az is ott zakatol, hogy mi lesz 5 év múlva, mi lesz 15, 25 év múlva… az örökkévalóságban

Jelen (olyan nincs is, már el is múlt) 🙂

A jelen figyelmem sok százaléka az egészségmegőrzés és egészséges életmód körül forog. Valahogy belém ragadt az a gondolat, hogy a boldogság keresés egyik lépése a megfelelő egészségi állapot. Nagyon frusztrált korábban, amikor azzal szembesültem, hogy a szervezetet a hormonok rángatják ide-oda (így éreztem) és most ugyan ekkora lelkesedéssel vetem magam arra a témára, ami a hormonháztartás rendbehozatalával foglalkozik. Közben újra gyülekezetbe járunk, Isten nyilvánvalóan szólni akar hozzám. 🙂 Évek óta az életemben lebegő kérdések, most hirtelen az arcomba vágódnak.

  • Isten miért teremtette a hormonokat?
  • Miért kaptam bizonyos lelki ajándékokat, ha olyan helyzetben vagyok, hogy nem is használhatom?
  • Hogyan szerethetek mindenkit egyszerre a neki megfelelő módon?
  • Lehetséges életcél, hogy nagymama szeretnék lenni?
  • Igaz-e, hogy ahogy a világot érzékelem az tulajdonképpen a belsőm tükre?
  • Hogyan tudnám még jobban kifelé élni az életem?
 Az elmúlt pár nap pillanatai

Minden héten megyünk a  könyvtárba, a női bibliaórára, találkozunk a Zsófiékkal, kirándulunk érdekes helyekre. Sokat főzünk, sokat eszünk. A Kedvesemmel sétálgatunk, randizunk, holnap éppen Suzan Vega koncertre megyünk. 🙂

Kép

Tavaszi hangulat

Méregtelenítek

Ettől kicsit beteg vagyok, kicsit türelmetlen, kicsit kiszámíthatatlan.

Reménykedem, hogy ha vége lesz már csak egészséges leszek. 🙂

Tavaszi képek:

 

Címkefelhő