KataMama elindul 3 gyerkőccel meg a Férjjel világotlátni

Posts tagged ‘advent’

Mennyből az angyal

eljött hozzátok.

Miért is jött az angyal: hogy örömhírt hozzon, hogy Isten békét akar kötni az emberekkel. Ezért önmagát hatalmasságától megfosztva, egy csöppnyi gyermek formájában megjelent. A szabad élet reménye megszületett.

Sokszor önmagunk fájdalmának, saját negatív gondolatainknak a rabjai vagyunk. Kamillával arról beszéltünk, hogy akkor szokott veszekedés lenni, ha valaki vagy mind a két személy csak a saját igényeire figyel. És micsoda erő van az önfeláldozásban. Itt vissza is kanyarodtunk a reménységhez, aminek a világra jöttét ünnepeljük.

János 15:13 Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.

Most nagyon jó volt a Karácsonyi készülődés. Úgy éreztem, hogy már hetek óta Karácsony van. Igyekeztem apró kis célokat kitűzni és minden nap örülni egy kis eredménynek. Volt Adventi várakozás is, volt izgalmakkal teli készülődés, sok-sok éneklés. Endi ma megkérdezte, hogy én honnan tudom a Kiskarácsony kezdetű dalt. 🙂 Angol és magyar dalokat felváltva énekelünk. https://www.youtube.com/watch?v=4Zh-yR0pbmU
Violával előadtuk a zongora bemutatóján a Mennyből az angyalt. Nagy sikerünk volt! 🙂 betlehemesA lányok maguk is sok karácsonyi dalt tanultak, mert a cserkészet szervezésében Betlehemes játékban vettek részt. Nagyon szépen megtanulták a szövegüket is és a dalokat is. Büszkék vagyunk rájuk és ők is magukra. Nagyon nagy élmény volt nekik ez a szereplés.

Úgy érzem, most nem stresszeltem túl az előkészületeket. A lányok hihetetlen sokat segítettek, nagyon sokat takarítottak, sütöttek, nyalakodtak. 🙂 Attól, hogy nem kell egyedül csinálnom mindent, máris nyugodtabb voltam. Kivéve a 24. estét, az ételt lehetett volna még finomabbra csinálni, bár senki nem panaszkodott. 🙂 Összesen pedig  sütöttünk mézeskalácsot a szomszédoknak, mézeskalácsot magunknak, szaloncukrot, karácsonyi kalácsot, karácsonyi tortát. A barátokhoz vittünk töltött káposztát.

Érdekes, mert idén többet elvégeztünk, mint máskor, kevesebbképeslap izgalommal. Egy dologban viszont nagyon lemaradtunk, semmi vagyis semmi karácsonyi lapot nem küldtünk. Ez tavaly már jobban sikerült, de idén ez sajnos lemaradt. 😦 Vegyétek úgy hogy ezt a lapot megkaptátok tőlünk. Hát jövőre maradnak a pókhálók és kiküldjük a lapokat. 🙂 Amúgy sokatok eszembe jutott, (remélem a gondolatposta megérkezett). Azoknak pedig végtelen hálás vagyok, akik a gyönyörű étkészlettel megáldottak minket. Ettől még emelkedettebb hangulatba kerülünk. Valamint, amikor mosogatom ezeket a szépségeket, sorra eszembe jutnak azok, akiktől kaptam. 🙂 KÖSZÖNÖM. Még egyszer és még majd sokszor.

A gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak. Annak ellenére, hogy lego-t szeretett volna mindegyik és a szülő kupaktanács úgy döntött, (na jó inkább én) hogy lego-t mi nem veszünk. Egymásnak vettek kis lego szetteket, annak nagyon örültek. Nekünk pedig teret adott ez, hogy kreatívabbak legyünk. Kamilla volt nagyon édes, ahogy ezekkel a kifejezésekkel bontogatta a csomagokat: ah, oh, pont ezt szerettem volna!

Együtt vagyunk, egészségesek vagyunk, meleg étel van az asztalon, társasjátékozunk, énekelünk, nem fázunk. A szívünket is puhítja és melengeti Isten minden szerető üzenete. Hálásak vagyunk. Boldogok.

Karácsonyi boldogságkeresés

Eredetileg az volt a tervem, hogy szépen végig megyek a boldogság fázisok meghatározásán. Megkeresem hogyan tudom ezt a saját életemre lefordítani. Aztán rájöttem, hogy most elég sok minden történik, ami nem éppen az elmélkedésre ad lehetőséget. Meg hát azt hiszem egy kicsit el is akadtam az első fázisnál. 🙂

Kellemes élet:  pozitív érzelmek a jelenről, múltról, jövőről segítenek a boldog élet eléréséhez. Öröm és kielégülés segít a boldogsághoz.

OK. Nem tartok még itt. Bár igyekszem minden nap hálásnak lenni és az áldásokat számolgatni, azt nem állítom, hogy mindig pozitív érzelmeim vannak sem a jelenről, sem a múltról. A jövő az még rendben van. Nem vagyok az a típus, aki a legrosszabb képet festi a jövőről. Szoktam álmodozni szolgálatokról, meg unokákról, esetleg tanításról…

Tegnap a hüle facebook feldobott egy emléket x évvel ezelőttről, én meg majd sírógörcsöt kaptam. Igaziból ez egy jó emlék volt, de nagyon szomorúvá tett, hogy most nem része az életemnek. Aztán az elmúlt éveben 3x annyian haltak meg körülöttem, mint az a megelőző 10 éveben. És hát jön a Karácsony és ilyenkor nagyon nehéz a családtól távol lenni.

Szerintem nekem a legkedvesebb ünnepem a Karácsony. Mindig sokan voltunk, jókat ettünk, szépen feldíszítettük a fát és csuda klassz ajándékokat készítettem, vagy vettem mindenkinek. Hadd soroljak fel egy-két extrémet. Kb 16 éves lehettem, amikor a barátnőm kakucsi házába is elutaztam, hogy ott készítsem el az első lolselyem festményeimet. Mamma mia, olyan félresikerült képeket ritkán találni. Valaki fordítva tette fel a fokföldi ibolyát, amit festettem, mert nem lehetett látni, melyik volt a teteje meg az alja a képnek.

Amikor megtértem mindenkinek Bibliát adtam, vagy Bibliaidézetet, vagy valami tuti ehhez kapcsolódó dolgot. Aztán volt olyan év, amikor steviát és himalája sót adtam. Haha. Hát igaziból nem olyan könnyű, mert azt hiszem az a legjobb ajándék, ami nem az adónak, hanem annak tetszik, aki megkapja.

Szóval nekem a Karácsony minden illatával, dallamával együtt igazi családi ünnep. Szeretem.

Most idén kezd is összerázódni. Amikor csak kettesben voltunk is elénekeltük a Mennyből az angyal kezdetű dalt, de most idén már mind az öten/négyen énekeltük amikor az adventi koszorú gyertyáit meggyújtjuk. Az a terv hogy Szenteste lesz egy kis családi koncert is. Az biztos, hogy Viola fog zongorázni, a többi hangszeren még dolgozunk. A lányok is lelkesek és nagyon szépen éneklik. Igen! Erről álmodoztam. 🙂

Nagyon jó lenne, még többet kifelé élni meg ezt az ünnepet. Nem rég olvastam egy elég gondolatébresztő cikket, ami arról szól, hogy milyen jelei vannak, ha a családunkat imádjuk, Isten helyett. Igaziból érintve is érzem a családunkat kicsit. Fura, mert amennyire szeretem az embereket, annyira befelé is tudok fordulni és minden figyelmem pl a testi bajaim, vagy a családom étkezés körül forog, ezzel kiszorítva a többi ember felé irányuló figyelmet, érdeklődést. Nagyon sajnálom, mert tudom, hogy ezzel akaratlanul is temérdek fájdalmat okoztam már.

Azt hiszem ezért is fontos a megelégedettség a jelenben vagy a múlt feldolgozása, a jövőhöz kapcsolódó aggodalmak elengedése, mert ezzel beragadunk, max kényelmes életet élünk, de nem tudjuk szét osztani magunkat, ami az igazi boldogságot meghozná a szívünkbe.

És most megint eszembe jutott a legnagyobb szerelmi történet. A leghatalmasabb önfeláldozás. Ami remélem titeket is megindít. 🙂

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

 

Címkefelhő