KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘döntés’

Kép

Szeresd felebarátodat…

úgy mint önmagadat.

Sokáig én is azt gondoltam, hogy ez azt jelenti, hogy úgyis olyan sokat foglalkozunk magunkkal, akkor nagyon könnyen fog menni majd a másokkal törődés. Öööö, ezt szerintem senki nem gondolhatja komolyan. 🙂
Sokat változtam az évek alatt. Folyamatosan szembesülök a hiányosságaimmal és folyamatosan önvizsgálatra vagyok kényszerítve.

Most ez a megújító, méregtelenítő kúrám egy újabb helyre hozott ezen az úton. Teljesen egyértelmű számomra, hogy a testem nem fog helyre állni addig, míg a gondolataimat nem rakom helyre. Vagyis gondolati méregtelenítésre is szükségem van.

Van olyan elmélet a világban, hogy igaziból a gondolataink okozzák a szenvedésünket és ha megkérdőjelezzük azok valóságosságát, akkor lehet hogy a szenvedést is meg tudjuk szüntetni.

Például rájöttem arra, hogy én minden fontosabb kapcsolatomban azt kerestem, hogy elfogadjanak és törődjenek velem és mindegyiknél arra a szomorú konklúzióra jutottam, hogy nem vagyok a törődésre méltó. Az utóbbi pár év nagyon fájdalmas érzelmi mélypontjaiban az a szó ugrott folyamatosan a szemeim elé, hogy cserbenhagytak.

Persze ezeknek a gondolatoknak meg van a maga mély barázdája, hogyan és miért alakulnak ki, de folyamatosan azon agyalni, hogy ki s mi miatt gondolom ezt, még nem hoz megoldást. Azt vettem észre, hogy egyre több mutogatás és mások hibáztatása jelent meg az életemben. Ó, ha volt már valaki ilyen helyzetben az tudja, hogy ez az egyik legkiszolgáltatottabb helyzet. Mert akkor olyan leszek, mint egy marionett bábú, akit folyamatosan erre meg arra lehet rángatni.

Van egy bátrabb, de bizonyosan félelmetesebb útja is a gyógyulásnak (méregtelenítésnek). Szembe kell nézzek azzal, hogy a legtöbb problémámat azok a gondolatok okozzák, amiket másokra kivetítek. Például a férjemet én választottam (lehet, hogy ő is benne volt, de én egészen biztosan mindent megtettem, hogy tudja, hogy őt választottam. 🙂 ). Az első csalódások akkor értek, amikor rájöttem, hogy a dolgok nem úgy történnek, mint ahogy én azt megálmodtam. Nem ő okozott csalódást. Ő csak önmaga volt. Ellenben volt egy gondolat, amit elhittem a magamról, a boldogságról és ennek frusztrációja nagyon sok szenvedést okozott.  Szóval a gyógyulás másik bátrabb módja a valósággal való szembenézés, és a saját felelősségem felvállalása, illetve a megoldásban való aktív részvétel.

Szeresd felebarátodat, férjedet, gyermekedet, szomszédodat, gyülekezeti csoportvezetődet úgy ahogy magadat szereted. Szereted magadat? Ha nem szereted magadat, csak ostorozod és bünteted, akkor hogyan fogod szeretni a többieket magad körül? Miért gondoljuk azt, hogy minden érzelmi szükségünket a körülöttünk lévő embereknek kell betölteni? Vagyis, amikor ez nem történik meg, akkor csalódottak vagyunk, vagy ha meg is történik egyszerűen nem vesszük észre és még mindig elkeseredettek és csalódottak vagyunk. Isten gyermeke vagyok, mindent áldást nekem adott már, mint fiát úgy szeret. Ha csak minden nap ezen meditálok, akkor talán kimosom magamból azokat a mérgező gondolatokat, hogy nem vagyok szerethető, nem tudok az elvárásoknak megfelelni és akkor már a semmivel vagyok egyenlő.

Az én döntésem, hogy milyen gondolatok engedek be a szívembe és miknek adok hitelt.

Én úgy döntöttem, hogy elindulok ezen a félelmetes úton. Mert persze nem csinálok mindent jól és akkor azt is be kell vallani, de szeretném levenni a szemem arról, hogy ki miért mivel okozza az én szenvedéseimet. Most akkor kezembe veszem ezt is, mint ahogy az étkezésemet, a gyógyulásomat és helyreállásomat.

Juhhé!! Jó kis kaland lesz ez!

katie-home-r20121011

 

Egynapos iskola

Az otthonoktatós kalandunk nem egy előre eltervezett terv alapján megy. Főleg mivel mi a szereplők is folyamatos változóként szerepelünk benne. Nagyon fontos szempont hogy folyamatosan figyeljük a gyerekeket, hogy mire van szükségük. Ha kell akkor készek vagyunk változtatni a tanulási módunkon. Tavaly tavasszal felmerült, hogy esetleg iskolát kezdenének a lányok, főleg Viola. Akkor lendült bele az angol tanulásba és kezdett társaságra vágyni. Már tavaly is meglátogattunk egy-két co-op-ot. Így hívják itt azokat az otthonoktatós csoportokat, ahol az otthonoktatott gyerekek (szüleik jelenlétével) együtt tanulnak. Az egyik az 5 napos volt, és ebből kifolyólag elég drága, egy másik, meg elég szabad és pont e miatt talán kicsit kaotikus is. Nyár végén találkoztunk egy két családdal, akik a közelben laknak.

A gyülekezetünkben van egy kedves család, akikkel már első alkalommal megismerkedtünk. Mind a 4 gyermeküket otthonoktatták/-ják. Ketten már főiskolások, 2-én még gimnazisták. Szóval már elég régóta tapossák ezt az utat. A hölggyel jobban is megismerkedtem a női órákon. Valami oknál fogva különleges figyelemmel tüntettek ki minket, meghívtak húsvétra, kaptunk tőlük egy asztalt is, és többször beszélgettünk is. Nyár végén megkerestem Lorraine-t, hogy adjon tanácsot merre induljunk el. Hátha vannak kapcsolatai, vagy ismer csoportokat, akikhez csatlakozhatnánk vagy csak ennyi év tapasztalatával tud valami jótanácsot mondani.

Mi ketten a Kedvesemmel sem vagyunk teljesen egy állásponton minden elméleti tanulási módszert tekintve. Én nagyon kiváltságosnak érzem magunkat, hogy itt New Jersey-ben az unschooling irányzatot is szabadon követhetjük. Ez viszont a szülő részéről hatalmas bizalmat szavaz a gyereknek. Én igyekszem sok szabadságot adni a gyerekeknek, pl Endrétől soha nem tiltottam a kést. Bármilyen kicsi volt megvártam, hogy kérésre odaadja, nem vettem ki a kezéből. Engedtem, hogy kalimpáljon vágjon vele. Nagyon ügyesen vág. 😀 Sokkal ügyesebb mint más 3 éves.  A lányoknak megengedem, hogy főzzenek. Az elején persze mellettem, de Viola már többször készített meglepetés reggelit legyen az  rántotta, tükörtojás, szendvicsek. Nagyon sok mindenben segít nekem! Nagyon szeret szervezni. Ma reggel is látni kellett volna hogy menedzselte az elindulásunkat. 😀
– Anya, megvan a kulcsod?  Betetted a kulacsunkat? Endre, vedd fel a papucsodat. Kamilla, légyszíves ezt a táskád vidd a kocsiba.
Néha ugyan szankciókat is akar szabni a kisebbeknek, amit azért vissza kell fogni, de alapvetően ügyesen szervez.

Szóval bizalom. Ez iszonyú fontos. Elengedés: meg fogja tanulni, magától is. Kísérletezik és majd megtanulja, hibázik és majd legközelebb jobban csinálja.

Azt hiszem Apa, akit nagyon tisztelek, hogy azt a merész döntést meghozta, hogy Amerikába költözzünk, vállalta, hogy a komfortzónájából kilépjen, valami ismeretlenbe belevetette magát, szóval mindezekkel együtt még jobban érzi magát ha a tanulási folyamat valamelyest szervezve van, azzal szemben hogy teljesen a gyerekre van bízva. Ezért kezdtem el olyan formát keresni, ahol szervezettebben folyik a tanulás.

Augusztusban felgyorsultak az események. Lorraine-nak volt egy olyan ötlete, hogy csatlakozhatnánk az ő tanulócsoportjukhoz. Ment egy pár email, találkoztunk a csoport vezetőivel, elbeszélgettünk. Nagyon meglepő módon, akkora szeretettel és biztatással és pozitív visszajelzésekkel fogadtak, hogy az zavarbaejtő volt. A gyerekeim tündériek, én pedig egy kincs leszek. Első beszélgetés után, még ki sem töltöttem a jelentkezési lapot, amikor 2 órának a levezetését megkaptam. Szürreális. Hirtelen úgy tűnt, hogy egy tökéletes kapcsolódás történt. Én nagyon szimpatikus voltam, ők nagyon kedvesek, így szeptember 5-én elmentünk az első iskolás napunkra a Vine Co-op-ba. Viola nagyon lelkes volt és nagyon tetszett neki, ma volt a 2. nap és azt kérdezte, hogy miért nincs ilyen a hét minden napján?  🙂 Endre is nagyon jól érezte magát. Semmit nem nyöszörgött az itthoni nyöszörgéséhez képest. Kamilla az aki nehezen alkalmazkodik minden helyzetben. Ő is alapvetően pozitívan nyilatkozik, bár nem minden órát kedvel ugyanannyira.

Itt vagyunk helyileg: www.washingtonvalleychapel.org

Már nagyon késő van. Majd folytatom még a beszámolót.

 

Az élet cukra

?

surprised

Ezt még senki nem hallotta, pedig a mai mindennapjainknak szerves része lett a cukor fogyasztás. Vagy egyszerű cukrokat eszünk, amik hirtelen fel is emelik a vércukorszintünket. Vagy lassan felszívódó összetett cukrokat eszünk, amik szép lassan rakódnak le a szervezetünkben.  Nem is gondolnánk, azt hogy tulajdonképpen lehet cukor nélkül is élni. Energiát ad, és szinte függővé tesz minket.

Lehet, hogy van olyan ember, aki nem eszik minden nap édességet, péksüteményt, cukros üdítőt, cappucinót, kenyérrel,  krumplival, tésztával és rizzsel. Én viszont 9 éve ilyen ember voltam. Mivel az első gyermekem ennek az életmódnak a hatására nem úgy született meg, ahogy az neki és nekem is jó lett volna, a második gyermekvárásom alatt sokkal tudatosabban készültem. Kiderült, hogy ha megfelelő diétát követek, akkor én is és a gyermekem is egészséges lesz. A radikális életmód váltáshoz az kellett, hogy kiderüljön a terhességi cukorbetegségem. Amikor megtudtam szó szerint sírva fakadtam. Felrémlett előttem, hogy nem ehetek a diéta alatt csokoládét és ettől nagyon felborult a lelki békém. Akkor ismertem meg a stevia-t. Ez egy kis enyhülést hozott, ezzel együtt nagyon kemény diétát tartottam a terhesség végéig. Utána visszatért a régi életmód, bár a stevia meg maradt édesítőnek. Közben nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a szénhidrátokról kedves barátnőm táplálkozással kapcsolatos értekezéseiből: http://www.zimonyi.hu Ennek eredménye lett a kevesebb cukorbevitel lett a mindennapokban. Következő terhesség, következő cukormegvonás, édes egészséges kisbaba. 🙂 Még kevesebb mindennapi cukorbevitel.

Sajnos Amerika nem a cukormentesség hazája. Szerintem sokkal több cukrot ettem amióta itt élünk. Itt a sima kenyérben is cukor van, a szalonnából csak cukrosat tudsz a boltban venni. Olyan dolgokban is cukor van, amiben nem is számítasz rá. Egy nagyon jó kis rajzfilmet találtam, ami bemutatja hogyan jutott ide Amerika, és most ennek milyen hatása van az emberekre.
http://keybiotics.com/science.html
A szervezetre nagyon rossz hatással van a cukor, ám ha még bármilyen betegség is van, akkor ajánlatos a cukortól megszabadulni először. Sajnos én is olyan gyulladásos tünetekkel küszködtem hónapokig, ami miatt a mai napon úgy döntöttem nem eszek többet cukros táplálékot. A stevia marad és kevés gyümölcsöt is enni fogok, de se csoki se cukorka, se süti… 😦

Drukkoljatok nekem!

paraorganizarte_keepcalm

Úttörő vagy pionír

pioneer

Nem csak a mi dicső gyerekcsapatainkat hívták úttörőknek, hanem az első telepeseket, akik az amerikai vadnyugatot meghódították. Nem volt könnyű dolguk. Csupa járatlan út, műveletlen föld, mindent maguknak kellett elkészíteni.

Én is pionírnak érzem magam. Ugyan nem azért mert itt előttem senki nem járt hanem mert én még nem jártam itt és számomra ez teljesen új környezet, ahol meg kell harcoljam a magam harcait.

Mikor eldőlt, hogy kiköltözünk nagyon nem akartam eljönni. Nagyon sok aggodalom és félelem volt bennem. Féltem attól, hogy egyedül kell majd csinálnom egy csomó dolgot. Egy kedves barátunkkal beszélgettünk és azt javasolta, hogy próbáljam úgy látni ezt a helyzetet, hogy mit tudok ebből nyerni, mire lesz ez jó, hogy tudja jó irányba megváltoztatni az életemet. Kérdezte, hogy mit remélek ilyen formán ettől a változástól. Azt válaszoltam, hogy remélem, hogy önállóvá válok. Kerek szemekkel nézett rám és kicsit mosolyogva mondta, hogy szerinte máris elég önálló vagyok, határozott véleményem van egy csomó dologról és ha én szabadjára leszek engedve akkor lesz nemulass. 🙂 Ezek a szavak nagyon sok erőt adtak. Egy másik érdekes kérdése az volt, hogy a félelmeim, azok vajon a saját félelmeim vagy a mások kivetített érzései. Ezt nagyon sokszor nem olyan egyértelmű megkülönböztetni.

Nagyon érdekes élményem az volt, amikor az egyik éves értékelésemben azt emelte ki a főnököm, hogy milyen önálló vagyok. Valahogy eddig a pontig az életemben egyáltalán nem gondoltam ezt magamról. 🙂 Egy csomó olyan helyzet villant be, amikor valaki helyettem vagy nekem csinált meg valamit. Persze leginkább a családomról van itt szó. Valószínűleg ennek a mai önállóságnak a kialakulásához kellett az a 10 hónap, amit fiatal felnőttként külföldön töltöttem. Persze előtte sem voltam egy tömeg gyerek. Emlékeim szerint nem álltam be a nagy klikkesedésbe az általánosban sem. Középiskolában is inkább a különc lettem mint a bulizós. Aztán a főiskola nagyon szuper volt, élveztem az új lehetőségeket de egy magasabb cél érdekében (nyelvtanulás) kihagytam egy évet és Angliába mentem. Na ez egy igazi jó kis bulis időszak volt. 🙂

Nagyon sok érdekes dolgot hallottam Pécsi Ritától,arról hogyan alakul ki az önálló egyéniség. A kisiskolás korban kezdődik el az a folyamat, amit ő a döntésképesség kialakításának hív. Érdemes meghallgatni a következő riportot, mert nagyon jó támpontokat ad.

Döntésképesség

Sok minden előfeltétele van annak, hogy valaki jó döntést hozzon, például, hogy a szempontokat észre vegye. Ám ahhoz, hogy meg hozza magát a döntést 4 fő dologban kell erősnek lenni. Ezek a pillérek nem minden felnőttben sem vannak meg, de a személyiség fejlődése egy soha véget nem érő folyamat, értem ez alatt azt, hogy sok pozitív élmény, esetleg mások bizalma, mások támogatásával később is képessé válhatunk döntéseket hozni. A pillérek:

  • Önbizalom: legyen lehetőség megtapasztalni, hogy tudok, hibázás lehetősége, újrakezdés lehetősége
  • Önállóság: egyedül  képes vagyok rá, a sok szabály bizalmatlanságot sugall
  • Öntudat: legyek szereplője a saját életemnek, érezzem, hogy befolyásolom a környezetem, alkotás!
  • Önkontroll: saját indulatomat, hangulatomat tudom befolyásolni, lelkesíteni tudom magam 🙂

A gyerekeink életében is nagyon nagy feladat ez, de egy felnőtt számára nagyon fontos vagy az erős hit, amikor is Isten lép az őt biztató személy helyére, vagy olyan emberi környezet, amiben ezek az önerők meg tudnak erősödni.

Úgy érzem, hogy most egy olyan pontján vagyok az életemnek, hogy bízhatom abban, hogy ezek a pillérek egyre jobban megerősödnek. 🙂 Az amerikai barátnőm már szinte mosolyog azon, hogy saját gyurmával gyurmázunk, saját készítésű csokival kínálom és a saját kenyerünket sütöm. A környezetvédelem szerepe az életemben is összekapcsolódik azzal, hogy tudom, hogy befolyással lehetek a környezetemre. Vagy az egészséges életmód melletti döntés is én-erőtől függ. Képes vagyok rá és befolyással lehetek rá.

Nézzetek körül, keressetek egy kihívást és csak bátran vágjatok bele! Menni fog!

Nem saját kép :)

Nem saját kép. 🙂

 

 

 

 

Esti mese

Amikor kicsi voltam, akkor folyamatos mesélésben voltam. Anyukám leírta amit meséltem, egy kislányról szóltak a történetek, én meg készítettem hozzá illusztrációt. Ez egy nagyon maradandó emlékem, bár a füzet elveszett az egyik költözéskor. Nagyon sok mesét olvastam és sokat babáztam is. Szerintem elég sokat szerepjátékozhattam, bár mivel nem volt testvér körülöttem, így ez nyilván nem volt olyan intenzív mint a lányaimnál most. Mesék szőtték be az egész életemet. A férjecském, amikor még csak udvarolt és maratoni telefonbeszélgetéseket folytattunk volt hogy zárásként egy mesét mesélt nekem a Hétfejű Tündérből, én meg bágyadtan csak letettem a telefont. 🙂

Nena3

Talán mindezek hatására kezdtem bele az életünk meséjébe. Ezekbe a (nekem) esti mesékbe. 🙂

Jakab 1:2-3 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek. Miért? Mert ezek a nehézségek a hiteteket teszik próbára. Ha pedig hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket.

Most Jakab könyvét tanulmányozzuk a Női Bibliakörben. Ez az ige pedig igen jól jellemzi az életünket. Nem volt könnyű elindulni otthonról és néha nem könnyű a mindennapokat jól befejezni. Mégis úgy érzem, hogy családként sokkal erősebb a kapcsolatunk, az egységünk. Közös döntés volt, hogy ideköltözzünk és közösen igyekszünk a nehézségekkel is szembenézni. Pedig mi ketten annyira mások vagyunk, de ha megtaláljuk és értékeljük egymás erősségeit, akkor tudom, hogy még jobban össze fogunk kovácsolódni.

Kitöltöttem egy személyiség tesztet (már megint 🙂 ), az elsőt amikor kitöltöttem, akkor jó volt rádöbbenni, hogy milyen vagyok. Most is volt egy olyan megerősítő értéke, hogy bár nem mindig tudok rendet tartani, de azért van sok olyan dolog, amiben jó vagyok. 🙂

Ilyen jellemzést dobott ki ez a weboldal http://www.ipersonic.com/:
extrovertált, praktikus, érzelmi, spontán, lelkes, barátságos, játékos, élénk, beszédes, hanyag, toleráns, vidám, kellemes, nagylelkű, rugalmas, ravasz, vonzó, kapcsolat-orientált, nagylelkű, kalandos, vidám, kreatív, segítőkész, akció-szerető, kényelmes, barátságos, nyitott, érzékeny, túl érzékeny, kiszámíthatatlan, kíváncsi, semleges.

Persze nem mindenben vagyok teljesen ilyen, de 90%ban magamra ismertem. Na ennyi átvilágítás után térjünk a mindennapokra. 🙂

A hó elég meghatározó. Tisztítják az utakat, nálunk itt a városban, ugyan legutóbb a hókotró eltorlaszolta a kocsibehajtót, amire ráesett a jegyes eső és alig tudtuk feltörni, hogy ki tudjak állni. A barátnőméknél nem takarítják az utat, így szinte lehetetlen közlekedni. Amikor az első nagy hó leesett Apa nem tudott hazajönni a közeli városból, mert a busz nem indult el az emelkedőn. Elég hegyes völgyes ez a vidék. Én mentem érte a 3 gyerekkel. Azóta, ha jeges az idő vagy nagy hóesést mondanak, akkor el sem indul, hanem az alagsori dolgozó szobában dolgozik. Ez jó is, meg nem is. Jó mert főzhetek neki. 😀 Nem jó, mert a gyerekek játszószobája pont a dolgozó felett van és a trappolás nagyon lehallatszik. Itt nem csak a falak vannak papírból, hanem a mennyezet is. Jó mert fel szokott jönni és megölelgeti őket, de nehéz a kismanóval megértetni, hogy apa itt van, de nem lehet zavarni.

Megismerkedtünk az új szomszédokkal. Vittünk nekik sütit, aztán áthívtuk a 9 éves kislányukat, majd meghívtak minket vacsorára. 🙂 Vittünk nekik egy üveg bort. Az egyetlen üzlet, ami gyalogosan megközelíthető az az italbolt. mondjuk elég életveszélyes volt, mert minden tiszta jég volt és nem mindenhol takarítják a járdát. Megnéztem a bolt választékát. Találtam egy magyar bort. 5 puttonyos Tokajit akciósan $35.  Nem azt választottam. 🙂 Nem csak azért mert ennyi pénzért 2 másikat is lehet venni, hanem mert a desszert borokat szerintem nem mindenki szereti. Kiderült, hogy a szomszédaink is bio rajongók, és szeretnének majd tavasszal üvegházat a kertjükbe, amúgy meg a pasi nagy Barca rajongó, így jól eldiskuráltak férjecskémmel. A finom Kaliforniai vörösbor kicsit lelassított, így miután mindenkit rekord idő alatt ágyba dugtunk, én is nagyon jót aludtam.

Viola egyik reggel úgy ébredt fel, hogy Anya, én tudod mit akarok megtanulni?! Micsoda öröm ezt hallani. Szeretne megtanulni angolul írni és olvasni. Bele is lendültünk. Van egy angol ABC-s füzetünk és naponta 1 betűt megtanulunk. Tegnap egy rövid kis beszélgetésünk is volt angolul. 🙂 Megbeszéltük az amerikai barátinkkal, hogy hetente egyszer összeeresztjük a gyerekeket. Egyszer mi voltunk, aztán ők jöttek, most megint mi mentünk és most pedig jön a… Valentin nap. Megszakad a sorozat. 🙂 Hirtelen most az én mondandómnak is vége szakad, már holnap van. 🙂

11863201-valentine-tree-with-hearts-leaves-and-birds

Nagyon sok szeretettel nagyon sok szertetetet kívánok mindnyájatoknak!! 🙂

Otthon is lehet

Ki gondolta volna, hogy otthon egyedül valaki megtanulhat olvasni? (Hát sok okos ember sokat gondolkozott ezen. 🙂 ) A mi környezetünkben nem igazán vannak ilyen emberek, akik bíztak volna benne, vagy elhinnék. Nekem most már a második lánykám halad ezen az úton. Sokszor a nagyobb tanítgatja. Édes drága gyerek mind. 🙂

https://www.dropbox.com/s/lhaj4rt6auvdq5u/P1120291.MOV

A boldogság kék madara

“A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság és kalitkája az emberi szív.”

a-boldogsag-kek-madara

Be kell valljam már egy jó ideje kétségbeesett boldogság keresésbe kezdtem.
woozooÚgy éreztem, hogy van egy szenvedésekkel teli életem és mindenképpen meg kell találjam a módját, hogy boldog lehessek. Nem gondoltam én egyáltalán, hogy Amerika megoldás lenne, sőt borzasztóan féltem, hogy egyedül maradok a bizonytalan ismeretlenben.

Hol is kerestem a megoldásokat:

Kapcsolatokban

Amikor megszülettek a gyerekeim nagyon beszűkült az életterem. Előtte egy elég pörgős munkát végeztem, volt benne adminisztráció, de sok-sok emberi kapcsolódás is. Még azelőtt meg tanítottam, ami szintén emberekkel kapcsolatos elfoglaltság volt. Viola még pár hónapos volt és kerestem a helyi kapcsolatokat. Lett is egy-két ismerősöm és barátom. Ám azért átalakultak a korábbi kapcsolataim. Nem volt annyi laza közös program, buli. Aztán elköltöztünk Csömörre. Szeretem Csömört, de nem volt olyan egyszerű bekapcsolódni. Ugyan itt is határozott lépéseket tettem. A könyvtáros néni például nagyon csodálkozott, hogy csak pár hete költöztünk oda, de én már viszem a két totyogó gyerekemet a könyvtárba. A helyi gyülekezetben is felbukkantunk. 🙂 Az óvoda jelentett egy nagy ugrást, jó volt a hasonszőrű szülőkkel ismerkedni, beszélgetni. Bevallom ez az egyik oka az FB függőségemnek is. Én egy olyan ember vagyok, aki a kapcsolatokban tud kiteljesedni. Amikor pedig a legközelebbi kapcsolataim nem működnek, akkor nagyon magam alatt tudok lenni.

Gondolatok síkján

Rendszeres gyülekezetbe járó pár voltunk. Ez nem csak a kapcsolatainkat, de a gondolkodás módunkat is meghatározta. Ahogy ez ritkult (és ahogy más csalódások is értek) úgy éreztem hogy a gondolataim is mindenféle irányokba kalandoznak. Az egyik fő szempont az lett: hogyan lehetek jobb szülő. 🙂 Azt hiszem ennek a elszakadásnak az egyik gyümölcse az lett, hogy megismerhettem Pécsi Rita munkáját. Nagyon sok mindenben megújultak a gondolataim. A másik, hogy hogyan tudom magam távol tartani a rossz gondolatoktól. Ez egy nagyon tekervényes út, sok kétséggel és sok zsákutcával. Kétségtelen, hogy Livi barátnőm gondolatai nagyon nagy hatással voltak/vannak rám. A gondolatok erejéről már írtam párszor. Most egy ideje az a célom, hogy ne hagyjam magam a sok hazugságba belesüppedni, hanem igyekezzem a jó gondolatokból erőt meríteni minden nap.

  • Szerethető vagyok
  • Elfogadott (Isten és magam által)
  • Önálló lény vagyok
  • Erős vagyok és képes a nehézségekkel szembenézni
  • Értelmes gondolkodó ember vagyok
  • Képes vagyok irányítani az életemet
  • Minél több hálát kimutatok, annál boldogabb leszek 🙂
Életmódban

Ezek az én új lelkesítő felismeréseim. 🙂 Nagyon sok hangulati hozzáállás, depresszió, ingerültség oka a táplálkozásunkban vagy a testünk állapotában keresendő. Ha sok méreganyag halmozódott fel a szervezetünkben, akkor az akár emlékezetbeli hiányosságokat is okozhat. Micsoda fantasztikus felismerés, akkor méregtelenítsünk és új emberek leszünk!!  Én azt mondom, ha bármilyen testi lelki betegséget valamiféle módon meg tudunk gyógyítani azzal, hogy máshogy étkezünk és másmilyen életmódot folytatunk, akkor azt meg kell tennünk. Azok az emberek, akik ezt felismerték és cselekedtek az én nagy hőseim. A Szerelmem, Keresztmamám, Drága Barátnőim 😉 Ennek a változásnak a szellemében diétáztam 2 terhességem alatt is. Ezért sütök most kovászos kenyeret. Ezért vadászom a szalonnát és a bio húsokat. Ezért döntöttem, hogy ilyen furcsaságot fogok mindennap inni:

P1120220

Van egy kedvenc videóm,  amiben egy tini fiú arról beszél miért volt olyan klassz, hogy a szülei kivették a suliból és most otthon tanulhat. Például arra is van ideje, hogy a boldogság megszerzését kutassa. 🙂 Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tényezők jelenléte határozza meg mennyire vagyunk boldogok:

  1. testmozgás
  2. megfelelő étkezés
  3. természetben töltött idő
  4. mások szolgálata
  5. kapcsolatok
  6. kikapcsolódás, játék, móka
  7. lazítás, stressz kezelés
  8. aktív lelki (vallásos) élet

Hát van még olyan terület, amire rá lehet “mozdulni” . 🙂 Nektek is jó elmélkedést és aztán tettre fel! 😀

Címkefelhő